Középkori lények és a földönkívüliek -

Banshee, Finn, Fairy, Pixie, Kelpie,- és még sorolhatnánk. Mind-mind különböző tündérfajták. Megemlíthetőek még a koboldok, törpék is. De honnan is származnak ezek a csodás lények? Honnan ered a nevük? Ezeket biztosra senki sem tudja, csak azt, hogy a világon mindenhol ismertek voltak, nem csak Angliában és Írországban, mint ahogyan a legtöbben hiszik. Felbukkantak a franciáknál, germánoknál, szerbeknél, horvátoknál, bolgároknál és a magyaroknál is. Szinte minden népnél megvan a maguk kinézete és formája. És hogy mi közük van a tündéreknek és a többi középkori lénynek a modern földönkívüliekhez? Lehetséges, hogy nagyon is sok!

A tündérek és hasonló szerzetek virágkorukat a középkorban élték, ekkor bukkantak fel először a krónikákban, különféle írásokban és feljegyzésekben. Természetesen volt már szó különféle természetfeletti lényekről az ókorban is, amikkel kapcsolatba hozhatók a tündérek, esetleg istenségek, mint például Ishtar a babilóniaiaknál ( más néven Inanna ), akit szárnyakkal ábrázoltak és a szex, szerelem istennője volt. De ott vannak például a görögök nimfái is, akik csodálatos női lények, akik a szépség és a szerelem megtestesítői voltak. Megemlíthetők a szintén gyönyörű felsőtesttel rendelkező sellők is, akiket a tengerészek pillantottak meg sokszor hajóútjaikon. A közhiedelemmel ellentétben, nem csak piciny testű és kis szárnyakkal rendelkező tündérekről olvashatunk a feljegyzésekben, hanem ember nagyságú és fizikai testtel rendelkező lényekről is, akik kapcsolatot teremtettek az emberrel. Ilyen találkozásokról elég nagy számban olvashatunk a középkori iratok között egészen a 18. század végéig, majd egyszer csak a tündérek és a hasonló lények végleg eltűntek a színről. Helyettük új teremtmények jelentek meg az emberiség történelmében: az ufonauták, földönkívüliek. Már az 1800-as években – igaz eléggé elszórtan –, de számoltak be különféle repülő objektumokról az égen, amikor még az ember nem talált fel repülésre alkalmas gépeket, majd az évtizedek múlásával egyre több ismeretlen objektumot figyeltek meg az égbolton. Aztán feltűntek az ismeretlen helyről érkező gépek utasai is: modern szóhasználatban az ufonauták. Több feltételezés is napvilágot látott, miszerint másik bolygóról érkeztek vagy egy párhuzamos világból. Hamarosan vadabbnál vadabb történetek láttak napvilágot az ufó-kutatás terén; egyesekkel baráti kapcsolatot teremtettek ezek a lények, másokat elraboltak és kísérleteztek velük, míg valakivel szexuális aktust is folytattak. Itt jön képbe a tündérek és az ufonautákkal kapcsolatos párhuzam!


Sumer ábrázolás Inanna istennőről - fotó: wikipedia

A középkori lények és az ufonauták külső megjelenése

A modern ufo-észleléseknél többnyire két fajta földönkívüli lényről számolnak be a szemtanúk: a kis szürkékről és a magas szőkékről. A kis szürkéket maximum 110-140 centi magasnak írják le, nagy szemekkel és szürkés színű testtel. A magas szőkék pedig szinte Adonisz külsejűek, ragyogó fehér bőrrel, hosszú, szép szőke hajjal és a szinte androgün arcukkal azonnal magukra csábítják az eltérített tekintetét. Öltözékük legtöbbször testhez álló overáll, néha övvel a deréknál átkötve. Ha áttanulmányozzuk a középkori lényekről szóló feljegyzéseket erős külsős hasonlóságot fogunk felfedezni köztük és a földönkívüliek között. Az apró termetű tündéreket nagyjából ugyanilyen magasságúnak írják le, de talán még ide sorolhatók a koboldok és a törpék is, akiknek a ruhája pontosan megegyezik az ufonautákkal a testhez simuló öltözékkel és az övvel együtt. Mindkét lény feje túlméretezett. Véletlen lenne? A magas szőkék pedig azokhoz a tündérfélékhez hasonlóak, akik az emberekkel teremtettek szoros kapcsolatot, házasodtak majd esetleg háltak is velük és szintén gyönyörű külsejük van, hosszú hajjal, mesebeli arccal. Itt ismét visszaköszön a szexualitás a két faj között, ami nem lehet véletlen egybeesés. Sok ilyen tündért azonban nem ábrázoltak szárnnyal, egyszerű emberi külsejűek voltak, pusztán „természetfeletti” kisugárzásuk volt. Az is lehetséges, hogy még a Bibliában felbukkanó angyalokat is ide soroljuk, ugyanis csak a templomok ábrázolásain tűnnek fel szárnyakkal, a szent könyv pedig sosem említi, hogy ezek az égi lények rendelkeztek volna velük. Lehetséges, hogy nem azért ábrázolták szárnyakkal őket, mert valóban voltak is nekik, hanem mert repülni tudtak?


