Férfi testben született nő, Egy transzvesztita élete éjjel és nappal -

Egy transzvesztita élete éjjel és nappal – Jovánovics László, alias Bangó Margit

„Bangó Margit”- Jovánovics László: Roma festőművész a dohánybolti eladó. Egy férfi testbe született női lélek.   Ott szoktunk trécselni kicsit, megállni a napi rohanás forgatagában, egy igencsak egyéniség emberrel, Lacival. A minap beszélt nekem egy kicsit az életéről, ami igen összetett. A választásokkal kapcsolatban osztottuk egymásnak az észt, aztán egyszer csak ott voltunk, hogy emberként kezdtünk el beszélni egymással. Ha egy pillanatra megállunk beszélgetni az emberekkel, sok érdekes dolgot tanulhatunk tőlük. 


Jovánovics László

Van egy kedvenc eladóm, aki kommunikatív az emberekkel, és folyamatosan pörög. Szoktunk beszélgetni a világ nagy dolgairól, megbeszéljük a választási csalásokat és az új üdítők ízét, a roma kérdést és a művészetek helyét a mai világunkban. Ő egy dohányboltban dolgozik. Vagyis kettőben. Vannak olyan éjjelek, amikor pedig egy más életet is él, akkor Bangó Margittá változik. Napi több mint 12 órát húzza az igát, hogy pénze legyen. Díjazott festő, aki nem tud belőle megélni. Abbahagyta a művészetet. Véleményem szerint kár volt. 


"Az első kiállításomra csak annyit kértem, hogy Bangó Margit nyissa meg, kifizettük a fellépési díját, majd a fellépés után leakasztott egy képet a falról, és kifizette ugyanazt az összeget, amit fellépési díjként kért. Csodálatos művész, csodálatos ember. Mindig pörög. Imádom, tisztelettel adózom neki."


„Édesanyám szegény, de Anya csak egy van, támogatom, most húsvétkor is vittem a tűzifára valót, vettem meg az ételt neki” Kicsit dühös, kicsit vicces, kicsit ember. Olyan igazi. Könnyekkel a szemében mondta, hogy homoszexuálisnak lenni nem választás kérdése, bár manapság sokan csinálják divatból. 

„Azt hiszed, nem fekszem le sokszor sírva, hogy nekem sosem lesz gyerekem, nem lesz, ki ott álljon mellettem, ha megöregszem, de nem tudok ránézni úgy egy nőre, hogy az kiváltson belőlem bármilyen szexuális vonzalmat, ez van. ”

Amikor felbukkan az ember, a tejes belső valójában, és megmutatja magát, minden nélkül, úgy, ahogy Isten adta, meztelen lélekkel, elgondolkodunk, mennyire vagyunk képesek elfogadni a másságot. Roma, homoszexuális és művész, intelligens, van véleménye, és jól látja a dolgokat. Egy ember a sok közül. Hátrányaival és előnyeivel mégis azon dolgozik, hogy hozzátegyen a társadalmunkhoz. Fizetésből él, és támogatja a családját. Viszont a valódi önmaga női ruhában szereti elkápráztatni a közönséget, mert van erre igény. Sokan szeretik. Kettős érzelmeket vált ki belőlem, hogy nő és férfi egyszerre, és még az a megjegyzése is, hogy "tudod mennyi családos apuka ír rám, mert kíváncsi, és szeretné kipróbálni férfiakkal is a szexet?" 

De legalább felvállalja magát, mert fel meri vállalni, hogy ő ki valójában. Egy férfi testbe született női lélek. Azért jómagam maradnék a normális Férfi-Nő felállásban, de legalább kicsit megérthettem, mit érez, gondol egy olyan nő, aki férfi testbe született.


Fotó: Jovánovics László


„Egy nagyon szegény ötgyermekes családban nőtt fel, az édesanya egyedül nevelte őket. Az általános iskolában Ladányi Lívia rajztanárnő figyelt fel Jovánovics László rajztehetségére, sőt rajzversenyen való részvételre is biztatta, sikerült is első helyezést elérnie. A rajzverseny után a Néprajzi Múzeum is vásárolt tőle képet, sőt a verseny által bejutott a zánkai úttörő táborba is. Festményeit temperával és diófapáccal készítette, az általános iskolából kikerülve is bizalommal fordulhatott rajztanárnőjéhez, de a nagy szegénység miatt egy évre mégis abba kellett hagynia a festést, mert nem tudta megvásárolni a festéshez szükséges kellékeket.A festés annyira hiányzott számára, hogy felkereste Orsós Teréz komlói festőt, hogy segítséget kérjen tőle, Orsós Teréz kisegítette a festéshez szükséges anyagokkal, de egyben mesterévé is vált, ő tanította meg neki a festészet mesterfogásait és az olajfestés technikáját, azóta is olajtechnikával fest. Orsós Teréz összeismertette Jovánovicsot más roma alkotókkal a pécsi Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesületben, melynek Jovánovics is tagja lett. Orsós Teréz elhívta őt tárlatokra, 1999 óta Jóvánovics is kiállító művész, 1999-ben 11 belföldi kiállítása volt, 2000-ben már Budapesten a Néprajzi Múzeumban volt időszakos kiállítása. 2003 óta a Cigány Ház alkotótáboraiban működik, s az alkotótábori csoportos kiállításokon szerepelnek képei. Képei megtalálhatók a Cigány Ház képzőművészeti közgyűjteményében, a pécsi Rácz Aladár Közösségi Ház állandó kiállításán, a Gandhi Gimnáziumban és a Pécsi Tudományegyetem Romológia és Nevelésszociológia Tanszékén. A 2009-es Cigány festészet című reprezentatív albumban megjelentették életrajzát és négy olajfestményét.” (Wikipédia)

Manyi

Egy transzvesztita élete éjjel és nappal – Jovánovics László, alias Bangó Margit

„Bangó Margit”- Jovánovics László: Roma festőművész a dohánybolti eladó. Egy férfi testbe született női lélek.   Ott szoktunk trécselni kicsit, megállni a napi rohanás forgatagában, egy igencsak egyéniség emberrel, Lacival. A minap beszélt nekem egy kicsit az életéről, ami igen összetett. A választásokkal kapcsolatban osztottuk egymásnak az észt, aztán egyszer csak ott voltunk, hogy emberként kezdtünk el beszélni egymással. Ha egy pillanatra megállunk beszélgetni az emberekkel, sok érdekes dolgot tanulhatunk tőlük. 


