Goethe UFO élménye -

A paleoasztronautika képviselői nagyon sok dologról nem számolnak be. Közöttük van az az eset is és furcsa élmény, amit nem más, mint a híres Goethe élt át.

Úgy gondolom már szinte mindenki, legalábbis hallomásból ismeri Johann Wolfgang von Goethe-t (1749-1832), a világirodalom egyik legnagyobb német költőjét. Azonban az úr sok más egyéb dologgal is kapcsolatba hozható: író, költő, grafikus, művészetteoretikus, természettudós, jogász és politikus is volt egyben.

Goethe nem elégedett meg azzal amit az iskolákban tanult meg, hanem fejlesztette is magát önállóan. Növénytani és csonttani értekezései is voltak természettudományos körökben, köze volt az állattanhoz, bonctanhoz is, tehát nem volt egy buta ember, sőt, nagyszerű elme volt.


Goethe halotti maszkja - fotó: pixabay.com

1768 szeptemberében jelent meg egyik könyve, mely az Önéletrajzával foglalkozik. Az eredeti címe a könyvnek: "Goethe The 6. book of his autobiography. 1768 Sept. from Frft to Leipzig" , magyarul pedig " Goethe önéletrajzának 6. könyve Frankfurtból Lipcsébe tartó útja alatt ". Ebből szeretnék egy igen fontos részletet kiemelni, amelynek fordítása így szól:

"Hirtelen egy kis völgyben (árokban) láttam egy csodálatosan kivilágított egyfajta "amphiteátrumot". Tölcsér alakban megszámlálhatatlan kis fény égett (világított), lépcsőzetesen egymáson. Olyan erősen világítottak, hogy káprázott a szemem tőle. De ami még furcsábbá (megtévesztőbbé) tette a látványt, hogy nem folyamatosan világítottak, hanem ide-oda ugrálva, alulról felülre és fordítva. Nagy részük azonban állandó (fény) volt és tovább világított. Rettenetesen nehezemre volt, mikor el lettem hívva ettől a látványtól, amit szívesen vizsgáltam volna tovább, közelebbről... Nos, hogy ez a zűrzavar mocsárgáz vagy fénylő lények egy csoportja volt, nem kockáztatom eldönteni."

Ez egy igen zavaros és különleges beszámoló. Tehát Goethe meglát valamit egy völgyben, amit leginkább amphiteátrumhoz hasonlít. Nem amphiteátrum, mert akkor azt írta volna és nem ahhoz hasonlítja. Még csak nem is csodálkozott volna el a látványán, mert illusztrációkról már biztos látott volna párat, ha nem a saját szemével. Az amphiteátrum meghatározása: " kör vagy ovális alakú, különféle rendezvények tartására használt tér, ókori római épülettípus." Ezek után Goethe leírja, hogy szabályos tölcsér alakban világított ez a valami. A tölcsért azért mindenki tudja hogy néz ki...


Egy amfiteátrum, amit bizonyára már mindenki látott - fotó: pixabay.com

A beszámoló folytatásában láthatjuk, hogy ez a valami igen erősen fénylett, szinte káprázott a szeme tőle. A fények viszont ide-oda ugráltak, alulról lefelé és fordítva, de nagy részük állandó volt. A fények lépcsőzetesen voltak elrendezve. Sajnos azonban nem tudta közelebbről megvizsgálni - nem tudjuk valójában milyen messze volt tőle, de túl messze biztosan nem, mert látta a fények részletes mozgását -, mert tovább kellett folytatnia az útját és elinvitálták a helyszínről. A fénylő lények csoportja is igen érdekes megnevezés.