fotó: pixabay.com

Az emberek kapcsolata a titokzatos lényekkel

A tündérek rendszeresen kapcsolatot teremtettek az emberekkel. Nagyon sok történet maradt fent, ami megragadta az írók fantáziáját is és számtalan mesét, regényt vagy musicalt írtak ezzel kapcsolatban. Minket azonban a valódi történetek érdekelnek, amikből kiderül, hogy nem egyszer a tündérek saját világukba ragadták el az embert. A világuk Tündérország néven köszön vissza, ahol a lakók sokszor csak akkor engedik be az adott látogatót, ha összeházasodik a tündérrel. A házasság legtöbbször női tündér és emberférfi között alakul ki. Az érdekessége ennek az „országnak”, hogy az idő teljesen másképp telik, mint az emberek világában. Voltak történetek, amikor az emberek arról számoltak be, hogy haza akartak térni a tündérek világából, ami sikerült, csak hogy a saját világukban már sokkal több idő telt el - akár 100 év is-, mint amennyit a másik világban érzékeltek. Ezt idődilatációnak nevezik, ami megfigyelhető az űrhajózásban és a modern ufó beszámolókban is. Tételezzük fel, hogy elrabolnak minket az idegenek és űrhajójukkal kivisznek minket az űrbe huzamosabb időre, akkor a földön sokkal több idő telik el, mint az űrben, mert odakint lassabban telik az idő. Ha egy órát is viszünk magunkkal és másodpercre pontosan elindítunk vele egy másikat, amit a Földön hagyunk, akkor a visszatérésünkkor nem fog megegyezni az órán lévő eltelt idő. Számtalan elrabolt azt beszéli el, hogy míg ő a repülő csészealj fedélzetén azt érezte, hogy csak pár órát töltött ott, addig a Földön akár több nap is eltelt, míg vissza nem hozták. A tündértörténetekben akkor is visszaköszön ez a jelenség, ha valakit becsábítanak az úgynevezett „tündérkörbe”. Ezen keresztül is ellehet jutni Tündérországba. A tündérkör hol kőből van kirakva, hol pedig a fűben, mezőkön alakítják ki a mintáját. Talán nem lesz meglepő, hogy a kör szinte tökéletes mása a modern gabonaköröknek, amiket a földönkívüliek készítenek fűbe vagy gabonába, egyelőre nem tudni milyen módon. Eleinte még egyszerű kör alakú ábrákat fedeztek fel a kutatók, de az idő múlásával egyre modernebbek és bonyolultabbak lettek az ábrák. Térjünk vissza a két faj szexuális kapcsolatához: nemcsak a magas szőke földönkívüliek, de a tündérek is háltak emberekkel. Ezekből utódok születtek, amiket a középkori írások tündérfattyaknak nevez, míg modern korunk hibrideknek hívja őket. Az utódok leírása tökéletesen megegyezik, ugyanis azok sokszor véznák, gyenge fizikumúak, kopaszak és csúnyák. Ha egy ember hált egy tündérrel, akkor annak hamarosan meg kellett látogatnia fattyát Tündérországban. Érthetetlen módon a szülők azonnal felismerik gyermeküket, az érzékük megsúgja, hogy melyik az övék. Szóról szóra ez köszön vissza modern korunkban. Spermamintát vesznek a földönkívüliek a férfitől vagy esetleg közösülésre kényszerítik. A nőket teherbe ejtik, amit az eltérített ki is hord, vagy egy bizonyos hónap után a gyermek eltűnik a hasából és nem tudja megmagyarázni hova lett. Ezután eltelik akár több hónap is és az idegenek visszajönnek a személyért, majd felhurcolják az űrhajóra. Itt elmondják neki, hogy gyermeke született, akit meg kell tekintenie és végül odavezetik hozzá, ekkor dajkálnia és foglalkoznia kell vele. Fennmaradt az utókorra olyan feljegyzés is a középkorból, hogy a tündérek emberi csecsemőket loptak el és helyükbe fattyaikat helyezték el, mindezt éjjel, így az elképedt szülő mire reggel felkelt, gyermekének csak a hűlt helyét találta, míg helyette a csúnya emberinek nem mondható lény hevert a mózeskosárban. Szerencsére ilyen cserebere nem történik mostanában, azonban a hajón megtekintett hibrideket sosem vihette haza a másik fél. Vajon mit akarhatnak ezzel elérni? Olyan ez, mintha valamiféle génmanipulációs kísérlet folyna és a két fajt szeretnék keresztezni, hogy egy újat és tökéleteset hozzanak létre, azonban a kísérlet nem sikerül túl jól, mert az utódok abnormálisak és torzszülöttek.