Jovánovics László

Van egy kedvenc eladóm, aki kommunikatív az emberekkel, és folyamatosan pörög. Szoktunk beszélgetni a világ nagy dolgairól, megbeszéljük a választási csalásokat és az új üdítők ízét, a roma kérdést és a művészetek helyét a mai világunkban. Ő egy dohányboltban dolgozik. Vagyis kettőben. Vannak olyan éjjelek, amikor pedig egy más életet is él, akkor Bangó Margittá változik. Napi több mint 12 órát húzza az igát, hogy pénze legyen. Díjazott festő, aki nem tud belőle megélni. Abbahagyta a művészetet. Véleményem szerint kár volt. 


"Az első kiállításomra csak annyit kértem, hogy Bangó Margit nyissa meg, kifizettük a fellépési díját, majd a fellépés után leakasztott egy képet a falról, és kifizette ugyanazt az összeget, amit fellépési díjként kért. Csodálatos művész, csodálatos ember. Mindig pörög. Imádom, tisztelettel adózom neki."


„Édesanyám szegény, de Anya csak egy van, támogatom, most húsvétkor is vittem a tűzifára valót, vettem meg az ételt neki” Kicsit dühös, kicsit vicces, kicsit ember. Olyan igazi. Könnyekkel a szemében mondta, hogy homoszexuálisnak lenni nem választás kérdése, bár manapság sokan csinálják divatból. 

„Azt hiszed, nem fekszem le sokszor sírva, hogy nekem sosem lesz gyerekem, nem lesz, ki ott álljon mellettem, ha megöregszem, de nem tudok ránézni úgy egy nőre, hogy az kiváltson belőlem bármilyen szexuális vonzalmat, ez van. ”

Amikor felbukkan az ember, a tejes belső valójában, és megmutatja magát, minden nélkül, úgy, ahogy Isten adta, meztelen lélekkel, elgondolkodunk, mennyire vagyunk képesek elfogadni a másságot. Roma, homoszexuális és művész, intelligens, van véleménye, és jól látja a dolgokat. Egy ember a sok közül. Hátrányaival és előnyeivel mégis azon dolgozik, hogy hozzátegyen a társadalmunkhoz. Fizetésből él, és támogatja a családját. Viszont a valódi önmaga női ruhában szereti elkápráztatni a közönséget, mert van erre igény. Sokan szeretik. Kettős érzelmeket vált ki belőlem, hogy nő és férfi egyszerre, és még az a megjegyzése is, hogy "tudod mennyi családos apuka ír rám, mert kíváncsi, és szeretné kipróbálni férfiakkal is a szexet?" 

De legalább felvállalja magát, mert fel meri vállalni, hogy ő ki valójában. Egy férfi testbe született női lélek. Azért jómagam maradnék a normális Férfi-Nő felállásban, de legalább kicsit megérthettem, mit érez, gondol egy olyan nő, aki férfi testbe született.


Fotó: Jovánovics László


„Egy nagyon szegény ötgyermekes családban nőtt fel, az édesanya egyedül nevelte őket. Az általános iskolában Ladányi Lívia rajztanárnő figyelt fel Jovánovics László rajztehetségére, sőt rajzversenyen való részvételre is biztatta, sikerült is első helyezést elérnie. A rajzverseny után a Néprajzi Múzeum is vásárolt tőle képet, sőt a verseny által bejutott a zánkai úttörő táborba is. Festményeit temperával és diófapáccal készítette, az általános iskolából kikerülve is bizalommal fordulhatott rajztanárnőjéhez, de a nagy szegénység miatt egy évre mégis abba kellett hagynia a festést, mert nem tudta megvásárolni a festéshez szükséges kellékeket.A festés annyira hiányzott számára, hogy felkereste Orsós Teréz komlói festőt, hogy segítséget kérjen tőle, Orsós Teréz kisegítette a festéshez szükséges anyagokkal, de egyben mesterévé is vált, ő tanította meg neki a festészet mesterfogásait és az olajfestés technikáját, azóta is olajtechnikával fest. Orsós Teréz összeismertette Jovánovicsot más roma alkotókkal a pécsi Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesületben, melynek Jovánovics is tagja lett. Orsós Teréz elhívta őt tárlatokra, 1999 óta Jóvánovics is kiállító művész, 1999-ben 11 belföldi kiállítása volt, 2000-ben már Budapesten a Néprajzi Múzeumban volt időszakos kiállítása. 2003 óta a Cigány Ház alkotótáboraiban működik, s az alkotótábori csoportos kiállításokon szerepelnek képei. Képei megtalálhatók a Cigány Ház képzőművészeti közgyűjteményében, a pécsi Rácz Aladár Közösségi Ház állandó kiállításán, a Gandhi Gimnáziumban és a Pécsi Tudományegyetem Romológia és Nevelésszociológia Tanszékén. A 2009-es Cigány festészet című reprezentatív albumban megjelentették életrajzát és négy olajfestményét.” (Wikipédia)

Manyi

Fáklya Rádió - Vigyük együtt a fáklya lángját!