Shakespeare ajánlása, hogyan tedd le a családi mintáid egy részét -

Shakespeare ajánlása, hogyan tedd le a családi mintáid egy részét

Talán meglepő, de igazából a nagyszerű Angol drámaírónk sok mindent elrejtett nekünk a drámáiban, például a családi mintákról is szól, és annak letételéről. Igen, nem másról szeretnék írni, mint Rómeó és Júliáról. A történetet azt hiszem mindenki ismeri, így nem kell bemutatni, hogy két ellenséges család gyermeke, aki Isteni elrendelés által egylélekpár voltak, arra születtek, hogy kibékítsék az ellentéteket, és békét teremtsenek. Hatalmas árat fizettek… de mi tanulhatunk ebből.

Azt mondja Júlia azon a bizonyos estén, a bál után, ahol átgondolja a megoldást:

Ó, Romeo, mért vagy te Romeo?
Tagadd meg atyád és dobd el neved!
S ha nem teszed: csak esküdj kedvesemmé -
S majd én nem leszek Capulet tovább!

Csak neved ellenségem, nem magad.
S te önmagad vagy és nem Montague.
Mi Montague? Se kéz, se láb, se kar,
Se arc, se test... Ó, válassz más nevet!
Eh, mi a név? Mit rózsának hívunk,
Bárhogy nevezzük, éppoly illatos.
Ha Romeót nem hívják Romeónak,
Szakasztott oly tökéletes marad
Akármi néven... Dobd el hát neved!
És egy élettelen szóért cserébe -
Tiéd az életem! (Júlia, II.2.)

Tehát a név kötelez, tudjátok, van ez a megrögződés. A családi vagyon mentése, és a férfiakba épített motiváció, hogy Fiat szüljön neki asszonya, és akkor a neve is tovább halad. A családi vagyon sem szóródik szét. Réges-régen elindult ez a minta, és őseink bűne nevükkel együtt jön velünk. Emlékszem bizonyos Indián kultúrákra, ahol egyéni nevet adtak a gyermeknek, és ha kiérdemelte, akkor harcos nevet kapott. Nem más nevét, saját karmát.

Szívem szerint azt javasolnám, hogy válasszunk magunknak olyan nevet, ami a miénk, és válasszunk hozzá olyan sorsot, amiért születtünk. A célunk megvalósítására.

Zárójeles megjegyzésként elmondom, hogy úgy tűnik, Saint-Germain grófnak, aki  a 18. század egyik leghíresebb kalandora, alkimista, herbalista, kémikus, diplomata, feltaláló, költő, zeneszerző, festő, orvos, látnok és okkultistája volt, az előző életbeli neve: Ki más, mint William Shakespeare.

Csodás végiggondolását eme eszmefuttatásnak!

Szeretettel: Manyi


Forrás: Pinterest

Ha még több érdekességre vágysz, kövess be minket a Facebook oldalunkat is, naponta jelennek meg ott is az új cikkek!Ezotéria, spiritualitás, ufók, rock, életmód, minden van ami számít!

Tetszik és követem!

https://www.facebook.com/faklyaradio

Hasonló cikk: https://faklyaradio.hu/singlenew.php?id=474

Shakespeare ajánlása, hogyan tedd le a családi mintáid egy részét

Talán meglepő, de igazából a nagyszerű Angol drámaírónk sok mindent elrejtett nekünk a drámáiban, például a családi mintákról is szól, és annak letételéről. Igen, nem másról szeretnék írni, mint Rómeó és Júliáról. A történetet azt hiszem mindenki ismeri, így nem kell bemutatni, hogy két ellenséges család gyermeke, aki Isteni elrendelés által egylélekpár voltak, arra születtek, hogy kibékítsék az ellentéteket, és békét teremtsenek. Hatalmas árat fizettek… de mi tanulhatunk ebből.

Azt mondja Júlia azon a bizonyos estén, a bál után, ahol átgondolja a megoldást:

Ó, Romeo, mért vagy te Romeo?
Tagadd meg atyád és dobd el neved!
S ha nem teszed: csak esküdj kedvesemmé -
S majd én nem leszek Capulet tovább!

Csak neved ellenségem, nem magad.
S te önmagad vagy és nem Montague.
Mi Montague? Se kéz, se láb, se kar,
Se arc, se test... Ó, válassz más nevet!
Eh, mi a név? Mit rózsának hívunk,
Bárhogy nevezzük, éppoly illatos.
Ha Romeót nem hívják Romeónak,
Szakasztott oly tökéletes marad
Akármi néven... Dobd el hát neved!
És egy élettelen szóért cserébe -
Tiéd az életem! (Júlia, II.2.)

Tehát a név kötelez, tudjátok, van ez a megrögződés. A családi vagyon mentése, és a férfiakba épített motiváció, hogy Fiat szüljön neki asszonya, és akkor a neve is tovább halad. A családi vagyon sem szóródik szét. Réges-régen elindult ez a minta, és őseink bűne nevükkel együtt jön velünk. Emlékszem bizonyos Indián kultúrákra, ahol egyéni nevet adtak a gyermeknek, és ha kiérdemelte, akkor harcos nevet kapott. Nem más nevét, saját karmát.

Szívem szerint azt javasolnám, hogy válasszunk magunknak olyan nevet, ami a miénk, és válasszunk hozzá olyan sorsot, amiért születtünk. A célunk megvalósítására.

Zárójeles megjegyzésként elmondom, hogy úgy tűnik, Saint-Germain grófnak, aki  a 18. század egyik leghíresebb kalandora, alkimista, herbalista, kémikus, diplomata, feltaláló, költő, zeneszerző, festő, orvos, látnok és okkultistája volt, az előző életbeli neve: Ki más, mint William Shakespeare.

Csodás végiggondolását eme eszmefuttatásnak!

Szeretettel: Manyi


Forrás: Pinterest

Ha még több érdekességre vágysz, kövess be minket a Facebook oldalunkat is, naponta jelennek meg ott is az új cikkek!Ezotéria, spiritualitás, ufók, rock, életmód, minden van ami számít!

Tetszik és követem!

https://www.facebook.com/faklyaradio

Hasonló cikk: https://faklyaradio.hu/singlenew.php?id=474

Fáklya Rádió - Vigyük együtt a fáklya lángját!