fotó: pixabay.com

A technikailag fejlett tündérek

Hogy a földönkívüliek hogyan jöttek el ide hozzánk azt senki sem tudja. Ha más planétáról érkeznek, akkor minden bizonnyal fejlettebbek az embernél, mert nekünk huzamosabb ideig tartana eljutni egy másik bolygóra, így tehát olyan technológiát használhatnak, amit mi még nem ismerünk. Az ufológusok többsége erősen kételkedik abban, hogy akár több évtizedig vándorolnának, csak hogy eljussanak Földünkre. Egyesek felvetették, hogy feketelyukakon keresztül érkeznek így lerövidítik a távolságot két pont között és az utazás idejét így jelentősen lecsökkentik. Mások azt az elméletet követik, hogy nem a csillagokból érkeznek, hanem egy másik dimenzióból, egy másik térből, így nekik csak a dimenziók közti „falakat” kell áthidalniuk, tehát itt élnek velünk együtt, csak mi nem látjuk őket, mert egy másik létsíkon vannak. Lehet, hogy ez a másik tér nem más, mint Tündérország? A középkori ember számára a tündérek néha láthatatlanná tudtak válni és egy másik síkon rejtőztek el. És ismét itt kereszteződnek a tündérek és a földönkívüliek útjai. A középkor tündére kénye-kedve szerint járkálhatott az emberek házaiban és rabolhatta el őket saját országába, ugyanis átlebegtek a falon. A földönkívüliek általában éjszaka ragadják el az eltérítettet, legtöbbször otthonából, és mindig leküzdik a fal akadályait, hiába van zárva az ajtó és hiába van csukva az ablak. Hogy hogyan is csinálják ez egyelőre az emberek számára felfoghatatlan, mindenesetre nem ez az egyetlen technikai (?) vívmányuk. Érthetően az ember nem szeretné, ha idegenek rabolnák el, mert elkapja az ismeretlentől való félelem és rettegés. A földönkívülieket ez sokszor mégsem érdekli, és hogy a kiszemelt személy ne tudjon ellenállni, lebénítják valamilyen módon vagy a tudatukra hatnak valamilyen pszichológiai módszerrel - esetleg hipnózissal - és megnyugtatják, de sok beszámolóban ismeretlen eszközt vetnek be, aminek sokszor pálcaszerű kinézete van és egy fajta abból jövő sugárral lebénítják az embert. Csodálatos módon a középkori krónikák lapjain ezt olvashatjuk vissza, itt ezeket a fegyvereket „tündérsugárnak” vagy „tündérlövedéknek” hívják, ami kék színű fényt vet az áldozatra és belső sebeket okoz, de a bőrt nem szakítja fel! Ezeket a fegyvereket nemcsak elrablásoknál használták a tündérek, hanem ha éppen kifigyelte őket valaki, amint tevékenykednek, így a nemkívánatos szemtanúkat likvidálták. Halálesetről nem sűrűn találunk feljegyzést, inkább csak elkábították őket.


fotó: pixabay.com

Kik lehetnek ők?

