A Vénusz bűvkörében

Az Esthajnalcsillagot minden ember szabad szemmel is megfigyelheti, ugyanis az egyik legfényesebb „csillag” az égbolton, amely Naprendszerünk második bolygója. Össze is szedtünk róla pár érdekességet.

Már több ezer évvel ezelőtt is az egyik kedvenc bolygók közé sorolták az ősi népek, ugyanis tájékozódási pontként használták nagyon sok esetben, mert a csillagoktól is fényesebb. Eredeti nevét alapvetően a római Venus istennőről kapta, míg ez az alak a görögöknél Aphrodité volt, aki a szerelem és a szépség istennője. Sokak szerint a bibliai napkeleti bölcsek is a Vénusz fényét követték, hogy eltaláljanak Betlehembe a kis Jézushoz. Éppen ezért a bolygót csupa-csupa jó tulajdonsággal és pozitivitással személyesítették meg. Nem csoda, hogy az első csillagászati távcsövek elkészítése után azon nyomban a Vénusz volt a célpont, hogy megfigyelhessék.

A csillagászok hosszú időn át meg voltak arról győződve, hogy a Vénusz a Föld testvérbolygója és gyanították, hogy egy kellemes klímájú és élettel teli helyről van szó. A bolygó megfigyeléséből nagyon sok következtetést lehetett levonni a Naprendszerre vonatkozóan és egyéb csillagászati eseményekkel kapcsolatban is, így számos tudományos ismeretet szerezhettünk általa. Folyamatosan lerajzolták és jegyzetelték a bolygó fázisait, hasonlóan a Holdéhoz. A Vénuszt viszont egy igen erős felhőtakaró borítja, így nem lehetett a pontos felszínét a távcsövekkel látni és számos találgatásra adott okot. Azonban nem csak a tudósokat, de a költőket, írókat, művészeket és filozófusokat is megihletett a varázsa.

William Shakespeare így kezdi Vénusz és Adonisz versét:

Mint a nap bíborszínű arccal...

Utoljára búcsúzott a síró reggeltől,

Rózsás arcú Adonisz próbára tette őt;

A vadászatot szerette, de a szerelmet kinevették;

Beteg gondolkozású Vénusz bámulja őt,

S mint egy merész arcú kérő, udvarolni kezd neki.

Visszatérve a csillagászokra, úgy vélték, hogy a Vénuszon biztosan van élet és ez az elképzelés még az 1950-es években is tartotta magát. Tudósok nagyjai – mint például Camille Flammarion – népesítették be a bolygót mindenféle csodalénnyel. Közel volt a Naphoz és a felhőzet miatt csapadékos időjárást sejtetett, valamint tömegét is számításba véve minden esély megvolt arra, hogy a Földhöz hasonlóan élet legyen rajta, még ha kezdetleges is. Számos magyar újság is rendszeresen közölt híreket a Vénusszal kapcsolatban, amikor is a technológiai fellendülésnek hála az emberek már azon gondolkoztak, hogy műszereket küldenek a felszínére. A Tolna Megyei Népújság 1957-es számában ilyen híreket is találhatunk:

Moszkva (TASZSZ). Jurij Illebco a Műszaki Tudományok kandidátusa a Znania, Szila (A tudás hatalom) című népszerű tudományos folyóiratban beszámolt arról a tervéről, amely; a Vénusz bolygó titkainak feltárására irányul. Szerinte öt rakéta segítségével a legközelebbi néhány esztendőben megismerkedhetünk a Vénusz bolygóval. Ez a bolygó van a legközelebb a Földhöz. A rakéta repülőútja a két bolygó között több napig tart. Egy hónappal az előtt, hogy a rakéta eléri a Vénusz bolygót, tehát, amikor a rakéta még háromszázezer kilométer távolságra van tőle, a rakétára szerelt teleszkópikus berendezések már felvételeket készítenek a bolygóról és ezeket közvetítik a földre. Az utolsó felvételek 30—40 kilométeres távolságról készülnek majd. Ha a Vénuszon élőlények vannak, a berendezések valószínűleg lefényképezhetik őket.”

Nos, valóban a Szovjetunió érte el a leghamarabb a bolygót. A hatvanas években több Venyera szondát és leszállóegységet sikerült oda küldeni, mígnem 1967-ben végül kiderült, hogy a Vénusz felszínén óriási a nyomás, a légkör 90 százaléka szén-dioxid és felszíne több mint 500 fokos. Mivel a körülmények igen extrémnek bizonyultak, ezért az élet lehetőségét teljesen kizártak a tudósok és számos ember álma is szertefoszlott ezzel kapcsolatban. A romantika, az álmok és a szerelem jelképe zordabbá vált, mint valaha.

Egészen 2020-ig kellett várni egy újabb nagy meglepésre, miszerint a Vénusz légkörének felső részében foszfint találtak, melyet kémiai reakció nem állíthat elő, így felcsendült annak a lehetősége, hogy valamiféle élet mégis lehet rajta. A NASA és más szervezetek azon nyomban ráálltak arra, hogy újra a kutatások középpontjába állítsák a bolygót és megtalálják rajta a földönkívülieket.

© 2021 Fáklya Rádió · Weboldal: ArtCorner

Artisjus Engedélyszám: W/001506/2020

Felügyeleti szerv: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,
1015 Budapest, Ostrom u. 23-25. - honlap: www.nmhh.hu

Fáklyarádió - Fény a sötétben