Nuada, a robotkezű király -

Az ír mitológiában feltűnik egy furcsa alak, aki igencsak fontos szerepet töltött be az írek történelme során, és volt egy sajátos testi jellege is: egyik karja művégtag volt.

Mielőtt belekezdenénk a Nuada Airgetlám királynak és történetének bemutatásába, fontos tisztáznunk pár kifejezést, hogy érthetőbb legyen a történet és rámutasson atlantiszi vagy épp földönkívüli voltára.

Hódítások Könyve - azaz a Lebor Gabála Érenn

Ez a kelták "Bibliája", ami az Ír-sziget benépesítését beszéli el. Valószínűleg az i.e. 600 előtti népek érkezésére utal, akik több különböző hullámban érkeztek meg a szigetre. Ez elég széles időintervallum is lehet i.e. 4000-től kezdődően egészen i.e.1000-ig bezárólag. A történészek persze tudomást sem akarnak szerezni róla, mondván, hogy csak legenda az egész. Ám a könyv szinte kronológiai sorrendben, teljesen hitelesen adja elő a történteket. Azzal kezdődik, hogy Isten megteremti a világot és az első ember párt, akiknek utódait egészen Noéig vezeti. Noé fiának lányát Cessairnak nevezik és az első népet róla nevezték el. Hat népről esik szó benne és mindegyikük érkezése időben felénk halad: Cessair népe, Partholónok népe, a Nemedek, Fir Bolgok, Danu istennő népe és végül Mil fiai.

Ezek a népek hol az Özönvízt éltek túl, hol különböző szigeteken kötöttek ki, hol pedig egymástól próbálták megszerezni a területeket és egymással álltak ellentétben. Ők emelték a szigeten a különböző megalithokat és menhíreket, majd a történelem számára ismert ír lakók tőlük vették át ezt a szokást.


A Lebor Gabála Érenn egyik oldala

Dannu Istennő Népe - azaz a Tuatha Dé Danann

Írország ötödik meghódítói voltak, akik a legenda szerint az égből érkeztek. Az írások kiemelik: egyes lakosok nem közönséges halandók voltak, hanem istenségek, természetfeletti népek, mágusok és tündérek, majd belőlük származtak a hősök és a nagy királyok is. A nép okkult tudásra és különleges képességekre tett szert annak idején. A tudást és a druida hitet is ők hozták el az akkori lakosságnak. Azonban a lakosság egy része, már a korábban, előttük betelepült Fir Bolgokból állt, akik nem adták át a területeket, így megkezdődött egy csata, amiben a szóban forgó Nuada is részt vett.

Most hogy ezt tisztáztuk a következő történet kerekedhet ki a ránk maradt iratokból: volt egyszer egy civilizáció, ami mára teljesen ismeretlen a történészek számára. Vagyis ismerős lehetne, ha komolyan vennék a mítoszokat. Az elsüllyedt civilizáció képe megtalálható szinte az összes nép őstörténetében, legendáiban. Ennek közös vonása, hogy volt egyszer egy sziget, ami nagy árvíz és kőből hulló kövek következtében, egy nagy katasztrófa során elpusztult. A sziget lakosai, a túlélők különböző pontokra szétszóródtak a világban és találkoztak a "fejletlenebb" népekkel. Ezek közül több nép Írországba menekült.

Tehát Nuada, vagy más néven Nuadu, a legendás Dannu istennő népének volt az első királya. Sosem ismerte meg szülei valódi kilétét, de egyesek szerint Dagda, a mindenható főisten gyermeke volt.

Egy másik rokona szintén egy istenség, méghozzá Nodens, a gyógyítás és tengerek istene. Uralkodási ideje bizonytalan, bizonyos iratok szerint Kr.e. 1890-1870-ig vagy Kr.e. 1470-1447-ig uralkodott. A történet szerint megérkezik a népével Írországba és szerettek volna békében élni az ott élő Fir Bolgokkal, és arra kérik az ő királyukat, hogy adja át a területek felét. Ezt a nép nem fogadja el és kitör a harc a két fél között. Az első csatában Nuada azonban elveszti egyik karját a bajnok Sreng által. A két fél továbbra sem egyezik ki egymással, így napokig tart a harc. Végül nagy nehézségek közepette Nuada népe megnyeri a harcot és békét kötnek egymással: a Borgok megtarthatják a területek egyötödét.


Nuada a csatában, még ép karjával...

A hagyományok szerint egy királynak tökéletesnek kell lennie testileg és fizikailag, ám Nuada karja hiányzott és új királyt kellett választania a népnek. A kiválasztott Bres lett, így Nuada elvesztette uralkodói jogosultságát. Bres  híres volt szépségéről és értelméről, de legalább ennyire gonosszá is vált királysága idején, ugyanis a környező népekkel kegyetlenül bánt. Az istenek népe egy darabig tétlenül tűrte az eseményeket, ám végül megbeszélést tartottak. Dian Chect, aki kovácsisten és orvos volt, segített Nuadának: létrehozott egy "ezüstkart", amit a levágott helyére tett és viselője mozgatta,  használni tudta. Innentől kezdve a királyt az Airgetlám jelzővel illették, ami annyit jelent Ezüstkarú. Dian fia, azaz Miach is segített és tökéletesítette a kart: húst és vért is adott hozzá. Miután Nuada karja tökéletes lett, újra ő lett a király és a zsarnok Brest elűzték a trónról. Nuada még sok évig uralkodott és a későbbi események folytán halt meg. De az már egy másik történet...

