Az UFO-k kiléte - Hipotézisek útvesztőjében

70 éves az ufókutatás és számtalan dolog történt ebben az időszakban. Több ezer esetet gyűjtöttek össze a kutatók, tucatnyi hivatalos személy lépett elő a több évtizednyi tagadás után és megannyi titkos irat került a napvilágra. Az UFO jelenség egy tény, amit már csak a bigott szkeptikusok tagadnak. A probléma mindössze annyi, hogy nem tudjuk biztosra megállapítani a jelenség eredetét. Éppen ezért több hipotézis is napvilágot látott.

Ha túllépünk a legszkeptikusabb nézőpontokon, miszerint ufók nincsenek, akkor úgy vettem észre, hogy a kételkedők nem mernek tovább lépni annál, hogy a jelenségek valamiféle légköroptikai anomáliák. Ez egy bizonyos pontig jó, míg tovább lépve már nem. Kétségtelen, hogy valami olyan természeti jelenség is történik az égen, amit még nem térképeztünk fel teljesen. De ez továbbra sem magyarázza meg az esetek nagy részét. Viszont megoldást kínálhat a norvégiai Hessdalen fényekre; de például a földrengés fényeket is csak nemrég fedezték fel. Az idegen elrablásokra többnyire az alvási paralízist vetik fel, ami szintén nem kielégítő, mert ilyen esetek teljesen éber állapotban is történnek. A másik, amit Carl Jung pszichiáter is említett, hogy pszichológiailag is magyarázhatóak lennének bizonyos találkozások, de a radaron észlelt ufókkal már ő sem tudott mit kezdeni.

A földönkívüli hipotézis

A legelterjedtebb nézet a földönkívüli hipotézis lett és a legtöbb ufó kutató ehhez tartja magát mind a mai napig. A kutatók persze nem csak laikusokból állnak, hanem eme nézet mellett vallott a rakétakutatás atyja Hermann Oberth is; de ott van még Allen Hynek csillagász, Gordon Cooper űrhajós, John Mack pszichiáter vagy James McDonald légkörfizikus. Az 1947-es Roswelli incidens és a Kenneth Arnold észlelés után mindenki kereste a választ, hogy mit is látnak az emberek az égen. Az adatok fényében úgy vélték, hogy ezek marslakók intelligens szondái vagy járművei. A feltűnt kapcsolattartók – mint például George Adamski amatőr csillagász vagy Daniel Fry rakétamérnök – is ezt a nézetet osztotta, miszerint az ufók a külső világűrből jönnek; különböző bolygókról és ellenőrzésük alatt tartják a Földet. A repülő csészealjak olyan manővereket tettek meg, és akkora technológiai fölényben voltak az összes állam repülőihez képest, hogy szinte sziklaszilárdan ivódott bele az emberekbe, hogy ET-vel van dolguk. Amikor a Légierő Kék Könyv Projectje elkezdődött és embereket bízott meg a szemtanúk felkutatásával, akkor a csapatban úgy vélték, hogy az egész jelenség csak egy szemfényvesztés vagy tévedés. A project lezárása után a következtetés az volt, hogy bár nincs magyarázat minden jelenségre, de nincs köze földönkívüliekhez. A csapat több tagja viszont ezzel nem értett egyet, miszerint a kormány rengeteg esetet szándékosan félremagyarázott és elkent. Sőt, Hynek és McDonald is részt vett a projectben, akik úgy vélték, hogy az ufók egy része földönkívüli eredetű lehet a beszámolók és látottak szerint. A kutatások folytatódtak, és egyre több akta került nyilvánosságra is. Időközben több ex-katona, NASA alkalmazott és egyéb befolyásos emberek szólaltak fel az mellett, hogy az ufókat idegen lények irányítják. A kormányok hivatalosan soha nem vallottak be ilyesmit, a földönkívüliek sem szálltak le nyilvánosan, de az ufó kutatás művelőinek továbbra is ez a nézet maradt az irányvonala.