A kérdés adott, de válasz nincs. Ha ezek a lények ugyanazok – márpedig nagyon úgy tűnik – akkor miért foglalkoznak velünk már ilyen hosszú ideje? Mit akarhatnak tőlünk? Mi a céljuk? Teljesen mindegy, hogy minek hívjuk őket, ugyanis a középkor embere beültette a folklórba és korszakához híven nevezte el őket, míg mi, akik a csillagokat és bolygókat derítjük fel más élőlények után kutatva földönkívülinek neveztük el ezeket a titokzatos lényeket.

Vissza a középkorba!

A középkorban ismert volt egy succubus nevű lény. A succubus (női démon) és az incubus (férfi démon) éjjel, álmában szexuális kapcsolatot teremt az ellenkező nemű emberi lénnyel. Az éjjeli magömlés, és a szexuális tartalmú álmok azok, amikre a középkori ember ezeket a démonokat adta magyarázatul, ugyanis a férfiaknak és nőknek is vannak szexuális tartalmú álmaik. A becsületes ember egy ilyen eset után elment gyónna helyi templombai. A középkorban legalábbis így gondolták, de mi van, ha ezek is másvilági lények voltak nem úgy, mint ahogy a kor embere képzelte el, hanem, mint az ufonauták és tündérek, szintén egy utódot vagy spermiumot próbáltak szerezni a cél érdekében és mire reggelre az ember feleszmélt, már nem is emlékezett semmire az egészből?


fotó: pixabay.com

Annunaki

A sumér mitológiában, ami több ezer évre nyúlik vissza feltűnnek az Annunaki nevezetű lények, akik istenszerűek és más világból érkeztek és megteremtették az emberi fajt. Azonban magukat az embereket rabszolgának tekintették és lenézték őket. Aranyhoz akartak jutni a Föld nevű bolygón, mert fontos nyersanyag volt a számukra, amit mindenképpen meg akartak szerezni. Érdekes módon a középkor törpéi és koboldjai szintén lekezelik az embert és pimaszkodnak vele. A törpéket általában bányákban képzelték el, ugyanis szintén aranyat kerestek. A koboldokról úgy tartották, hogy gazdagok, mert aranyban bővelkednek.

Banshee, Finn, Fairy, Pixie, Kelpie,- és még sorolhatnánk. Mind-mind különböző tündérfajták. Megemlíthetőek még a koboldok, törpék is. De honnan is származnak ezek a csodás lények? Honnan ered a nevük? Ezeket biztosra senki sem tudja, csak azt, hogy a világon mindenhol ismertek voltak, nem csak Angliában és Írországban, mint ahogyan a legtöbben hiszik. Felbukkantak a franciáknál, germánoknál, szerbeknél, horvátoknál, bolgároknál és a magyaroknál is. Szinte minden népnél megvan a maguk kinézete és formája. És hogy mi közük van a tündéreknek és a többi középkori lénynek a modern földönkívüliekhez? Lehetséges, hogy nagyon is sok!

A tündérek és hasonló szerzetek virágkorukat a középkorban élték, ekkor bukkantak fel először a krónikákban, különféle írásokban és feljegyzésekben. Természetesen volt már szó különféle természetfeletti lényekről az ókorban is, amikkel kapcsolatba hozhatók a tündérek, esetleg istenségek, mint például Ishtar a babilóniaiaknál ( más néven Inanna ), akit szárnyakkal ábrázoltak és a szex, szerelem istennője volt. De ott vannak például a görögök nimfái is, akik csodálatos női lények, akik a szépség és a szerelem megtestesítői voltak. Megemlíthetők a szintén gyönyörű felsőtesttel rendelkező sellők is, akiket a tengerészek pillantottak meg sokszor hajóútjaikon. A közhiedelemmel ellentétben, nem csak piciny testű és kis szárnyakkal rendelkező tündérekről olvashatunk a feljegyzésekben, hanem ember nagyságú és fizikai testtel rendelkező lényekről is, akik kapcsolatot teremtettek az emberrel. Ilyen találkozásokról elég nagy számban olvashatunk a középkori iratok között egészen a 18. század végéig, majd egyszer csak a tündérek és a hasonló lények végleg eltűntek a színről. Helyettük új teremtmények jelentek meg az emberiség történelmében: az ufonauták, földönkívüliek. Már az 1800-as években – igaz eléggé elszórtan –, de számoltak be különféle repülő objektumokról az égen, amikor még az ember nem talált fel repülésre alkalmas gépeket, majd az évtizedek múlásával egyre több ismeretlen objektumot figyeltek meg az égbolton. Aztán feltűntek az ismeretlen helyről érkező gépek utasai is: modern szóhasználatban az ufonauták. Több feltételezés is napvilágot látott, miszerint másik bolygóról érkeztek vagy egy párhuzamos világból. Hamarosan vadabbnál vadabb történetek láttak napvilágot az ufó-kutatás terén; egyesekkel baráti kapcsolatot teremtettek ezek a lények, másokat elraboltak és kísérleteztek velük, míg valakivel szexuális aktust is folytattak. Itt jön képbe a tündérek és az ufonautákkal kapcsolatos párhuzam!


