Ősi idegenek a Marson -

A Marsot még az ötvenes években is olyan bolygónak tartották a természettudósok, ahol élőlények lehetnek. Pár ufó kontakta sztori pedig arról szólt, hogy az idegeneknek bázisaik is vannak ott.

Az évek előrehaladásával tucatnyi űrszonda készített képeket a Marsról, majd sikerült a felszínére is leszállni. Azonban az életnek semmilyen nyomát nem találták és az új adatok fényében a tudósok megváltoztatták a planéta fizikai adatait. Nincsenek fák és élőlények, még víz sem, az egész bolygó kietlen és vörös porral teli „sivatag”. Szerencsére egy-két évtizede ez a nézet megváltozott, ugyanis végül vízjeget is találtak, így nem vetették el teljes egészében a mikroorganizmus szintű élőlények létezését sem. Bár egyesek úgy vélik, hogy ettől függetlenül a sugárzások miatt nem lehetséges ott az élet. Sőt, több vitát váltott ki az is, amikor mintát vettek a Mars felszínéből (Viking leszállóegység), vagy az onnan származó meteoritokból (az ALH 84001 elnevezésű), amik azt a tudományos eredményt mutatták, hogy van rajta élet, de sokan még ezt sem akarták elhinni és félremagyarázták. A vita máig tart az eredményekről. Azt is tudjuk, hogy a vörös bolygó régen hasonló volt, mint a Föld, azaz meleg légköre, óceánjai voltak és valószínűleg élet is lehetett rajta.


Állítólag így vagy hasonlóan nézhetett ki a Mars bolygó régen - fotó: wikimedia

A marsi képek vitája

Mára rengeteg kép áll a rendelkezésünkre a Marsról. Ezeket szorgosan elemezték profik és amatőrök is egyaránt. Többen is úgy vélik, hogy bizonyos képeken élőlények, épületek, tárgyak is láthatóak, de a NASA – vagy az adott képet közlő szervezet – eltitkolja ezeket. Kissé paradoxon állítás, mert, ha el akarják titkolni, akkor miért teszik fel a honlapjukra, hogy bárki megtekinthesse őket? Persze megeshet, hogy „becsúszhat” a több ezer kép közé olyan, amin nem vették észre ezeket a dolgokat. Na de hogy több száz ilyenről lenne szó? Aligha! Ugyanis az ezekben hívők naponta tucat számra osztják meg a képeket az interneten, hogy éppen mit találtak egy adott fotón. Az egyik probléma ezekkel, hogy addig játszanak a színekkel, erősítik a kontrasztokat a különböző programokban, hogy végül a kép annyira eltorzul, hogy onnantól kezdve bármit beleláthat az ember. Például a marsi kövek árnyékait és színeit addig szerkeszthetjük a programokban, hogy valamilyen minta vagy arc rajzolódik ki belőle. Itt jön a képbe a pareidolia, azaz amikor mindenféle alakot beleláthatunk bármibe.


Egy tipikus pareidolia, arcok rajzolódnak ki a paprikákon


Ebbe a marsi kőbe többen is valamiféle hüllőt látnak bele az árnyékok és a formája miatt

Biztos sokan nézték már a felhőket és előbb-utóbb megláttak benne formákat, mondjuk valamilyen állatot, de attól az még nem lesz valódi állat! A tucatnyi marsi fotóval is ez a helyzet; egyébként is: az a sok „felfedezett” állat mégis mivel táplálkozik, amikor minden csupa kő és homok? Ehhez még hozzájön az, hogy általában nem a teljes képet teszik közzé a hívők, hanem egy nagy felbontású kép apró kivágott részletét, így a „belelátott dolog” mérete ismeretlen marad. Én is találkoztam már olyannal, hogy valaki egy járművet vizionált az egyik pixeles marsi sziklába; és amikor megtaláltam a nagy felbontású eredeti képet, akkor kiderült, hogy a „jármű” mindössze alig pár centiméter lehetett a környezetében. Ha a Marson jelenleg is létezik egy civilizáció, akkor miért pont olyan ruhákat, tárgyakat, gépeket stb. használnának egytől egyig, mint mi is? Ennek semmi értelme. 