A szkeptikusok próbálták erre megadni a választ, ami valakit meg is győzött én azonban úgy vélem, hogy nem túlzottan felel meg Goethe leírásának. A válasz szerintük: szentjánosbogarak egy csoportja. Ezek a bogarak gyönyörűen világítanak éjszakánként és egyes helyeken tömegesen is előfordulnak. Itt látható két kép szentjánosbogarak csoportjáról:


Ilyen, amikor a szentjánosbogarak rajzanak - fotó: sokszinuvidek

Amiért én nem érzem kielégítőnek ezt a magyarázatot az a következő:

Először is Goethe nagyon jó megfigyelő volt, valamint természettudós. Ez köztudott tény. Ismerte az állatokat és valószínűleg látott már szentjánosbogarakat is, ismerte őket. Tehát ilyesmiről nem említené senki, hogy "amphiteátrum"-ot lát. Mivel az határozottan kör alakú. A szentjánosbogarak össze vissza szállnak le és nem vesznek fel szabályos alakzatot. De tételezzük föl, hogy kör vagy ovális alakban szálltak le arra a bizonyos helyre, ahol Goethe látta őket, így adva egy amphiteátrum szerű látványt. A fények váltását is úgy írta le Goethe, mintha jól megfigyelhető és mechanikus lenne. "Lépcsőzetesek és alulról lefelé váltakoztak". Egy ilyen firefly csoport viszont meglehetősen kaotikus és zűrzavaros fényhatást kelthet, rendezetlenek, még véletlenül sem felel meg természettudósunk leírásának fényük és villogásuk. Ugyanezek a bökkenők elmondhatóak a mocsárgázról is, sőt, még annyira sem illik rá, mint a szentjánosbogarakra.

Sajnos ezen kívül nincs semmi információ a jelenségről. Nem tudjuk nappal vagy éjszaka látta-e. Valószínűleg éjszaka, mert így a sötétben jobban kitudta venni a fények váltakozását. Mivel "elrángatták" a helyszínről, így azt sem tudjuk meg, hogy meddig volt látható ez a valami. Felszállt, elrepült? Minden esetre nagy benyomást tettek rá a látottak.


fotó: pxhere.com

Hogy picit tovább menjek, nézzük meg modern korunk UFO észleléseit! A repülő csészealjak kinézete néha kicsit eltér a beszámolókban - "kidudorodások" vannak a tetején vagy az alján - , de egyöntetűen elmondhatjuk, hogy olyanok, mint két egymásra fordított csészealj. Azt is elmondhatjuk azonban, hogy ovális, kör, diszkosz alakúak. Olyan, mint Goethe amphiteátruma. Ráadásul sem ezen gépezetek, sem pedig az épület nem éppen kicsi méretű.

Nagyon sok beszámolóból az is kiderül, hogy ezek az ufók fényt árasztanak. Néha az egész testük fénylik, azonban néha úgy írják le őket, mintha ritmikusan változtatnák fényüket. Egyes esetekben a gépezet peremén, közepén fut végig pár sor fény és ezek váltakoznak. Ezek nem pont olyan leírások, mint 245 évvel ezelőtt Goethe-é? Dehogynem! Goethe ettől jobban már le sem írhatott volna ilyen modern szerkezetet a saját korában. A következő két képen ufó látható. Míg első állítólag valódi repülő csészealjat ábrázol a '70-es évekből, utóbbi pedig ember alkotta dísz ufó mintára. Az első képen megfigyelhetjük a fényeket, amik a szemtanú állítása szerint váltakoztak. Ha a fotót nem is hinnénk el, hogy valódi, nem mehetünk el az egymástól független több száz beszámoló mellett, amik ugyanezeket a repülő szerkezeteket írják le. Most nézzük meg a második képet és képzeljük el, hogy ezek a fények nem égnek mind egyszerre, hanem fentről lefelé vagy lentről felfelé lépcsőzetesen, mechanikusan villognának a sorokban. Ugyanolyan látványban lenne részünk, mint Goethenek.

Hogy Goethe szentjánosbogarakat látott-e vagy valami teljesen más, csodálatos látványban volt része, azt mindenki döntse el maga, de tény, hogy nem ez volt az egyetlen furcsa jelenség az 1700-1800-as években...