Sumer ábrázolás Inanna istennőről - fotó: wikipedia

A középkori lények és az ufonauták külső megjelenése

A modern ufo-észleléseknél többnyire két fajta földönkívüli lényről számolnak be a szemtanúk: a kis szürkékről és a magas szőkékről. A kis szürkéket maximum 110-140 centi magasnak írják le, nagy szemekkel és szürkés színű testtel. A magas szőkék pedig szinte Adonisz külsejűek, ragyogó fehér bőrrel, hosszú, szép szőke hajjal és a szinte androgün arcukkal azonnal magukra csábítják az eltérített tekintetét. Öltözékük legtöbbször testhez álló overáll, néha övvel a deréknál átkötve. Ha áttanulmányozzuk a középkori lényekről szóló feljegyzéseket erős külsős hasonlóságot fogunk felfedezni köztük és a földönkívüliek között. Az apró termetű tündéreket nagyjából ugyanilyen magasságúnak írják le, de talán még ide sorolhatók a koboldok és a törpék is, akiknek a ruhája pontosan megegyezik az ufonautákkal a testhez simuló öltözékkel és az övvel együtt. Mindkét lény feje túlméretezett. Véletlen lenne? A magas szőkék pedig azokhoz a tündérfélékhez hasonlóak, akik az emberekkel teremtettek szoros kapcsolatot, házasodtak majd esetleg háltak is velük és szintén gyönyörű külsejük van, hosszú hajjal, mesebeli arccal. Itt ismét visszaköszön a szexualitás a két faj között, ami nem lehet véletlen egybeesés. Sok ilyen tündért azonban nem ábrázoltak szárnnyal, egyszerű emberi külsejűek voltak, pusztán „természetfeletti” kisugárzásuk volt. Az is lehetséges, hogy még a Bibliában felbukkanó angyalokat is ide soroljuk, ugyanis csak a templomok ábrázolásain tűnnek fel szárnyakkal, a szent könyv pedig sosem említi, hogy ezek az égi lények rendelkeztek volna velük. Lehetséges, hogy nem azért ábrázolták szárnyakkal őket, mert valóban voltak is nekik, hanem mert repülni tudtak?


