Zenés Mitológia Gyorstalpaló - Egyiptom I. rész -

Mitológia gyorstalpaló sorozatunkban most az egyiptomi mitológiát vesszük sorra. Természetesen továbbra is Fáklya Rádió stílusban, azaz időnként egy-egy zenei link is megtalálható lesz a cikkben, ami valamilyen formában kapcsolódik az adott részhez. Kezdjünk is bele!

Teremtés mítosz

Mint más teremtés mítoszok az egyiptomi is elég összetett és sokféle verzió létezik arról, hogy hogyan jött létre a világ. Az ősi egyiptomiak úgy hitték, hogy az élet, természet és társadalom minden alapelvét az istenek határozták meg a világ megalkotásakor. A mindenség a Legfelső Isten „kavargott a vizek felett”.

A teremtéstörténet szent hieroglifák által maradt ránk, amit piramisokban, templomokban vagy papirusz tekercseken találtak meg. Ezek az írások elmesélik hogy hozta létre a káoszból a földet Atum isten (Atum - Conqueror Of Chaos). A földet az istenek égi lakhelyének a tükröződésének tartották, így szintén szent területnek számított.

Az univerzum megalkotása hosszú időt vett igénybe, mialatt az istenek szintén a földön éltek és megalkodták az egyes királyságokat az igazság elvi alapjain. Amikor az istenek visszaköltöztek az égbe tőlük a fáraók örökölték az uralkodás jogát (Cradle Of Filth - Doberman Pharaoh)

Az első istenek

A Második Átmeneti Kor idejéből származó Holtak Könyve leírja hogyan lett a világ teremtve Atun által (Omnisutra - Book of the Dead Invocation of Ra). Ő Heliopolisz istene is, a napisten kultusz központja Alsó-Egyiptomban. Kezdetben a világ egy látszatra végtelen, sötét és folyamirány nélküli víztömeg, neve Nun. Nunt négy férfi és női páros  személyesítette meg. Minden egyes pár Nun négy alapjellemzőéből jelképezett egyet-egyet: láthatatlanség/rejtőzés, végtelen víz, eltévedettség/irány hiánya, sötétség/fény hiánya.

Atum Nunból teremtette meg magát az akarata erejével, esetleg saját nevének kimondásával. Mint az istenek és emberek teremtője, Atum volt felelős a rend kialakításáért a mennyekben és a földön. Mint a Mennyek és Föld Ura viselte a kettős koronát, ami Alsó- és Felső-Egyiptom egyesítésének a jelképe, valamit az Ankh élet jelképét és a Was királyi befolyás jogarát.


Bennu madár

A piramisok falára írt szövegekből az derül ki, hogy Atum Nun kaotikus sötétségéből egy bennu madár képében emelkedett ki, ami tulajdonképpen hasonlatos a főnix madárhoz. Eztán Heliopoliszba repült, amely egy ősi város Kairó mellett, ahol hajnalban a Benben obeliszk tetejére (ami a nap sugarát jelképezi) ereszkedett. Miután fészket rakott illatos ágakból és fűszerekből egyszer csak felemésztette a tűz, de csodálatos módon újra életre kelt. A zárkő, amit egy obelist vagy piramis tetejére helyeznek a bennu madárral hozható összefüggésbe, amit piramidionnak vagy bennunak is hívnak. Ez mindenképp az újjászületés és halhatatlanság szimbóluma (Tragul - Bennu).

A teremtő isten leszármazottai

A régi egyiptomiak által Zep Tepi, azaz Első Időkben Atum két leszármazottat teremtett. Fia Shu reprezentálja a száraz levegőt és lánya Tefnut, aki a korrozív nedves levegőt jelképezi. Az ikrek egyben az emberiség létezésének két egyetemes törvényét is jelképezik: élet és jog (igazság).

Az ikrek választották el az eget a vizektől. Gyermekük Geb, a szárazföld és Nut, az égbolt. Amikor az ős vizek visszahúzódtak egy kis földbucka jelent meg (Geb), ami Ré-nek a napistennek az első szilárd és szárasz pihenőhelyet nyújtotta. A Dinasztia Korban Atumot Ré-nek is nevezték, aminek jelentése a nap első kelte.


Shu, a levegő istene elválasztja az ég istennőjét Nutot a föld istene Gebtől két kos fejű istennel az oldalán

Geb és Nut négy utódot nemzett: Seth, a zűrzavar istene, Osiris, a rend istene és hugaik Nephthys és Isis. Ezzel az új generációval kész is lett a Heliopoliszi Enneád, azaz a kilenc istenségből álló csoport (Barishi - The Great Ennead).

A teremtéstörténet egy másik verziója szerint, ami Hermopoliszból, Közép Egyiptomból indult, ahol az Enneádot az Ogdoád, azaz nyolc istenségből álló csoport helyettesítette. Négy isten és istennő páros alkotta ezt, ahol mindegyik páros a teremtés előtti káosz egy aspektusát jelképezte. Az istennők kígyóként, az istenek pedig békaként voltak ábrázolva. Neveik pedig Nun és Nanuet (víz), Amun és Amunet (rejtettség), Heh és Hauhet (végtelenség) és Kek és Kauket (sötétség).

Ezzel vége az első résznek. Jövő héten folytatjuk!

-Lares

Látogass el facebook oldalunkra, tekintsd meg a Fáklya Rádió elképesztően sajátos életét és nyomj nekünk egy like-ot, ha elnyerte a tetszésed!  

