Visszaestek a zenei jogdíjak – mindenki várja a koncerteket -

Világszerte mintegy egymilliárd euróval estek vissza a jogdíjak 2020-ban, ugyanakkor az elemzők korábban nagyobb csökkenésre számítottak – állapította meg éves jelentésében a közös jogkezelőket tömörítő nemzetközi szervezet.

A beszedett jogdíjak mintegy 10 százalékkal, a 2019-es 10,35 milliárd euróról 9,32 milliárd euróra estek vissza, de 2020 őszén az elemzők még 35 százalékos zuhanást vártak, közölte a CISAC. A visszaesés Európában volt a legnagyobb (16,9 százalékos).

Az Artisjus Magyarországon 17,7 százalékkal kevesebb jogdíjat tudott beszedni, mint 2019-ben.

A rádiós és televíziós felhasználások utáni jogdíjak kisebb mértékben csökkentek, a hirdetési bevételek a televízióknál mindössze 5 százalékos mértékben. Nőtt viszont a kábelcsatornák és online szolgáltatások előfizetőinek száma, így a televíziós felhasználások után beszedett jogdíjak 2 százalékkal estek vissza, míg a rádióknál 7 százalékkal. Ezek a jogdíjak összesítve a teljes bevétel 39,7 százalékát tették ki.



A digitális jogdíjak 16,2 százalékkal emelkedtek 2020-ban, ami nemcsak a megnövekedett zenefogyasztásnak volt köszönhető, hanem annak is, hogy a közös jogkezelők számos új, korábban nem fizető vagy nem létező szolgáltatást jogosítottak. Ezek a jogdíjak immár a második legnagyobb bevételi forrást tették ki 26,2 százalékos részesedéssel.

A legnagyobb visszaesést - a járványhelyzet okán - 2020-ban az élő- és háttérzene területe szenvedte el, az élőzenéből származó jogdíj bevételek ezen belül 55 százalékkal, a háttérzeneiek 35 százalékkal csökkentek. A koncertek után a szerzőknek járó jogdíjak ott zuhantak leginkább, ahol a járvány miatt a legszigorúbb korlátozásokat vezették be: Kanadában 70,3 százalékos, Olaszországban 60,8 százalékos volt a csökkenés. A legnagyobb növekedést a magánmásolási díjak hozták: a 74 országban létező jogdíj 46,2 százalékot emelkedett.



A CISAC jelentése megállapítja: nagyobb mértékben érintette a válság azokat, akik elsősorban a helyi közönségnek írnak dalokat; a digitális jogdíjak növekedése inkább a nemzetközileg ismert szerzemények alkotóinak volt kedvező. A jelentés előrejelzéseket is megfogalmazott. Ezek szerint az élőzene területén nagyobb az érdeklődés, az előzetes jegyeladás a 2022-re meghirdetett koncertekre, mint valaha volt. A helyzet csupán két év múlva normalizálódhat, így a szerzőknek 2023-ig a jogdíjból származó jövedelmük visszaesésével kell számolniuk.

Világszerte mintegy egymilliárd euróval estek vissza a jogdíjak 2020-ban, ugyanakkor az elemzők korábban nagyobb csökkenésre számítottak – állapította meg éves jelentésében a közös jogkezelőket tömörítő nemzetközi szervezet.

A beszedett jogdíjak mintegy 10 százalékkal, a 2019-es 10,35 milliárd euróról 9,32 milliárd euróra estek vissza, de 2020 őszén az elemzők még 35 százalékos zuhanást vártak, közölte a CISAC. A visszaesés Európában volt a legnagyobb (16,9 százalékos).

Az Artisjus Magyarországon 17,7 százalékkal kevesebb jogdíjat tudott beszedni, mint 2019-ben.

A rádiós és televíziós felhasználások utáni jogdíjak kisebb mértékben csökkentek, a hirdetési bevételek a televízióknál mindössze 5 százalékos mértékben. Nőtt viszont a kábelcsatornák és online szolgáltatások előfizetőinek száma, így a televíziós felhasználások után beszedett jogdíjak 2 százalékkal estek vissza, míg a rádióknál 7 százalékkal. Ezek a jogdíjak összesítve a teljes bevétel 39,7 százalékát tették ki.



A digitális jogdíjak 16,2 százalékkal emelkedtek 2020-ban, ami nemcsak a megnövekedett zenefogyasztásnak volt köszönhető, hanem annak is, hogy a közös jogkezelők számos új, korábban nem fizető vagy nem létező szolgáltatást jogosítottak. Ezek a jogdíjak immár a második legnagyobb bevételi forrást tették ki 26,2 százalékos részesedéssel.

A legnagyobb visszaesést - a járványhelyzet okán - 2020-ban az élő- és háttérzene területe szenvedte el, az élőzenéből származó jogdíj bevételek ezen belül 55 százalékkal, a háttérzeneiek 35 százalékkal csökkentek. A koncertek után a szerzőknek járó jogdíjak ott zuhantak leginkább, ahol a járvány miatt a legszigorúbb korlátozásokat vezették be: Kanadában 70,3 százalékos, Olaszországban 60,8 százalékos volt a csökkenés. A legnagyobb növekedést a magánmásolási díjak hozták: a 74 országban létező jogdíj 46,2 százalékot emelkedett.



A CISAC jelentése megállapítja: nagyobb mértékben érintette a válság azokat, akik elsősorban a helyi közönségnek írnak dalokat; a digitális jogdíjak növekedése inkább a nemzetközileg ismert szerzemények alkotóinak volt kedvező. A jelentés előrejelzéseket is megfogalmazott. Ezek szerint az élőzene területén nagyobb az érdeklődés, az előzetes jegyeladás a 2022-re meghirdetett koncertekre, mint valaha volt. A helyzet csupán két év múlva normalizálódhat, így a szerzőknek 2023-ig a jogdíjból származó jövedelmük visszaesésével kell számolniuk.

Fáklya Rádió - Vigyük együtt a fáklya lángját!