A kételkedő bevezető után kifejtem azt is, hogy szerintem ettől függetlenül valamelyik képen tényleg vannak érdekes dolgok, amiket nem lehet hová tenni. Ezek már tisztán kivehetőek, nem kell hozzá megerőltetni a szemünket sem és a pareidolia felvetése – bármennyire is erőltetik minden egyes esetre a szkeptikusok – már nem érvényes. Eme dolgok már teljesen elütnek a környezetüktől. Emlékezzünk vissza az 1976-os Mars arcra, aminek érdekessége az, hogy nem csak laikusok, de tudósok is úgy vélték, hogy egy mesterséges alakzat. Ez megosztotta a NASA-nál dolgozó embereket, ugyanis miért látna bele egy hegyképződménybe a természettudományokban jártas szakember egy arcot, ha minden bizonnyal ismeri a pareidolia érzetét? Amikor évekkel később újra közzétették az „arcról” a képet, már semmi érdekesség nem volt ott látható. Többen úgy vélték, hogy a NASA beleretusált a fotókba. Vagy ott van a Mars holdjának, a Phobosnak a monolitja, amire még maga Buzz Aldrin űrhajós is azt mondta, hogy érdemes lenne megvizsgálnunk és a nagy kérdés, hogy ki tette oda?


Anomália a Phoboson, ami "monolith"-ként lett elnevezve

Ezek mind cáfolhatatlan dolgok. Vegyünk most pár újabb példát! 2013-ban a Curiosity marsjáró képeit átböngészve többeknek is feltűnt a kövek között egy olyan darab, amin egy szabályos kör alakú bemélyedés van. Ez egyértelműen nem lehet természeti képződmény és nem fogható a fény-árnyék játékára sem.


Furcsa valami, ami teljesen elüt a környezetétől

2015 őszén „marsi rák” néven híresült el az a kép, amin egy anomália látható. Szerintem az nem rák (ilyen alapon lehetne valamilyen növényzet is), azonban ha bárki megtekinti a teljes fényképet az láthatja, hogy az adott dolog teljesen elüt a környezetétől és még csak hasonló „valami” sem látható a sziklák repedései között sehol máshol.


A marsi "rák"

A vörös bolygón – vagy annak egén – fotózott fényjelenségeket nem emelném ki külön: azok vagy természeti jelenségek, tehát a bolygó ebből a szempontból még mindig aktív; vagy pedig földönkívüliek járművei. Ezt sem a hívők, sem a szkeptikusok nem tudhatják biztosra, ugyanis csak a képeket vizsgálhatjuk, a rajtuk észlelt jelenséget egyelőre nem. A NASA a legtöbb esetben mindössze pixelhibával magyarázza a látottakat.


Pixelhiba vagy repülő UFO?


Marsi fényjelenség

Végül megemlíteném az építményeket, amiket „felfedeznek” a képelemzők. Ezek nagy része ismét a pareidoliára vezethető vissza és az erős retusálásokra. Viszont akad egy-két kép, ami elgondolkodtatja az embert. Egy 2015-ös fotón látható egy szabályos, nagyon egyenes vonalú, piramis alakú test.
De honnan tudjuk azt, hogy ez a teljes piramis, nem pedig annak csupán a teteje, míg az építmény – ha egyáltalán az – ott van a felszín alatt?


Piramis vagy pareidolia?