fotó: pixabay.com

Az emberek kapcsolata a titokzatos lényekkel

A tündérek rendszeresen kapcsolatot teremtettek az emberekkel. Nagyon sok történet maradt fent, ami megragadta az írók fantáziáját is és számtalan mesét, regényt vagy musicalt írtak ezzel kapcsolatban. Minket azonban a valódi történetek érdekelnek, amikből kiderül, hogy nem egyszer a tündérek saját világukba ragadták el az embert. A világuk Tündérország néven köszön vissza, ahol a lakók sokszor csak akkor engedik be az adott látogatót, ha összeházasodik a tündérrel. A házasság legtöbbször női tündér és emberférfi között alakul ki. Az érdekessége ennek az „országnak”, hogy az idő teljesen másképp telik, mint az emberek világában. Voltak történetek, amikor az emberek arról számoltak be, hogy haza akartak térni a tündérek világából, ami sikerült, csak hogy a saját világukban már sokkal több idő telt el - akár 100 év is-, mint amennyit a másik világban érzékeltek. Ezt idődilatációnak nevezik, ami megfigyelhető az űrhajózásban és a modern ufó beszámolókban is. Tételezzük fel, hogy elrabolnak minket az idegenek és űrhajójukkal kivisznek minket az űrbe huzamosabb időre, akkor a földön sokkal több idő telik el, mint az űrben, mert odakint lassabban telik az idő. Ha egy órát is viszünk magunkkal és másodpercre pontosan elindítunk vele egy másikat, amit a Földön hagyunk, akkor a visszatérésünkkor nem fog megegyezni az órán lévő eltelt idő. Számtalan elrabolt azt beszéli el, hogy míg ő a repülő csészealj fedélzetén azt érezte, hogy csak pár órát töltött ott, addig a Földön akár több nap is eltelt, míg vissza nem hozták. A tündértörténetekben akkor is visszaköszön ez a jelenség, ha valakit becsábítanak az úgynevezett „tündérkörbe”. Ezen keresztül is ellehet jutni Tündérországba. A tündérkör hol kőből van kirakva, hol pedig a fűben, mezőkön alakítják ki a mintáját. Talán nem lesz meglepő, hogy a kör szinte tökéletes mása a modern gabonaköröknek, amiket a földönkívüliek készítenek fűbe vagy gabonába, egyelőre nem tudni milyen módon. Eleinte még egyszerű kör alakú ábrákat fedeztek fel a kutatók, de az idő múlásával egyre modernebbek és bonyolultabbak lettek az ábrák. Térjünk vissza a két faj szexuális kapcsolatához: nemcsak a magas szőke földönkívüliek, de a tündérek is háltak emberekkel. Ezekből utódok születtek, amiket a középkori írások tündérfattyaknak nevez, míg modern korunk hibrideknek hívja őket. Az utódok leírása tökéletesen megegyezik, ugyanis azok sokszor véznák, gyenge fizikumúak, kopaszak és csúnyák. Ha egy ember hált egy tündérrel, akkor annak hamarosan meg kellett látogatnia fattyát Tündérországban. Érthetetlen módon a szülők azonnal felismerik gyermeküket, az érzékük megsúgja, hogy melyik az övék. Szóról szóra ez köszön vissza modern korunkban. Spermamintát vesznek a földönkívüliek a férfitől vagy esetleg közösülésre kényszerítik. A nőket teherbe ejtik, amit az eltérített ki is hord, vagy egy bizonyos hónap után a gyermek eltűnik a hasából és nem tudja megmagyarázni hova lett. Ezután eltelik akár több hónap is és az idegenek visszajönnek a személyért, majd felhurcolják az űrhajóra. Itt elmondják neki, hogy gyermeke született, akit meg kell tekintenie és végül odavezetik hozzá, ekkor dajkálnia és foglalkoznia kell vele. Fennmaradt az utókorra olyan feljegyzés is a középkorból, hogy a tündérek emberi csecsemőket loptak el és helyükbe fattyaikat helyezték el, mindezt éjjel, így az elképedt szülő mire reggel felkelt, gyermekének csak a hűlt helyét találta, míg helyette a csúnya emberinek nem mondható lény hevert a mózeskosárban. Szerencsére ilyen cserebere nem történik mostanában, azonban a hajón megtekintett hibrideket sosem vihette haza a másik fél. Vajon mit akarhatnak ezzel elérni? Olyan ez, mintha valamiféle génmanipulációs kísérlet folyna és a két fajt szeretnék keresztezni, hogy egy újat és tökéleteset hozzanak létre, azonban a kísérlet nem sikerül túl jól, mert az utódok abnormálisak és torzszülöttek.


