Néhány gondolat az egészséges táplálkozásról -

Zöldségek, gabonák és egyéb szuperélelmiszerek.

Táplálkozásunk alapját a zöldségeknek és gyümölcsöknek kellene adnia, minél színesebben és legalább napi 1-2-szer nyers formában, emellett párolva, főzve, sütve is építsük be még legalább 2-3-szor étkezésünkbe. (jó hír: egy tál főzelék máris 2 adagnak számít). A friss, egész zöldségekkel és gyümölcsökkel szemben feldolgozottnak számít a zöldséglé, gyümölcslé, a lekvár, a befőtt, a konzerv, a zöldségchips. A zöldség és gyümölcsfogyasztást nem helyettesít semmilyen bolti termék!

A gyümölcsökről, aszalt gyümölcsökről az a hír járja, hogy azok nagyon cukrosak, miközben egy percig nem félünk a kekszektől. Míg a gyümölcsökben természetes módon jelen lévő cukor rostokhoz és különféle extrém fontos növényi anyagokhoz kötődve található meg, amelyek semlegesítik a káros szabadgyököket (melyek például daganatokért, gyulladásért, öregedésért felelősek) és táplálják a helyes bélflórát. Itt egy jó tanács az öregektől: minden nap egy alma, az orvost távol tartja!



A zöldség és gyümölcsfogyasztáshoz tesszük hozzá a teljes értékű gabonákat és „ál-gabonákat”, elsősorban a kevésbé finomított, feldolgozott formában, mint például a zabpehely, a barna rizs, a köles, a quinoa például köretként, kásaként fogyasztva, kiegészítve teljes értékű/kiőrlésű gabonákból készült termékekkel, mint például a teljes kiőrlésű durum tészta, a teljeskiőrlésű kenyér, vagy a zabliszt, teljes kiőrlésű búzaliszt.  A basmati rizs és a durum termékek is lassan emelik meg a vércukorszintet, eltérő keményítő szerkezetük miatt, így a bulgur, a kuszkusz és a durum tészta, durumliszt is jobb alternatíva a fehér rizsnél és a fehér lisztnél. Ne féljünk tehát a jó szénhidrátoktól!



Nagyon fontos lenne mindenkinek beépíteni a táplálkozásába a hüvelyeseket, sokkal gyakrabban, mint ahogy ma egy átlagember fogyasztja. Ezek a növények (lencse, csicseriborsó, babfélék, szójabab) valóságos szuperélelmiszernek tekinthetők, magas fehérje és rosttartalmuk mellett kiemelkedő vitamin és ásványianyag források, a vércukorszintet nagyon lassan emelik (segítve ezzel az elhízás, inzulinrezisztencia, cukorbetegség megelőzését és kezelését) és a vérzsír (koleszterin) szintekre is pozitív hatással bírnak (feltéve, ha a lencsefőzeléket nem sült kolbásszal, vagy füstölt hússal fogyasztjuk). 

Építsük be tehát gyakrabban az étkezésünkbe ezeket a növényeket, változatos formában: leves, főzelék, pástétom, babfélékkel kevert tésztaétel, tofu formájában és élvezzük ki jótékony hatásait!

Zöldségek, gabonák és egyéb szuperélelmiszerek.

Táplálkozásunk alapját a zöldségeknek és gyümölcsöknek kellene adnia, minél színesebben és legalább napi 1-2-szer nyers formában, emellett párolva, főzve, sütve is építsük be még legalább 2-3-szor étkezésünkbe. (jó hír: egy tál főzelék máris 2 adagnak számít). A friss, egész zöldségekkel és gyümölcsökkel szemben feldolgozottnak számít a zöldséglé, gyümölcslé, a lekvár, a befőtt, a konzerv, a zöldségchips. A zöldség és gyümölcsfogyasztást nem helyettesít semmilyen bolti termék!

A gyümölcsökről, aszalt gyümölcsökről az a hír járja, hogy azok nagyon cukrosak, miközben egy percig nem félünk a kekszektől. Míg a gyümölcsökben természetes módon jelen lévő cukor rostokhoz és különféle extrém fontos növényi anyagokhoz kötődve található meg, amelyek semlegesítik a káros szabadgyököket (melyek például daganatokért, gyulladásért, öregedésért felelősek) és táplálják a helyes bélflórát. Itt egy jó tanács az öregektől: minden nap egy alma, az orvost távol tartja!



A zöldség és gyümölcsfogyasztáshoz tesszük hozzá a teljes értékű gabonákat és „ál-gabonákat”, elsősorban a kevésbé finomított, feldolgozott formában, mint például a zabpehely, a barna rizs, a köles, a quinoa például köretként, kásaként fogyasztva, kiegészítve teljes értékű/kiőrlésű gabonákból készült termékekkel, mint például a teljes kiőrlésű durum tészta, a teljeskiőrlésű kenyér, vagy a zabliszt, teljes kiőrlésű búzaliszt.  A basmati rizs és a durum termékek is lassan emelik meg a vércukorszintet, eltérő keményítő szerkezetük miatt, így a bulgur, a kuszkusz és a durum tészta, durumliszt is jobb alternatíva a fehér rizsnél és a fehér lisztnél. Ne féljünk tehát a jó szénhidrátoktól!



Nagyon fontos lenne mindenkinek beépíteni a táplálkozásába a hüvelyeseket, sokkal gyakrabban, mint ahogy ma egy átlagember fogyasztja. Ezek a növények (lencse, csicseriborsó, babfélék, szójabab) valóságos szuperélelmiszernek tekinthetők, magas fehérje és rosttartalmuk mellett kiemelkedő vitamin és ásványianyag források, a vércukorszintet nagyon lassan emelik (segítve ezzel az elhízás, inzulinrezisztencia, cukorbetegség megelőzését és kezelését) és a vérzsír (koleszterin) szintekre is pozitív hatással bírnak (feltéve, ha a lencsefőzeléket nem sült kolbásszal, vagy füstölt hússal fogyasztjuk). 

Építsük be tehát gyakrabban az étkezésünkbe ezeket a növényeket, változatos formában: leves, főzelék, pástétom, babfélékkel kevert tésztaétel, tofu formájában és élvezzük ki jótékony hatásait!

Fáklya Rádió - Vigyük együtt a fáklya lángját!