Túraútvonalak Petőfi Sándor verseivel

Különleges túrákon lehet részt venni a Petőfi emlékév alkalmából Bács-Kiskun megyében. A tematikus kirándulásokon – amelyek 3-4 órát vesznek igénybe – a költő verseit hívják segítségül, hogy a korabeli táj értékeit összehasonlítsák a jelenlegi táj változásaival. Egyfajta értékleltár készül, ahol új értelmet nyer a „méneseknek nyargaló futása” és a „Kis-Kunságnak száz kövér gulyája”.

„Lenn az alföld tengersík vidékin. Ott vagyok honn, ott az én világom; Börtönéből szabadúlt sas lelkem, Ha a rónák végtelenjét látom. Felröpűlök ekkor gondolatban, Túl a földön felhők közelébe, S mosolyogva néz rám a Dunától, A Tiszáig nyúló róna képe” – írta a jól ismert sorokat Petőfi Sándor Az Alföld című versében. Gyerekként szinte mindenkinek meg kellett tanulnia, amikor még nem is értettük, mit jelentenek e szavak. Most viszont új értelmet nyernek Petőfi versei, melyekhez kiskunsági túrák kapcsolódnak a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat jóvoltából.

Petőfi nyomában a valóságban

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat a Petőfi emlékévek alkalmából színes programsorozatot valósít meg, amely során lehetősége nyílt a Kiskunsági Nemzeti Parkkal egy kicsiket és nagyokat egyaránt megszólító élményelemet is életre hívni. Így valósulnak meg a „Petőfi nyomában” tematikus túrák, melyen összesen 15 alkalommal, ingyenesen lehet részt venni, bárkinek.

A park igazgatósága – többek között – túrák előkészítéséért és vezetéséért felel, amely során Petőfi szellemisége van a középpontban. Úgy érezzük, hogy a Kiskunsági Nemzeti Park törzsterülete annak a Kiskunságnak, mely még hiteles képet ad arról a 19. századi tájról, amit Petőfi is megírt a verseiben – mondta Tóth Endre, a Kiskunsági Nemzeti Park ökoturisztikai referense.

Lírai hitelesség a végtelen rónákon

A Duna–Tisza köze sok lényeges vonásában különbözik az Alföld többi részétől. Petőfi Sándor ezt a különbözőséget mutatta fel verseiben, szinte túlfűtött szeretettel. Bár jóllehet a mai táj változatossága igencsak megkopott, értékőrző területeink mégis sejtetni engedik a lírai vallomások hitelességét.

A kultúrtájjá formált Kiskunságban ma már üdítő, élményt nyújtó és sok meglepetést tartogató maradványterületek a vadvizes szikesek, a szaggatott felszínű buckavidékek, vagy az a néhány vizes élőhely, amely a vízrendezések előtti táj összetett természetességét villantja elénk. Ezek remekül összeköthetőek a Petőfi költészetében is fellelhető értékekkel. A túraútvonalak között a költemények helyszínei szerepelnek. Így például Kiskőrös, Bugac vagy épp Izsák – mesélte a túrákról Tóth Endre, aki azt is elárulta, hogy komolyan vették a Petőfi 200 emlékévhez kapcsolódó felkészülést.

A túravezetők versekkel is készülnek a kirándulásra. Ezeket van, aki felolvassa a túra során, vagy, aki el is szavalja. Így mindenki képi világban is szembesül azzal, amit a versben hall. A vers hangulata az, ami megfogja az embereket. De az, hogy verssel együtt nézni lehet a tájat, teljesen más élményt ad. Bugacon például szinte minden megtalálható, amit Az Alföld című versében leír Petőfi. A szabadság képzetét, hiszen aki a Kiskunságban eljön az egy nyugalmat árasztó tájat talál itt, rengeteg érdekességgel. De nemcsak az Alföld című vers adott nekünk ihletet, hiszen Petőfinek számos verse foglalkozik a betyárélettel és a csárdáknak a világával is – tette hozzá a turisztikai referens.

A táj változik, de védelemre szorul

Az Alföld nemcsak természeti gazdagságban, hanem kulturális értékekben is bővelkedik. Az eddigi túrák során már megemlékeztek a szegfűvirágzás ünnepéről, a lappantyúk éjszakájáról, jártak a pásztorok és betyárok nyomában, de a szeptember is tartogat még érdekes túrákat. A Kiskunsági Nemzeti Park munkatársa szerint a Petőfi 200 emlékéveknek az is egy fontos figyelemfelhívása, hogy 200 évvel ezelőtt, még egészen máshogy nézett ki ez a táj.

Akkor még vízbőség volt, ma aszályok sújtják. Közös felelősségünk ráirányítani a generációk figyelmét, hogy bizony másképp is lehet egy tájat kezelni és megvédeni. Ez egy óriás kihívás a társadalmunk számára, de a túrák során nem ismerünk lehetetlent – zárta gondolatait Tóth Endre.

Aki pedig nem tud választani a nemzeti park túráiból, annak a www.petofi200.hu oldalon található, a költőhöz kapcsolódó útvonalak is rendelkezésére állnak. Ha valaki a Puszta túrát választja valódi időutazásban vehet részt, a „Szentkutak útja” elnevezésű kirándulást lóháton lehet megtenni, az „Alföld szép” elnevezésű túra pedig éppen azt bizonyítja, amire a neve is utal: az Alföld csodaszép.

© 2021 Fáklya Rádió · Weboldal: ArtCorner

Artisjus Engedélyszám: W/001506/2020

Felügyeleti szerv: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,
1015 Budapest, Ostrom u. 23-25. - honlap: www.nmhh.hu

Fáklyarádió - Fény a sötétben