A Sárkány és a Főnix
A művész bármit is alkot, egyetlen tökéleteset akar csak létrehozni, minden amiatt az egy gondolat miatt van, létezik. Az alkotás öröme még kevés, a művészet a művészetért nem hozott létre eget rengető dolgokat. A valódi művész másokat inspirál, késztet alkotásra, kommunikációra. Ez az alázat hatja át a műveit, mégis ez emeli magasra. A minőségi kommunikáció, az a művészet maga, és az alkotó, aki lehozza Isten tökéletességét tökéletlenségeivel együtt. Így születik a csoda, ami gyönyörködtet, érzelmeket mozdít, cselekvésre késztet, belső világgá válik, és örökké emlékeztet arra, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk és hová tartunk. Mi művészek álmodjuk a jövőt. Én azt álmodom, hogy a földet elborítja a szeretet és a tolerancia, és az emberek képesek békében élni magukkal, másokkal és a természettel. Erről szól a Sárkány és a Főnix is.