Minderre atlantiszi vagy paleoasztronautika értelemben is tekinthetünk. Az atlantisziak fejlettebbek voltak az ókori társadalmaknál és nagy mágusoknak tartották őket. Ugyanez igaz Dannu istennő népére és a többi, szigetről kivándorló népre is. A fejletlenebb ókoriak isteneknek és tanítómestereknek is tekinthették ezeket a népeket. Egy közülük készítette el a mesterséges végtagot óriási tudása révén. Ha földönkívüli elméletként értelmezzük a mítoszt, akkor Dian Chect istenség valószínűleg egy nagyon okos földönkívüli tudós lehetett, aki megalkotta Nuada számára az acélkart. Az acél igen kemény, egyben rugalmas is és korróziómentes. Ám, mint a legenda hozzáteszi, valamilyen módon húst és vért is adtak hozzá, ezekkel együtt tökéletesen használta karját a király. Itt juthat eszünkbe a transzhumanizmus, ami jelenleg csak egy mozgalom, de az emberiség szempontjából a jövő is lehet. A mozgalom hívei a biotechnikában és a technológiában látják a megoldást a különböző betegségek és a megöregedés legyőzésére. Eszerint testünk átalakul, részben gépek leszünk, amivel sokkal erősebbé válhatunk. Nem fognak majd rajtunk úgy a betegségek, a gyengék erőssé válhatnak és a hiányzó végtagokat - kezeket és lábakat - pótolhatjuk kibernetikus úton is. Ez az eszme szinte ugyanazt írja le, amit Nuada karján véghezvittek a legenda szerint - csak éppen a gyakorlatban, amire mi még nem vagyunk képesek. Kezdetleges művégtagokat már bevezetett és használ ugyan az orvostudomány (ne feledjük: Dian Chect orvosistenség is volt!), de még fejlesztésre szorulnak. Eme összehasonlításból az emberben felötlik az a gondolat, hogy Nuada király "robotkarja" talán egyszer tényleg létezett...

Az ír mitológiában feltűnik egy furcsa alak, aki igencsak fontos szerepet töltött be az írek történelme során, és volt egy sajátos testi jellege is: egyik karja művégtag volt.

Mielőtt belekezdenénk a Nuada Airgetlám királynak és történetének bemutatásába, fontos tisztáznunk pár kifejezést, hogy érthetőbb legyen a történet és rámutasson atlantiszi vagy épp földönkívüli voltára.

Hódítások Könyve - azaz a Lebor Gabála Érenn

Ez a kelták "Bibliája", ami az Ír-sziget benépesítését beszéli el. Valószínűleg az i.e. 600 előtti népek érkezésére utal, akik több különböző hullámban érkeztek meg a szigetre. Ez elég széles időintervallum is lehet i.e. 4000-től kezdődően egészen i.e.1000-ig bezárólag. A történészek persze tudomást sem akarnak szerezni róla, mondván, hogy csak legenda az egész. Ám a könyv szinte kronológiai sorrendben, teljesen hitelesen adja elő a történteket. Azzal kezdődik, hogy Isten megteremti a világot és az első ember párt, akiknek utódait egészen Noéig vezeti. Noé fiának lányát Cessairnak nevezik és az első népet róla nevezték el. Hat népről esik szó benne és mindegyikük érkezése időben felénk halad: Cessair népe, Partholónok népe, a Nemedek, Fir Bolgok, Danu istennő népe és végül Mil fiai.

Ezek a népek hol az Özönvízt éltek túl, hol különböző szigeteken kötöttek ki, hol pedig egymástól próbálták megszerezni a területeket és egymással álltak ellentétben. Ők emelték a szigeten a különböző megalithokat és menhíreket, majd a történelem számára ismert ír lakók tőlük vették át ezt a szokást.


A Lebor Gabála Érenn egyik oldala

Dannu Istennő Népe - azaz a Tuatha Dé Danann

Írország ötödik meghódítói voltak, akik a legenda szerint az égből érkeztek. Az írások kiemelik: egyes lakosok nem közönséges halandók voltak, hanem istenségek, természetfeletti népek, mágusok és tündérek, majd belőlük származtak a hősök és a nagy királyok is. A nép okkult tudásra és különleges képességekre tett szert annak idején. A tudást és a druida hitet is ők hozták el az akkori lakosságnak. Azonban a lakosság egy része, már a korábban, előttük betelepült Fir Bolgokból állt, akik nem adták át a területeket, így megkezdődött egy csata, amiben a szóban forgó Nuada is részt vett.

