Viking mitológia gyorstalpaló I. -


Thor lecsap Mjölnirrel.

A következő kettő cikk egy gyorstalpaló az  északi mitológiáról. Helyenként zárójelben az adott történet momentumát feldolgozó számokat találtok, amit akár a cikk olvasása közben is betehettek a háttérbe hallgatni. Kellemes olvasást!

Völsupá

A Völuspá (ó-norvég nyelven: Vǫluspá) egy középkori mű a Verses Eddákból ami leírja a világ keletkezésének és végének a régi norvég mitológia szerinti változatát. (Wardruna – Völuspá)

A 60 strófából álló történetet egy völva (ó-norvég nyelven: vǫlva, spákona, lényegében látnoknő) mondja el akit Odin, a mágia és tudás mestere idézett meg.

Ezen irodalmi mű szerint a világot a nemlét jellemezett, amíg az istenek meg nem formálták a norvég mitológia szerinti 9 világot, amit Yggdrasil, a világfa kötött össze (Danheim - Yggdrasil).

Mindennek a sorsát ugyan ezen formálás időszaka alatt véste kőbe egy csoportnyi látnok nő. A kezdetekkor az istenek két családja háborúban állt egymással. Ez fegyerszünettel és egy hatalmas fal építésével végződött, amit lakhelyük, Asgard köré húztak (Therion - Asgard).

Azonban életük nem egy örökkétartó békés létezés, mert az univerzum bukásra volt ítélve teremtésének pillanatától fogva. Minden egyes istennek meg volt a saját ellensége, akivel csatázni fog az idők végén. Sokan közülük meg is hal a csatában, köztük Odin is, mindenek Atyja.

Kontextus

A 8. és 9. századi északiak, akiket mi Vikingeknek hívunk valójában nem hagytak hátra semmilyen írott forrást a saját hitükről. Időnként véstek kőbe képeket, fából faragtak bálványokat, de leginkább skáldjaik (verselőik) szavalták el mit is gondoltak a világról.

Néhány évszázaddal később Izlandon jegyezték fel ezeket a műveket ezen merész hajós, kereskedő és felfedező emberek leszármazottjai. Ezt a verseskötetet nevezték el Eddának és ez a legfontosabb információ forrása ma annak, hogy az északi emberek mítoszai hogyan is szólhattak.

Ó-norvégül írták amely nyelvet a 15. századig beszéltek Izlandon, Norvégiában, Svédországban és Dániában. A művek kettő kéziratban találhatóak meg, az egyik a Codex Regius (Királyok Könyve), a másik címe pedig Hauksbók. A strófák rendszerezése logikusabbnak tűnik a Codex Regiusban.

Ebben a kötetben az első vers a Völuspá vagyis a Völva próféciája. Snorri Sturluson, egy 13. századi tudós szintén lejgyezte ezeket a történeteket a könyvébe, idézve sokat ezekből a versekből.

Az ő verziója kicsit máshogy hangzik, ami jelzi, hogy az Eddák versei nagyon is népszerűek volt a vikingek körében, ezért alakulhatott ki több verzió.

A Vilég Kezdete

A Völuspá szerint az Æsir istenek családja volt a legfontosabb és leghatalmasabb, akiknek vezetője Odin mindig tudásra vágyott (Skáld - Ódinn). Odin, aki a holtak atyja is (ugye ő fogadja be a harcosokat a híres Valhallába) megkér egy völvát, hogy száljon ki a sírjából és meséljen neki a múltról (Blind Guardian - Valhalla).

A völva mesél az idők kezdetén lévő tátongó ürességről (Hildebrand, 3. strófa), Ymirről az órjásról akinek a végtagjaiból készítették az univerzumot az Yggdrasilt alkotó kilenc világot (YMIR - Ymir). Az univerzum teremtése Borr fiainak köszönhető: Odinnak és testvéreinek Vilinek és Vének.

Odin testvéreinek nevét a Lokasenna című versből tudjok meg. A három testvér megformálja a földet aztán tanácsot ülnek és elnevezik a csillagokat. Ezáltal teremtve rendet az univerzumban.

Az istenek ezután egy misztikus helyen találkoznak, amit Ithavollnak hívnak és csupán kétszer említik a versek. Itt elkezdenek vetni, eszközöket készíteni és templomokat emelni.

A lakhelyükre három óriáscseléd érkezik, ez valószínűleg a Nornokra utal (Amon Amarth - Fate of Norns). A Nornok sokkal hatalmasabbak voltak az isteneknél, hiszen ők határozták meg mindenkinek a sorsát. Tanácsot tartanak, amiben betekintést nyerünk a törpök fajaiba, amiről máskülönben nem sokat tudunk.

