Élet is lehet a Jupiter egyik holdján?

A Jupiter bolygó a legnagyobb égitest a Naprendszerünkben és több tucat saját Holddal rendelkezik. Általában a négy legnagyobbat szokták ismerni az emberek, azaz az Európát, a Ganymédeszt, az Io-t és a Callistót. Egységesen Galilei-holdaknak nevezzük őket, mert a híres fizikus és csillagász, Galileo Galilei fedezte fel mindegyiket még 1610-ben.

A Callisto nagyon hasonlít a mi Holdunkhoz, ugyanis tele van kráterekkel. Az egyik legnagyobb krátergyűrű átmérője 3000 kilométer! A holdnak vékony szén-dioxidból álló légköre van, a felszíne pedig valamennyire jeges, a jég alatt pedig óceán van. Ettől függetlenül nem igen találnánk rajta életet, bár semmi sem kizárható.

A Ganymedesen tektonikus aktivitást figyeltek meg a csillagászok. Légkörében az ózon mellett oxigén is van, de a kutatók szintén nem lehetnek abban biztosak, hogy ez miatt még élet is lenne rajta. 2022-ben, tehát ebben az évben szeretnének elküldeni egy szondát ennek vizsgálatára.

Az Io-n nem található víz és a bolygó képe folyamatosan változik, méghozzá igen rövid időn belül. Egyes helyeken mélységek vannak, máshol óriási hegyek, de ami a legérdekesebb, hogy vulkáni aktivitás is megfigyelhető rajta. Légköre éppen ezért leginkább kén-dioxidból és más gázokból áll.

Ami számunkra a négy hold közül a legérdekesebb lehet, az az Europa. Ez a Jupiter negyedik legnagyobb holdja és külsőre leginkább a Merkúr bolygóra hasonlít. Nevét a görög mitológiából ismert föníciai hercegnőről kapta, akinek Európé volt a neve. A hölgy annyira szép volt, hogy még maga Zeusz isten is beleszeretett. A hold felépítése hasonlít a Földéhez, ugyanis kőzetbolygó, a magja pedig vasból áll. Ami fontos, hogy más holdakhoz képest igen kevés becsapódási krátert találhatunk rajta, és azok sem túl nagy átmérőjűek – mindössze pár kilométeresek, tehát az Europát elkerülték a meteorok. Az utóbbi években az Europa a figyelem középpontjába került, mert mint megtudtuk, a felszínén vízjég található, ami szinte betonkeménységű. A hold átlag hőmérséklete ugyanis – 160 celsius foktól a - 220 celsius fokig terjed. A tudósok kiszámították, hogy a körülmények miatt a jégréteg nagyjából 10-15 kilométer vastagságú lehet, és alatta pedig egy sós vizű óceán terül el! A víz mélysége elérheti a 90 kilométert is. Éppen ezért gondolják úgy sokan, hogy nagyobb valószínűsége van a kezdetleges életnek az Europán, mint akár a Mars bolygón.

Hosszú évek kutatásai kimutatták azt is, hogy a hold felszínén vízpára található, valamint egyes helyeken gejzírek is vannak, azaz a víz a felszínre tör. A NASA tudósai úgy vélik, hogy a kitörések abból kifolyólag történnek, hogy a felszín alatt az óceán meleg vizű. A jövőbeli tervek között szerepel az Europa megközelítése és tanulmányozása az Europa Clipper nevű szondával. A tudósok még nem tudták eldönteni, hogy a hold melyik részére szálljon le a szerkezet, ugyanis a felszínen jégtüskék is vannak. Ezek a jégtüskék akár 15 méter magasak is lehetnek és nem lenne jó, ha a több millió dolláros szonda megsemmisülne egy ilyen baleset folytán. Hasonló formációk egyébként a Földön is vannak, így az évek alatt egyre több bizonyíték gyűlt össze arra, hogy ez a hold sok szempontból azonos a bolygónkkal. Sajnos a kivitelezésre várni kell, mert egyes hírek szerint csak 2024 körül indítanák el a szondát, ami viszont öt év alatt jutna el a holdhoz.

Ha eljutunk oda vajon mit fogunk találni? Az óceán, a gejzírek és a meleg sós víz mind arra utal, hogy az élet jelenléte nagyban valószínűsíthető. Mivel az Europe 4,5 billió éves, így korából fakadóan bőven volt idő arra, hogy az élet kialakuljon rajta. Talán nem csak kezdetleges életformákat, de fejlettebbet is találunk majd? Esetleg egy víz alatt élő civilizációt? A sci-fi írók és filmrendezők meg is lovagolták a témát és számos tudós segítségével 2013-ban megjelent az Europa Report. A film bemutatja egy csoport asztronauta küldetését, akik meglátogatják a holdat, azonban műszaki hiba miatt számos problémába ütköznek. A film végén pedig életet is találnak az Europén, méghozzá egy csápos polipszerű lényt, ami a vízben él. Hogy mennyire egyezik a sci-fi a valósággal, ennek a kérdésnek a megválaszolására még jó pár évet várnunk kell…

© 2021 Fáklya Rádió · Weboldal: ArtCorner

Artisjus Engedélyszám: W/001506/2020

Felügyeleti szerv: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,
1015 Budapest, Ostrom u. 23-25. - honlap: www.nmhh.hu

Fáklyarádió - Fény a sötétben