Most hogy ezt tisztáztuk a következő történet kerekedhet ki a ránk maradt iratokból: volt egyszer egy civilizáció, ami mára teljesen ismeretlen a történészek számára. Vagyis ismerős lehetne, ha komolyan vennék a mítoszokat. Az elsüllyedt civilizáció képe megtalálható szinte az összes nép őstörténetében, legendáiban. Ennek közös vonása, hogy volt egyszer egy sziget, ami nagy árvíz és kőből hulló kövek következtében, egy nagy katasztrófa során elpusztult. A sziget lakosai, a túlélők különböző pontokra szétszóródtak a világban és találkoztak a "fejletlenebb" népekkel. Ezek közül több nép Írországba menekült.

Tehát Nuada, vagy más néven Nuadu, a legendás Dannu istennő népének volt az első királya. Sosem ismerte meg szülei valódi kilétét, de egyesek szerint Dagda, a mindenható főisten gyermeke volt.

Egy másik rokona szintén egy istenség, méghozzá Nodens, a gyógyítás és tengerek istene. Uralkodási ideje bizonytalan, bizonyos iratok szerint Kr.e. 1890-1870-ig vagy Kr.e. 1470-1447-ig uralkodott. A történet szerint megérkezik a népével Írországba és szerettek volna békében élni az ott élő Fir Bolgokkal, és arra kérik az ő királyukat, hogy adja át a területek felét. Ezt a nép nem fogadja el és kitör a harc a két fél között. Az első csatában Nuada azonban elveszti egyik karját a bajnok Sreng által. A két fél továbbra sem egyezik ki egymással, így napokig tart a harc. Végül nagy nehézségek közepette Nuada népe megnyeri a harcot és békét kötnek egymással: a Borgok megtarthatják a területek egyötödét.


Nuada a csatában, még ép karjával...

A hagyományok szerint egy királynak tökéletesnek kell lennie testileg és fizikailag, ám Nuada karja hiányzott és új királyt kellett választania a népnek. A kiválasztott Bres lett, így Nuada elvesztette uralkodói jogosultságát. Bres  híres volt szépségéről és értelméről, de legalább ennyire gonosszá is vált királysága idején, ugyanis a környező népekkel kegyetlenül bánt. Az istenek népe egy darabig tétlenül tűrte az eseményeket, ám végül megbeszélést tartottak. Dian Chect, aki kovácsisten és orvos volt, segített Nuadának: létrehozott egy "ezüstkart", amit a levágott helyére tett és viselője mozgatta,  használni tudta. Innentől kezdve a királyt az Airgetlám jelzővel illették, ami annyit jelent Ezüstkarú. Dian fia, azaz Miach is segített és tökéletesítette a kart: húst és vért is adott hozzá. Miután Nuada karja tökéletes lett, újra ő lett a király és a zsarnok Brest elűzték a trónról. Nuada még sok évig uralkodott és a későbbi események folytán halt meg. De az már egy másik történet...

Minderre atlantiszi vagy paleoasztronautika értelemben is tekinthetünk. Az atlantisziak fejlettebbek voltak az ókori társadalmaknál és nagy mágusoknak tartották őket. Ugyanez igaz Dannu istennő népére és a többi, szigetről kivándorló népre is. A fejletlenebb ókoriak isteneknek és tanítómestereknek is tekinthették ezeket a népeket. Egy közülük készítette el a mesterséges végtagot óriási tudása révén. Ha földönkívüli elméletként értelmezzük a mítoszt, akkor Dian Chect istenség valószínűleg egy nagyon okos földönkívüli tudós lehetett, aki megalkotta Nuada számára az acélkart. Az acél igen kemény, egyben rugalmas is és korróziómentes. Ám, mint a legenda hozzáteszi, valamilyen módon húst és vért is adtak hozzá, ezekkel együtt tökéletesen használta karját a király. Itt juthat eszünkbe a transzhumanizmus, ami jelenleg csak egy mozgalom, de az emberiség szempontjából a jövő is lehet. A mozgalom hívei a biotechnikában és a technológiában látják a megoldást a különböző betegségek és a megöregedés legyőzésére. Eszerint testünk átalakul, részben gépek leszünk, amivel sokkal erősebbé válhatunk. Nem fognak majd rajtunk úgy a betegségek, a gyengék erőssé válhatnak és a hiányzó végtagokat - kezeket és lábakat - pótolhatjuk kibernetikus úton is. Ez az eszme szinte ugyanazt írja le, amit Nuada karján véghezvittek a legenda szerint - csak éppen a gyakorlatban, amire mi még nem vagyunk képesek. Kezdetleges művégtagokat már bevezetett és használ ugyan az orvostudomány (ne feledjük: Dian Chect orvosistenség is volt!), de még fejlesztésre szorulnak. Eme összehasonlításból az emberben felötlik az a gondolat, hogy Nuada király "robotkarja" talán egyszer tényleg létezett...

Fáklya Rádió - Vigyük együtt a fáklya lángját!