Mitológia gyorstalpaló sorozatunkban most az egyiptomi mitológiát vesszük sorra. Természetesen továbbra is Fáklya Rádió stílusban, azaz időnként egy-egy zenei link is megtalálható lesz a cikkben, ami valamilyen formában kapcsolódik az adott részhez. Kezdjünk is bele!

Teremtés mítosz

Mint más teremtés mítoszok az egyiptomi is elég összetett és sokféle verzió létezik arról, hogy hogyan jött létre a világ. Az ősi egyiptomiak úgy hitték, hogy az élet, természet és társadalom minden alapelvét az istenek határozták meg a világ megalkotásakor. A mindenség a Legfelső Isten „kavargott a vizek felett”.

A teremtéstörténet szent hieroglifák által maradt ránk, amit piramisokban, templomokban vagy papirusz tekercseken találtak meg. Ezek az írások elmesélik hogy hozta létre a káoszból a földet Atum isten (Atum - Conqueror Of Chaos). A földet az istenek égi lakhelyének a tükröződésének tartották, így szintén szent területnek számított.

Az univerzum megalkotása hosszú időt vett igénybe, mialatt az istenek szintén a földön éltek és megalkodták az egyes királyságokat az igazság elvi alapjain. Amikor az istenek visszaköltöztek az égbe tőlük a fáraók örökölték az uralkodás jogát (Cradle Of Filth - Doberman Pharaoh)

Az első istenek

A Második Átmeneti Kor idejéből származó Holtak Könyve leírja hogyan lett a világ teremtve Atun által (Omnisutra - Book of the Dead Invocation of Ra). Ő Heliopolisz istene is, a napisten kultusz központja Alsó-Egyiptomban. Kezdetben a világ egy látszatra végtelen, sötét és folyamirány nélküli víztömeg, neve Nun. Nunt négy férfi és női páros  személyesítette meg. Minden egyes pár Nun négy alapjellemzőéből jelképezett egyet-egyet: láthatatlanség/rejtőzés, végtelen víz, eltévedettség/irány hiánya, sötétség/fény hiánya.

Atum Nunból teremtette meg magát az akarata erejével, esetleg saját nevének kimondásával. Mint az istenek és emberek teremtője, Atum volt felelős a rend kialakításáért a mennyekben és a földön. Mint a Mennyek és Föld Ura viselte a kettős koronát, ami Alsó- és Felső-Egyiptom egyesítésének a jelképe, valamit az Ankh élet jelképét és a Was királyi befolyás jogarát.


Bennu madár

A piramisok falára írt szövegekből az derül ki, hogy Atum Nun kaotikus sötétségéből egy bennu madár képében emelkedett ki, ami tulajdonképpen hasonlatos a főnix madárhoz. Eztán Heliopoliszba repült, amely egy ősi város Kairó mellett, ahol hajnalban a Benben obeliszk tetejére (ami a nap sugarát jelképezi) ereszkedett. Miután fészket rakott illatos ágakból és fűszerekből egyszer csak felemésztette a tűz, de csodálatos módon újra életre kelt. A zárkő, amit egy obelist vagy piramis tetejére helyeznek a bennu madárral hozható összefüggésbe, amit piramidionnak vagy bennunak is hívnak. Ez mindenképp az újjászületés és halhatatlanság szimbóluma (Tragul - Bennu).

A teremtő isten leszármazottai

A régi egyiptomiak által Zep Tepi, azaz Első Időkben Atum két leszármazottat teremtett. Fia Shu reprezentálja a száraz levegőt és lánya Tefnut, aki a korrozív nedves levegőt jelképezi. Az ikrek egyben az emberiség létezésének két egyetemes törvényét is jelképezik: élet és jog (igazság).

Az ikrek választották el az eget a vizektől. Gyermekük Geb, a szárazföld és Nut, az égbolt. Amikor az ős vizek visszahúzódtak egy kis földbucka jelent meg (Geb), ami Ré-nek a napistennek az első szilárd és szárasz pihenőhelyet nyújtotta. A Dinasztia Korban Atumot Ré-nek is nevezték, aminek jelentése a nap első kelte.


Shu, a levegő istene elválasztja az ég istennőjét Nutot a föld istene Gebtől két kos fejű istennel az oldalán

Geb és Nut négy utódot nemzett: Seth, a zűrzavar istene, Osiris, a rend istene és hugaik Nephthys és Isis. Ezzel az új generációval kész is lett a Heliopoliszi Enneád, azaz a kilenc istenségből álló csoport (Barishi - The Great Ennead).

A teremtéstörténet egy másik verziója szerint, ami Hermopoliszból, Közép Egyiptomból indult, ahol az Enneádot az Ogdoád, azaz nyolc istenségből álló csoport helyettesítette. Négy isten és istennő páros alkotta ezt, ahol mindegyik páros a teremtés előtti káosz egy aspektusát jelképezte. Az istennők kígyóként, az istenek pedig békaként voltak ábrázolva. Neveik pedig Nun és Nanuet (víz), Amun és Amunet (rejtettség), Heh és Hauhet (végtelenség) és Kek és Kauket (sötétség).

Ezzel vége az első résznek. Jövő héten folytatjuk!

-Lares

Látogass el facebook oldalunkra, tekintsd meg a Fáklya Rádió elképesztően sajátos életét és nyomj nekünk egy like-ot, ha elnyerte a tetszésed!  

Fáklya Rádió - Vigyük együtt a fáklya lángját!