A hívők tehát ismét mesterséges struktúrát vélnek benne felfedezni, míg a NASA azt nyilatkozta, hogy ilyen alakzatok a Földünkön is vannak és természetes képződmények. Most képzeljük el, hogy az emberi élet kipusztul a Földön és pár ezer év múlva a földönkívüliek olyan kezdetleges szondákat küldenek ide, mint mi a Marsra. A modern építmények már az enyészetté lettek! De lefotózzák az egyiptomi homokból kicsúcsosodó piramisok tetejét; a dús növényzet által ellepett inka lépcsőket a hegyoldalakon; az angliai sírhalmokat, amiket dombokba alakítottak; a földdel félig ellepett városfalakat; és minderre azt mondanák, hogy a természet furcsa szeszélye, erózió, pareidolia, a geofizika eredménye és nem mesterséges képződmények. Pedig mekkorát tévednének! Az emberi fejlődésre vonatkozó legtöbb adat beleveszne a titokzatosságba, ha E.T. ilyen hozzáállással vizsgálta volna a szondáinak képeit, mint ahogy a NASA és a szkeptikusok teszik ezt a Marssal. Mintha nem megoldani akarnák a kérdést, hanem megszüntetni.

Kipusztultak-e a Marslakók?

És itt jön a képbe az elpusztult marsi civilizáció hipotézise. Olyan, mintha valami szeméttelepen járnánk: mindenfelé szétszóródott törmelékek, épületmaradványok, olykor csontoknak tűnő „kövek” is előfordulnak. 

Mi történhetett? John Brandenburg plazma fizikus, aki a kaliforniai egyetemen végzett, 2012-ben azt állította, hogy tudja a választ: a marsiak kipusztították magukat egy atomháborúval. A Kozmológiai és Asztrorészecsketani Folyóiratban tette közzé, hogy a Mars talajának és légkörének elemzése kimutatta, hogy fúziós robbanások helyszíne volt a bolygó a múltban és a természetes ok kizárható. Kiemeli a Mare Acidalium négyszögének területét, ahol a xenon izotóp igen nagy arányban található meg. Mondanunk sem kell, hogy a tudományos világ nem fogadta tárt karokkal az elméletét, de mégis akadtak páran, akik elismerően beszéltek a felvetéséről és várják a jövőbeli fejleményeket.  Egyébként Brandenburg volt az első, aki feltételezte az ősi "Paleo-óceánok" létezését.


John Brandenburg fizikus szerint...


...atomháború volt a Marson.

A kérdés az, hogy vannak-e túlélők, akiknek betudható pár jelenlegi rendellenesség? Charles Frank Bolden űrhajós és a NASA jelenlegi igazgatója 2014-ben sejtelmesen kijelentette: „A Marson egykor élet volt és talán ma is létezik.” De ha ez igaz, akkor miért titkolnák el előlünk, amikor ők is ET-t keresik? A NASA mikroorganizmusokra számít, nem pedig egy fejlett technológiájú fajra, ami itt van a közelünkben – és „ne adj Isten” még az ufó jelenség mögött is ők állnak. Ez a szkeptikusok szégyenteljes bukása lenne az évtizedekig tartó ufó témát lejárató kardoskodás után. És ne feledjük: a NASA-nak kötelessége visszatartania az információkat a kormány felhatalmazására, ha azok a nemzetvédelemmel ütköznek. Felvetődhet az is, hogy az ősi múltban már földönkívüliek látogathattak meg minket a Marsról, amíg aztán ki nem pusztították egymást. Talán egyszer majd kiderül az igazság, amikor az ember majd fizikailag is a Marsra léphet, és megkezdődhet annak régészete, ásatása; addig is maradnak számunkra a sokat vitatott kétértelmű képek és a repkedő ufók.


Január 18-i témánk: A jó és a rossz harca

Hasonló témákkal találkozhatsz még híreink között a Paranormális menüben, valamint élőben a hétfői Paranormálistól a spiritualitásig c. műsorunkban is. Kövesd figyelemmel Naptárunkat és tájékozódj az aktuális műsorainkról!   Látogass el facebook oldalunkra, tekintsd meg a Fáklya Rádió elképesztően sajátos életét és nyomj nekünk egy like-ot, ha elnyerte a tetszésed!     