fotó: pixabay.com

A technikailag fejlett tündérek

Hogy a földönkívüliek hogyan jöttek el ide hozzánk azt senki sem tudja. Ha más planétáról érkeznek, akkor minden bizonnyal fejlettebbek az embernél, mert nekünk huzamosabb ideig tartana eljutni egy másik bolygóra, így tehát olyan technológiát használhatnak, amit mi még nem ismerünk. Az ufológusok többsége erősen kételkedik abban, hogy akár több évtizedig vándorolnának, csak hogy eljussanak Földünkre. Egyesek felvetették, hogy feketelyukakon keresztül érkeznek így lerövidítik a távolságot két pont között és az utazás idejét így jelentősen lecsökkentik. Mások azt az elméletet követik, hogy nem a csillagokból érkeznek, hanem egy másik dimenzióból, egy másik térből, így nekik csak a dimenziók közti „falakat” kell áthidalniuk, tehát itt élnek velünk együtt, csak mi nem látjuk őket, mert egy másik létsíkon vannak. Lehet, hogy ez a másik tér nem más, mint Tündérország? A középkori ember számára a tündérek néha láthatatlanná tudtak válni és egy másik síkon rejtőztek el. És ismét itt kereszteződnek a tündérek és a földönkívüliek útjai. A középkor tündére kénye-kedve szerint járkálhatott az emberek házaiban és rabolhatta el őket saját országába, ugyanis átlebegtek a falon. A földönkívüliek általában éjszaka ragadják el az eltérítettet, legtöbbször otthonából, és mindig leküzdik a fal akadályait, hiába van zárva az ajtó és hiába van csukva az ablak. Hogy hogyan is csinálják ez egyelőre az emberek számára felfoghatatlan, mindenesetre nem ez az egyetlen technikai (?) vívmányuk. Érthetően az ember nem szeretné, ha idegenek rabolnák el, mert elkapja az ismeretlentől való félelem és rettegés. A földönkívülieket ez sokszor mégsem érdekli, és hogy a kiszemelt személy ne tudjon ellenállni, lebénítják valamilyen módon vagy a tudatukra hatnak valamilyen pszichológiai módszerrel - esetleg hipnózissal - és megnyugtatják, de sok beszámolóban ismeretlen eszközt vetnek be, aminek sokszor pálcaszerű kinézete van és egy fajta abból jövő sugárral lebénítják az embert. Csodálatos módon a középkori krónikák lapjain ezt olvashatjuk vissza, itt ezeket a fegyvereket „tündérsugárnak” vagy „tündérlövedéknek” hívják, ami kék színű fényt vet az áldozatra és belső sebeket okoz, de a bőrt nem szakítja fel! Ezeket a fegyvereket nemcsak elrablásoknál használták a tündérek, hanem ha éppen kifigyelte őket valaki, amint tevékenykednek, így a nemkívánatos szemtanúkat likvidálták. Halálesetről nem sűrűn találunk feljegyzést, inkább csak elkábították őket.


fotó: pixabay.com

Kik lehetnek ők?

A kérdés adott, de válasz nincs. Ha ezek a lények ugyanazok – márpedig nagyon úgy tűnik – akkor miért foglalkoznak velünk már ilyen hosszú ideje? Mit akarhatnak tőlünk? Mi a céljuk? Teljesen mindegy, hogy minek hívjuk őket, ugyanis a középkor embere beültette a folklórba és korszakához híven nevezte el őket, míg mi, akik a csillagokat és bolygókat derítjük fel más élőlények után kutatva földönkívülinek neveztük el ezeket a titokzatos lényeket.

Vissza a középkorba!

A középkorban ismert volt egy succubus nevű lény. A succubus (női démon) és az incubus (férfi démon) éjjel, álmában szexuális kapcsolatot teremt az ellenkező nemű emberi lénnyel. Az éjjeli magömlés, és a szexuális tartalmú álmok azok, amikre a középkori ember ezeket a démonokat adta magyarázatul, ugyanis a férfiaknak és nőknek is vannak szexuális tartalmú álmaik. A becsületes ember egy ilyen eset után elment gyónna helyi templombai. A középkorban legalábbis így gondolták, de mi van, ha ezek is másvilági lények voltak nem úgy, mint ahogy a kor embere képzelte el, hanem, mint az ufonauták és tündérek, szintén egy utódot vagy spermiumot próbáltak szerezni a cél érdekében és mire reggelre az ember feleszmélt, már nem is emlékezett semmire az egészből?


fotó: pixabay.com

Annunaki

A sumér mitológiában, ami több ezer évre nyúlik vissza feltűnnek az Annunaki nevezetű lények, akik istenszerűek és más világból érkeztek és megteremtették az emberi fajt. Azonban magukat az embereket rabszolgának tekintették és lenézték őket. Aranyhoz akartak jutni a Föld nevű bolygón, mert fontos nyersanyag volt a számukra, amit mindenképpen meg akartak szerezni. Érdekes módon a középkor törpéi és koboldjai szintén lekezelik az embert és pimaszkodnak vele. A törpéket általában bányákban képzelték el, ugyanis szintén aranyat kerestek. A koboldokról úgy tartották, hogy gazdagok, mert aranyban bővelkednek.

Fáklya Rádió - Vigyük együtt a fáklya lángját!