Nagy Eszter újra szerethetővé teszi a tökéletlenséget

A „Naugye” című naplóregény íróját – ahogy bárki mást – még mindig megtalálják a nehézségek, megoldásra váró problémák, legyen szó az élet bármely területéről. Ő pedig még mindig nem rest mindezeket papírra vetni és aztán könyv formájában kiadni. Így megjelent Nagy Eszter második könyve, a „Már megint... Naugye”. Szarkasztikus humorból, szórakozásból ezúttal sincs hiány, de kendőzetlen őszinteséggel ír élete egyik legnagyobb tragédiájáról is, amit valószínűleg kevesen tudnak elérzékenyülés nélkül végigolvasni.

Nagy Eszter önterápiás célzattal kezdett naplót írni, amiből aztán megszületett első könyve, a „Naugye”! „Szerencsére nagy siker lett az első könyvem, amit álmomban sem mertem volna gondolni! Aztán sorra érkeztek az üzenetek, hogy ugye lesz folytatás? Mivel még mindig van mit megírni, ezért engedtem a nyomásnak, és megjelent a „Már megint... Naugye” című könyvem is. – meséli az írónő.

Bár ebben a kötetben már egy kicsit több a filozofikus vagy komolyabb hangvételű fejezet, szó van például a sztereotípiákról vagy az énidőről, foglalkozik a komfortzóna elhagyás kényes, és olykor nehéz lépéseivel is, de őszintén ír arról, hogy élte meg íróvá válását. Persze humorból, szarkazmusból, öniróniából ezúttal sincs hiány. Együtt nevethetünk az írónővel azon a helyzeten, amikor egy fiatal fiú tévedésből, váratlanul beült mellé az autóba, vagy az autocorrect által átírt üzeneteken, amikből aztán vicces párbeszédek születnek a chatprogramban.

Nagy Esztert első könyvének megjelenésekor a magyar Bridget Jonesként emlegették, de valójában szeretné, hogyha ez a párhuzam lassan kikopna a köztudatból. „Körülbelül annyi a közös Bridget Jones és köztem, hogy mindketten naplót írunk. De míg Helen Fielding hőse kitalált szereplő, az én sztorijaim valós, bárki által megélhető helyzetek. Ezek a legbelsőbb, valós gondolataimat és érzéseimet tükrözik. Meg aztán nekem van három gyermekem és egyáltalán nem tartom magam lúzernek. Szóval, ha jobban belegondolok, nem állja meg a helyét a párhuzam. Bár kétség kívül hízelgő volt, hogy egy sok ember által ismert és szeretett jelenséghez, Bridget Joneshez hasonlítottak!” – fejti ki Eszter.

Az írónő történetei olyannyira valóságosak, hogy a legutóbbi, Tapolcán tartott könyvbemutatóján némelyik szereplő személyesen is jelen volt. Az eseményen ők maguk is megszólaltak, például az a hölgy, aki valamikor Eszter szomszédja volt és egy időben voltak várandósak. Ám Eszter a terhesség 32. hetében elvesztette kisbabáját. A könyvben kendőzetlen őszinteséggel ír az átélt érzésekről és arról, hogy a szomszéd lány hogyan kezelte ezt a helyzetet.

Az pedig, hogy lesz-e folytatás, valószínűleg – ahogy eddig is – az élet fogja eldönteni. De addig is „Már megint... Naugye”!

© 2021 Fáklya Rádió · Weboldal: ArtCorner

Artisjus Engedélyszám: W/001506/2020

Felügyeleti szerv: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,
1015 Budapest, Ostrom u. 23-25. - honlap: www.nmhh.hu

Fáklyarádió - Fény a sötétben