A Marsot még az ötvenes években is olyan bolygónak tartották a természettudósok, ahol élőlények lehetnek. Pár ufó kontakta sztori pedig arról szólt, hogy az idegeneknek bázisaik is vannak ott.

Az évek előrehaladásával tucatnyi űrszonda készített képeket a Marsról, majd sikerült a felszínére is leszállni. Azonban az életnek semmilyen nyomát nem találták és az új adatok fényében a tudósok megváltoztatták a planéta fizikai adatait. Nincsenek fák és élőlények, még víz sem, az egész bolygó kietlen és vörös porral teli „sivatag”. Szerencsére egy-két évtizede ez a nézet megváltozott, ugyanis végül vízjeget is találtak, így nem vetették el teljes egészében a mikroorganizmus szintű élőlények létezését sem. Bár egyesek úgy vélik, hogy ettől függetlenül a sugárzások miatt nem lehetséges ott az élet. Sőt, több vitát váltott ki az is, amikor mintát vettek a Mars felszínéből (Viking leszállóegység), vagy az onnan származó meteoritokból (az ALH 84001 elnevezésű), amik azt a tudományos eredményt mutatták, hogy van rajta élet, de sokan még ezt sem akarták elhinni és félremagyarázták. A vita máig tart az eredményekről. Azt is tudjuk, hogy a vörös bolygó régen hasonló volt, mint a Föld, azaz meleg légköre, óceánjai voltak és valószínűleg élet is lehetett rajta.


Állítólag így vagy hasonlóan nézhetett ki a Mars bolygó régen - fotó: wikimedia

A marsi képek vitája

Mára rengeteg kép áll a rendelkezésünkre a Marsról. Ezeket szorgosan elemezték profik és amatőrök is egyaránt. Többen is úgy vélik, hogy bizonyos képeken élőlények, épületek, tárgyak is láthatóak, de a NASA – vagy az adott képet közlő szervezet – eltitkolja ezeket. Kissé paradoxon állítás, mert, ha el akarják titkolni, akkor miért teszik fel a honlapjukra, hogy bárki megtekinthesse őket? Persze megeshet, hogy „becsúszhat” a több ezer kép közé olyan, amin nem vették észre ezeket a dolgokat. Na de hogy több száz ilyenről lenne szó? Aligha! Ugyanis az ezekben hívők naponta tucat számra osztják meg a képeket az interneten, hogy éppen mit találtak egy adott fotón. Az egyik probléma ezekkel, hogy addig játszanak a színekkel, erősítik a kontrasztokat a különböző programokban, hogy végül a kép annyira eltorzul, hogy onnantól kezdve bármit beleláthat az ember. Például a marsi kövek árnyékait és színeit addig szerkeszthetjük a programokban, hogy valamilyen minta vagy arc rajzolódik ki belőle. Itt jön a képbe a pareidolia, azaz amikor mindenféle alakot beleláthatunk bármibe.


Egy tipikus pareidolia, arcok rajzolódnak ki a paprikákon


Ebbe a marsi kőbe többen is valamiféle hüllőt látnak bele az árnyékok és a formája miatt

Biztos sokan nézték már a felhőket és előbb-utóbb megláttak benne formákat, mondjuk valamilyen állatot, de attól az még nem lesz valódi állat! A tucatnyi marsi fotóval is ez a helyzet; egyébként is: az a sok „felfedezett” állat mégis mivel táplálkozik, amikor minden csupa kő és homok? Ehhez még hozzájön az, hogy általában nem a teljes képet teszik közzé a hívők, hanem egy nagy felbontású kép apró kivágott részletét, így a „belelátott dolog” mérete ismeretlen marad. Én is találkoztam már olyannal, hogy valaki egy járművet vizionált az egyik pixeles marsi sziklába; és amikor megtaláltam a nagy felbontású eredeti képet, akkor kiderült, hogy a „jármű” mindössze alig pár centiméter lehetett a környezetében. Ha a Marson jelenleg is létezik egy civilizáció, akkor miért pont olyan ruhákat, tárgyakat, gépeket stb. használnának egytől egyig, mint mi is? Ennek semmi értelme. 