Az egyikük neve Gandalf akit Tolkien varázslóként mutat be A Gyűrűk Urában. Egy másik törp neve Dvalin, akinek az érdeme, hogy mágikus rúnákat adott a törpöknek, amitől azok kiváló mesterekké válhattak. Erről az Edda második versében, a Hávamálban van szó.

Aztán meg van még említve Andvari aki a Reginsmál versben mondja el, hogy a trükkmester isten Loki hogyan lopta el a javait, ami miatt elátkozta az ellopott kincset s az végül Sigurd halálát is okozza. Sigurd az a tragikus legendás hős aki megöli a sárkányt, hogy megszerezze az kincset. Az alakja rengeteg írót inspirált, köztük Tolkient is (Clamavi De Profundis - When the Hammer Falls). Ezután a történet folytatódik az ember megteremtésével, akit három isten, nevezetesen Odin, Hönir, és Lothur hozott létre hamuból és szilfából. A végzet újra előkerül a 20 strófában, ami a fába vésett törvényekről is szól.

A völva ezután felidézi a világ legelső háborúját, ami az Æsirok és Vanirok, vagyis az istenek két családja között zajlott. Vanirokhoz köthető a termékenység és jólét bár igaz az, hogy az ó-norvég istenek nem igazán beskatulyázhatóak nagy általánosságban.

A háború kinduló oka az a meggyanúsítás, miszerint Gollveig elbájolta az isteneket (Black Messiah - Gullveig). Végkifejlete pedig az a megállapodás lett, hogy minden istennek kijár egyformán az imádat. Ez valószínűleg utalás arra, hogy elfogadják más régiók isteneit a saját hitrendszerükben.

Ezután más mítikus történetekbe pillanthatunk be, mint például Asgard újjáépítése. Asgard Odinnak és családjának a lakhelye és valószínűleg egy az univerzumot alkotó kilenc világból. Az újjáépítést egy óriás kivitelezte, akinek cserébe Freya kezét ígérték.

Amikor ő elkészült és a jussát követelte, akkor az istenek megkérték Lokit, hogy valamilyen trükkel ezt megakadályozza. Ahogy ez várható az óriást végül Thor, az istenek legerősebbe megöli aminek következtében az óriások feldühödnek és háborút indítanak az Æsirek ellen.

Az óriások valójában az istenek egy másik családja volt, nevük nem a méretükre utal (Gealdýr - Jötunheimr). Sokukat romantikus szálak is kötötték az Æsir istenek családjához.

Jövő héten folytatjuk!


Thor lecsap Mjölnirrel.

A következő kettő cikk egy gyorstalpaló az  északi mitológiáról. Helyenként zárójelben az adott történet momentumát feldolgozó számokat találtok, amit akár a cikk olvasása közben is betehettek a háttérbe hallgatni. Kellemes olvasást!

Völsupá

A Völuspá (ó-norvég nyelven: Vǫluspá) egy középkori mű a Verses Eddákból ami leírja a világ keletkezésének és végének a régi norvég mitológia szerinti változatát. (Wardruna – Völuspá)

A 60 strófából álló történetet egy völva (ó-norvég nyelven: vǫlva, spákona, lényegében látnoknő) mondja el akit Odin, a mágia és tudás mestere idézett meg.

Ezen irodalmi mű szerint a világot a nemlét jellemezett, amíg az istenek meg nem formálták a norvég mitológia szerinti 9 világot, amit Yggdrasil, a világfa kötött össze (Danheim - Yggdrasil).

Mindennek a sorsát ugyan ezen formálás időszaka alatt véste kőbe egy csoportnyi látnok nő. A kezdetekkor az istenek két családja háborúban állt egymással. Ez fegyerszünettel és egy hatalmas fal építésével végződött, amit lakhelyük, Asgard köré húztak (Therion - Asgard).

Azonban életük nem egy örökkétartó békés létezés, mert az univerzum bukásra volt ítélve teremtésének pillanatától fogva. Minden egyes istennek meg volt a saját ellensége, akivel csatázni fog az idők végén. Sokan közülük meg is hal a csatában, köztük Odin is, mindenek Atyja.

Kontextus

A 8. és 9. századi északiak, akiket mi Vikingeknek hívunk valójában nem hagytak hátra semmilyen írott forrást a saját hitükről. Időnként véstek kőbe képeket, fából faragtak bálványokat, de leginkább skáldjaik (verselőik) szavalták el mit is gondoltak a világról.

Néhány évszázaddal később Izlandon jegyezték fel ezeket a műveket ezen merész hajós, kereskedő és felfedező emberek leszármazottjai. Ezt a verseskötetet nevezték el Eddának és ez a legfontosabb információ forrása ma annak, hogy az északi emberek mítoszai hogyan is szólhattak.