A paleoasztronautika képviselői nagyon sok dologról nem számolnak be. Közöttük van az az eset is és furcsa élmény, amit nem más, mint a híres Goethe élt át.

Úgy gondolom már szinte mindenki, legalábbis hallomásból ismeri Johann Wolfgang von Goethe-t (1749-1832), a világirodalom egyik legnagyobb német költőjét. Azonban az úr sok más egyéb dologgal is kapcsolatba hozható: író, költő, grafikus, művészetteoretikus, természettudós, jogász és politikus is volt egyben.

Goethe nem elégedett meg azzal amit az iskolákban tanult meg, hanem fejlesztette is magát önállóan. Növénytani és csonttani értekezései is voltak természettudományos körökben, köze volt az állattanhoz, bonctanhoz is, tehát nem volt egy buta ember, sőt, nagyszerű elme volt.


Goethe halotti maszkja - fotó: pixabay.com

1768 szeptemberében jelent meg egyik könyve, mely az Önéletrajzával foglalkozik. Az eredeti címe a könyvnek: "Goethe The 6. book of his autobiography. 1768 Sept. from Frft to Leipzig" , magyarul pedig " Goethe önéletrajzának 6. könyve Frankfurtból Lipcsébe tartó útja alatt ". Ebből szeretnék egy igen fontos részletet kiemelni, amelynek fordítása így szól:

"Hirtelen egy kis völgyben (árokban) láttam egy csodálatosan kivilágított egyfajta "amphiteátrumot". Tölcsér alakban megszámlálhatatlan kis fény égett (világított), lépcsőzetesen egymáson. Olyan erősen világítottak, hogy káprázott a szemem tőle. De ami még furcsábbá (megtévesztőbbé) tette a látványt, hogy nem folyamatosan világítottak, hanem ide-oda ugrálva, alulról felülre és fordítva. Nagy részük azonban állandó (fény) volt és tovább világított. Rettenetesen nehezemre volt, mikor el lettem hívva ettől a látványtól, amit szívesen vizsgáltam volna tovább, közelebbről... Nos, hogy ez a zűrzavar mocsárgáz vagy fénylő lények egy csoportja volt, nem kockáztatom eldönteni."

Ez egy igen zavaros és különleges beszámoló. Tehát Goethe meglát valamit egy völgyben, amit leginkább amphiteátrumhoz hasonlít. Nem amphiteátrum, mert akkor azt írta volna és nem ahhoz hasonlítja. Még csak nem is csodálkozott volna el a látványán, mert illusztrációkról már biztos látott volna párat, ha nem a saját szemével. Az amphiteátrum meghatározása: " kör vagy ovális alakú, különféle rendezvények tartására használt tér, ókori római épülettípus." Ezek után Goethe leírja, hogy szabályos tölcsér alakban világított ez a valami. A tölcsért azért mindenki tudja hogy néz ki...


Egy amfiteátrum, amit bizonyára már mindenki látott - fotó: pixabay.com

A beszámoló folytatásában láthatjuk, hogy ez a valami igen erősen fénylett, szinte káprázott a szeme tőle. A fények viszont ide-oda ugráltak, alulról lefelé és fordítva, de nagy részük állandó volt. A fények lépcsőzetesen voltak elrendezve. Sajnos azonban nem tudta közelebbről megvizsgálni - nem tudjuk valójában milyen messze volt tőle, de túl messze biztosan nem, mert látta a fények részletes mozgását -, mert tovább kellett folytatnia az útját és elinvitálták a helyszínről. A fénylő lények csoportja is igen érdekes megnevezés.