A kételkedő bevezető után kifejtem azt is, hogy szerintem ettől függetlenül valamelyik képen tényleg vannak érdekes dolgok, amiket nem lehet hová tenni. Ezek már tisztán kivehetőek, nem kell hozzá megerőltetni a szemünket sem és a pareidolia felvetése – bármennyire is erőltetik minden egyes esetre a szkeptikusok – már nem érvényes. Eme dolgok már teljesen elütnek a környezetüktől. Emlékezzünk vissza az 1976-os Mars arcra, aminek érdekessége az, hogy nem csak laikusok, de tudósok is úgy vélték, hogy egy mesterséges alakzat. Ez megosztotta a NASA-nál dolgozó embereket, ugyanis miért látna bele egy hegyképződménybe a természettudományokban jártas szakember egy arcot, ha minden bizonnyal ismeri a pareidolia érzetét? Amikor évekkel később újra közzétették az „arcról” a képet, már semmi érdekesség nem volt ott látható. Többen úgy vélték, hogy a NASA beleretusált a fotókba. Vagy ott van a Mars holdjának, a Phobosnak a monolitja, amire még maga Buzz Aldrin űrhajós is azt mondta, hogy érdemes lenne megvizsgálnunk és a nagy kérdés, hogy ki tette oda?


Anomália a Phoboson, ami "monolith"-ként lett elnevezve

Ezek mind cáfolhatatlan dolgok. Vegyünk most pár újabb példát! 2013-ban a Curiosity marsjáró képeit átböngészve többeknek is feltűnt a kövek között egy olyan darab, amin egy szabályos kör alakú bemélyedés van. Ez egyértelműen nem lehet természeti képződmény és nem fogható a fény-árnyék játékára sem.


Furcsa valami, ami teljesen elüt a környezetétől

2015 őszén „marsi rák” néven híresült el az a kép, amin egy anomália látható. Szerintem az nem rák (ilyen alapon lehetne valamilyen növényzet is), azonban ha bárki megtekinti a teljes fényképet az láthatja, hogy az adott dolog teljesen elüt a környezetétől és még csak hasonló „valami” sem látható a sziklák repedései között sehol máshol.


A marsi "rák"

A vörös bolygón – vagy annak egén – fotózott fényjelenségeket nem emelném ki külön: azok vagy természeti jelenségek, tehát a bolygó ebből a szempontból még mindig aktív; vagy pedig földönkívüliek járművei. Ezt sem a hívők, sem a szkeptikusok nem tudhatják biztosra, ugyanis csak a képeket vizsgálhatjuk, a rajtuk észlelt jelenséget egyelőre nem. A NASA a legtöbb esetben mindössze pixelhibával magyarázza a látottakat.


Pixelhiba vagy repülő UFO?


Marsi fényjelenség

Végül megemlíteném az építményeket, amiket „felfedeznek” a képelemzők. Ezek nagy része ismét a pareidoliára vezethető vissza és az erős retusálásokra. Viszont akad egy-két kép, ami elgondolkodtatja az embert. Egy 2015-ös fotón látható egy szabályos, nagyon egyenes vonalú, piramis alakú test.
De honnan tudjuk azt, hogy ez a teljes piramis, nem pedig annak csupán a teteje, míg az építmény – ha egyáltalán az – ott van a felszín alatt?


Piramis vagy pareidolia?