Ó-norvégül írták amely nyelvet a 15. századig beszéltek Izlandon, Norvégiában, Svédországban és Dániában. A művek kettő kéziratban találhatóak meg, az egyik a Codex Regius (Királyok Könyve), a másik címe pedig Hauksbók. A strófák rendszerezése logikusabbnak tűnik a Codex Regiusban.

Ebben a kötetben az első vers a Völuspá vagyis a Völva próféciája. Snorri Sturluson, egy 13. századi tudós szintén lejgyezte ezeket a történeteket a könyvébe, idézve sokat ezekből a versekből.

Az ő verziója kicsit máshogy hangzik, ami jelzi, hogy az Eddák versei nagyon is népszerűek volt a vikingek körében, ezért alakulhatott ki több verzió.

A Vilég Kezdete

A Völuspá szerint az Æsir istenek családja volt a legfontosabb és leghatalmasabb, akiknek vezetője Odin mindig tudásra vágyott (Skáld - Ódinn). Odin, aki a holtak atyja is (ugye ő fogadja be a harcosokat a híres Valhallába) megkér egy völvát, hogy száljon ki a sírjából és meséljen neki a múltról (Blind Guardian - Valhalla).

A völva mesél az idők kezdetén lévő tátongó ürességről (Hildebrand, 3. strófa), Ymirről az órjásról akinek a végtagjaiból készítették az univerzumot az Yggdrasilt alkotó kilenc világot (YMIR - Ymir). Az univerzum teremtése Borr fiainak köszönhető: Odinnak és testvéreinek Vilinek és Vének.

Odin testvéreinek nevét a Lokasenna című versből tudjok meg. A három testvér megformálja a földet aztán tanácsot ülnek és elnevezik a csillagokat. Ezáltal teremtve rendet az univerzumban.

Az istenek ezután egy misztikus helyen találkoznak, amit Ithavollnak hívnak és csupán kétszer említik a versek. Itt elkezdenek vetni, eszközöket készíteni és templomokat emelni.

A lakhelyükre három óriáscseléd érkezik, ez valószínűleg a Nornokra utal (Amon Amarth - Fate of Norns). A Nornok sokkal hatalmasabbak voltak az isteneknél, hiszen ők határozták meg mindenkinek a sorsát. Tanácsot tartanak, amiben betekintést nyerünk a törpök fajaiba, amiről máskülönben nem sokat tudunk.

Az egyikük neve Gandalf akit Tolkien varázslóként mutat be A Gyűrűk Urában. Egy másik törp neve Dvalin, akinek az érdeme, hogy mágikus rúnákat adott a törpöknek, amitől azok kiváló mesterekké válhattak. Erről az Edda második versében, a Hávamálban van szó.

Aztán meg van még említve Andvari aki a Reginsmál versben mondja el, hogy a trükkmester isten Loki hogyan lopta el a javait, ami miatt elátkozta az ellopott kincset s az végül Sigurd halálát is okozza. Sigurd az a tragikus legendás hős aki megöli a sárkányt, hogy megszerezze az kincset. Az alakja rengeteg írót inspirált, köztük Tolkient is (Clamavi De Profundis - When the Hammer Falls). Ezután a történet folytatódik az ember megteremtésével, akit három isten, nevezetesen Odin, Hönir, és Lothur hozott létre hamuból és szilfából. A végzet újra előkerül a 20 strófában, ami a fába vésett törvényekről is szól.

A völva ezután felidézi a világ legelső háborúját, ami az Æsirok és Vanirok, vagyis az istenek két családja között zajlott. Vanirokhoz köthető a termékenység és jólét bár igaz az, hogy az ó-norvég istenek nem igazán beskatulyázhatóak nagy általánosságban.

A háború kinduló oka az a meggyanúsítás, miszerint Gollveig elbájolta az isteneket (Black Messiah - Gullveig). Végkifejlete pedig az a megállapodás lett, hogy minden istennek kijár egyformán az imádat. Ez valószínűleg utalás arra, hogy elfogadják más régiók isteneit a saját hitrendszerükben.

Ezután más mítikus történetekbe pillanthatunk be, mint például Asgard újjáépítése. Asgard Odinnak és családjának a lakhelye és valószínűleg egy az univerzumot alkotó kilenc világból. Az újjáépítést egy óriás kivitelezte, akinek cserébe Freya kezét ígérték.

Amikor ő elkészült és a jussát követelte, akkor az istenek megkérték Lokit, hogy valamilyen trükkel ezt megakadályozza. Ahogy ez várható az óriást végül Thor, az istenek legerősebbe megöli aminek következtében az óriások feldühödnek és háborút indítanak az Æsirek ellen.

Az óriások valójában az istenek egy másik családja volt, nevük nem a méretükre utal (Gealdýr - Jötunheimr). Sokukat romantikus szálak is kötötték az Æsir istenek családjához.

Jövő héten folytatjuk!

Fáklya Rádió - Vigyük együtt a fáklya lángját!