A szkeptikusok próbálták erre megadni a választ, ami valakit meg is győzött én azonban úgy vélem, hogy nem túlzottan felel meg Goethe leírásának. A válasz szerintük: szentjánosbogarak egy csoportja. Ezek a bogarak gyönyörűen világítanak éjszakánként és egyes helyeken tömegesen is előfordulnak. Itt látható két kép szentjánosbogarak csoportjáról:


Ilyen, amikor a szentjánosbogarak rajzanak - fotó: sokszinuvidek

Amiért én nem érzem kielégítőnek ezt a magyarázatot az a következő:

Először is Goethe nagyon jó megfigyelő volt, valamint természettudós. Ez köztudott tény. Ismerte az állatokat és valószínűleg látott már szentjánosbogarakat is, ismerte őket. Tehát ilyesmiről nem említené senki, hogy "amphiteátrum"-ot lát. Mivel az határozottan kör alakú. A szentjánosbogarak össze vissza szállnak le és nem vesznek fel szabályos alakzatot. De tételezzük föl, hogy kör vagy ovális alakban szálltak le arra a bizonyos helyre, ahol Goethe látta őket, így adva egy amphiteátrum szerű látványt. A fények váltását is úgy írta le Goethe, mintha jól megfigyelhető és mechanikus lenne. "Lépcsőzetesek és alulról lefelé váltakoztak". Egy ilyen firefly csoport viszont meglehetősen kaotikus és zűrzavaros fényhatást kelthet, rendezetlenek, még véletlenül sem felel meg természettudósunk leírásának fényük és villogásuk. Ugyanezek a bökkenők elmondhatóak a mocsárgázról is, sőt, még annyira sem illik rá, mint a szentjánosbogarakra.

Sajnos ezen kívül nincs semmi információ a jelenségről. Nem tudjuk nappal vagy éjszaka látta-e. Valószínűleg éjszaka, mert így a sötétben jobban kitudta venni a fények váltakozását. Mivel "elrángatták" a helyszínről, így azt sem tudjuk meg, hogy meddig volt látható ez a valami. Felszállt, elrepült? Minden esetre nagy benyomást tettek rá a látottak.


fotó: pxhere.com

Hogy picit tovább menjek, nézzük meg modern korunk UFO észleléseit! A repülő csészealjak kinézete néha kicsit eltér a beszámolókban - "kidudorodások" vannak a tetején vagy az alján - , de egyöntetűen elmondhatjuk, hogy olyanok, mint két egymásra fordított csészealj. Azt is elmondhatjuk azonban, hogy ovális, kör, diszkosz alakúak. Olyan, mint Goethe amphiteátruma. Ráadásul sem ezen gépezetek, sem pedig az épület nem éppen kicsi méretű.

Nagyon sok beszámolóból az is kiderül, hogy ezek az ufók fényt árasztanak. Néha az egész testük fénylik, azonban néha úgy írják le őket, mintha ritmikusan változtatnák fényüket. Egyes esetekben a gépezet peremén, közepén fut végig pár sor fény és ezek váltakoznak. Ezek nem pont olyan leírások, mint 245 évvel ezelőtt Goethe-é? Dehogynem! Goethe ettől jobban már le sem írhatott volna ilyen modern szerkezetet a saját korában. A következő két képen ufó látható. Míg első állítólag valódi repülő csészealjat ábrázol a '70-es évekből, utóbbi pedig ember alkotta dísz ufó mintára. Az első képen megfigyelhetjük a fényeket, amik a szemtanú állítása szerint váltakoztak. Ha a fotót nem is hinnénk el, hogy valódi, nem mehetünk el az egymástól független több száz beszámoló mellett, amik ugyanezeket a repülő szerkezeteket írják le. Most nézzük meg a második képet és képzeljük el, hogy ezek a fények nem égnek mind egyszerre, hanem fentről lefelé vagy lentről felfelé lépcsőzetesen, mechanikusan villognának a sorokban. Ugyanolyan látványban lenne részünk, mint Goethenek.

Hogy Goethe szentjánosbogarakat látott-e vagy valami teljesen más, csodálatos látványban volt része, azt mindenki döntse el maga, de tény, hogy nem ez volt az egyetlen furcsa jelenség az 1700-1800-as években...

Fáklya Rádió - Vigyük együtt a fáklya lángját!