A hívők tehát ismét mesterséges struktúrát vélnek benne felfedezni, míg a NASA azt nyilatkozta, hogy ilyen alakzatok a Földünkön is vannak és természetes képződmények. Most képzeljük el, hogy az emberi élet kipusztul a Földön és pár ezer év múlva a földönkívüliek olyan kezdetleges szondákat küldenek ide, mint mi a Marsra. A modern építmények már az enyészetté lettek! De lefotózzák az egyiptomi homokból kicsúcsosodó piramisok tetejét; a dús növényzet által ellepett inka lépcsőket a hegyoldalakon; az angliai sírhalmokat, amiket dombokba alakítottak; a földdel félig ellepett városfalakat; és minderre azt mondanák, hogy a természet furcsa szeszélye, erózió, pareidolia, a geofizika eredménye és nem mesterséges képződmények. Pedig mekkorát tévednének! Az emberi fejlődésre vonatkozó legtöbb adat beleveszne a titokzatosságba, ha E.T. ilyen hozzáállással vizsgálta volna a szondáinak képeit, mint ahogy a NASA és a szkeptikusok teszik ezt a Marssal. Mintha nem megoldani akarnák a kérdést, hanem megszüntetni.

Kipusztultak-e a Marslakók?

És itt jön a képbe az elpusztult marsi civilizáció hipotézise. Olyan, mintha valami szeméttelepen járnánk: mindenfelé szétszóródott törmelékek, épületmaradványok, olykor csontoknak tűnő „kövek” is előfordulnak. 

Mi történhetett? John Brandenburg plazma fizikus, aki a kaliforniai egyetemen végzett, 2012-ben azt állította, hogy tudja a választ: a marsiak kipusztították magukat egy atomháborúval. A Kozmológiai és Asztrorészecsketani Folyóiratban tette közzé, hogy a Mars talajának és légkörének elemzése kimutatta, hogy fúziós robbanások helyszíne volt a bolygó a múltban és a természetes ok kizárható. Kiemeli a Mare Acidalium négyszögének területét, ahol a xenon izotóp igen nagy arányban található meg. Mondanunk sem kell, hogy a tudományos világ nem fogadta tárt karokkal az elméletét, de mégis akadtak páran, akik elismerően beszéltek a felvetéséről és várják a jövőbeli fejleményeket.  Egyébként Brandenburg volt az első, aki feltételezte az ősi "Paleo-óceánok" létezését.


John Brandenburg fizikus szerint...


...atomháború volt a Marson.

A kérdés az, hogy vannak-e túlélők, akiknek betudható pár jelenlegi rendellenesség? Charles Frank Bolden űrhajós és a NASA jelenlegi igazgatója 2014-ben sejtelmesen kijelentette: „A Marson egykor élet volt és talán ma is létezik.” De ha ez igaz, akkor miért titkolnák el előlünk, amikor ők is ET-t keresik? A NASA mikroorganizmusokra számít, nem pedig egy fejlett technológiájú fajra, ami itt van a közelünkben – és „ne adj Isten” még az ufó jelenség mögött is ők állnak. Ez a szkeptikusok szégyenteljes bukása lenne az évtizedekig tartó ufó témát lejárató kardoskodás után. És ne feledjük: a NASA-nak kötelessége visszatartania az információkat a kormány felhatalmazására, ha azok a nemzetvédelemmel ütköznek. Felvetődhet az is, hogy az ősi múltban már földönkívüliek látogathattak meg minket a Marsról, amíg aztán ki nem pusztították egymást. Talán egyszer majd kiderül az igazság, amikor az ember majd fizikailag is a Marsra léphet, és megkezdődhet annak régészete, ásatása; addig is maradnak számunkra a sokat vitatott kétértelmű képek és a repkedő ufók.


Január 18-i témánk: A jó és a rossz harca

Hasonló témákkal találkozhatsz még híreink között a Paranormális menüben, valamint élőben a hétfői Paranormálistól a spiritualitásig c. műsorunkban is. Kövesd figyelemmel Naptárunkat és tájékozódj az aktuális műsorainkról!   Látogass el facebook oldalunkra, tekintsd meg a Fáklya Rádió elképesztően sajátos életét és nyomj nekünk egy like-ot, ha elnyerte a tetszésed!     

Fáklya Rádió - Vigyük együtt a fáklya lángját!