A náci technológia és a titkos projectek

A hipotézis abból indul ki, hogy már a második világháború idején a náci Németország több korong alakú szerkezetet is próbált megépíteni. Ezekről tervrajzok is maradt fent, de hogy végül csak a prototípusig jutottak-e el, vagy esetleg valahol titokban a sorozatgyártásuk is megindult-e azt nem tudni, pusztán összeesküvés elméletek születtek róla. Kenneth Arnold pilóta például olyan ufókat látott, amik nagyon hasonlítanak a náci Horten fivérek egyik bombázójához. Viktor Schauberger feltaláló is a németeknek dolgozott, aki a Repulsin-ra keresztelt motort és a Flugscheibe nevű korong alakú gépet vitte tervrajzra. A háború végén a náci mérnököket és szakembereket az Egyesült Államokba vitték, hogy segítsék az ottani tudósokat. Az ötvenes évektől kezdődően aztán több project is indult, hogy korong alakú gépeket fejlesszenek ki. Az egyik ilyen gép volt az Avrocar, aminek fejlesztése 1947-ben kezdődött meg, pont a roswelli incidens évében. A koncepció szerint a gép kör alakú és nincs hagyományos kipufogója és szárnyai sem. A közepében helyezkedett el egy centrifugális ventilátor, ami egy szélkerék szerű motor volt. Azonban a gép nagyon instabil volt és úgy döntöttek, hogy a tolóerőt lefelé kell irányítani, középre, ami előrevitte a gépet. Az 1950-es években így több pénzt is beleöltek a fejlesztésekbe, azonban nem jártak sikerrel az amerikaiak: a gép ugyanis nem repült úgy, ahogy szerették volna. Az Amerikai Légierő még így is látott benne fantáziát és több ezer dollárral támogatta a további kutatásokat, már csak azért is, mert az ufó észlelések egy részét ekkoriban még mindig a szovjeteknek tulajdonították – azaz versenyezni akartak velük a fejlesztések terén. Viszont ez is sikertelenül végződött, így hivatalosan abba maradtak a kísérletek. Azonban az 51-es körzet legendái és a Lockheed Martin gépgyár új típusú gépei azt mutatják, hogy a fejlesztések tovább folytatódhattak titokban, és talán már mi emberek is képesek vagyunk saját ufót építeni. Az ufó kutatók úgy vélik, hogy több észlelésért is felelősek lehetnek a titkos fejlesztések, de mindegyikért biztosan nem.

Földi eredet – Atlantisz és Agartha

Ez a két hipotézis pár évtizede még igen népszerű volt és többen is kiálltak mellette, mára azonban mintha kicsit lelanyhult volna a dolog. Platón legendás Atlantisza után már rengetegen kutattak, azonban a nevezetes elsüllyedt földrészt még ma sem találta meg senki. Persze többen is úgy vélik, hogy a Bimini szigetek környékén előkerült kőtömbök Atlantiszhoz tartoztak. Edgar Cayce próféta és médium pedig a látomásai alapján elmondta, hogy az atlantisziak repülő alkalmatosságokat is használtak – igaz, nem csészealjakat. Nyilván ez is sokban befolyásolta azt, hogy több kutató is úgy vélte, hogy az ufókat atlantiszi emberek irányítják és talán ez miatt is hasonlít sok idegen lény az emberekre. És hogy honnan jönnek, ha már Atlantisz elsüllyedt? Az egyik verzió szerint a víz alatti bázisaikról, míg a mások verzió azt mondja, hogy a túlélők lemenekültek a Föld belsejébe és ott alakították ki városaikat. Ez a Belső Föld, amiről több legenda és mítosz is szól és az ősi népeknél rendszerint felbukkan a történeteikben. Az elbeszélések szerint a belső világ lakói a bolygó különböző járatain jönnek fel a felszínre, ami megtalálható az Antarktiszon, a szaharai sivatagban vagy például Angliában is. A bolygó földalatti városát Agarthának hívják és itt fejlesztették ki a repülő csészealjakat. Erre a mítoszra még egy modern városi legenda is rátesz egy lapáttal: az amerikai Byrd admirális náci repülő csészealjakkal találkozott az Antarktiszi expedíciója során (feltehetőleg a nácik egy része oda menekült el a háborút követően), akik levezették a föld mélyébe. Byrd egy Mesterrel találkozott, aki figyelmeztette az atomháború veszélyeire és egy üzenettel küldte vissza a felszínre. Egyszóval a New Age kezdeti időszakában a kutatók kisebbik része erre az eredetre vezette vissza a hirtelen megjelenő és világszerte repdeső ufókat. Ma is vannak még olyanok, akik szerint titkos náci bázisokat és lejáratokat rejt az Antarktiszi földrész, de számuk jelentősen megcsappant a korábbi évtizedekhez képest.

A démon hipotézis

Miután a hatvanas években elterjedtek az elrablási beszámolók komolyan félni kezdtek az ufóktól az emberek. A szürke kis lények, akik mindenféle kísérletet végeznek rajtunk - akaratunk ellenére - nem lehetnek jó szándékúak. Ez adott táptalajt annak a feltételezésnek, hogy ezek a lények valójában démonok, az ufók pedig a Sátán küldöttei, akik megvezetik az embereket. Többen is úgy vélték, hogy a repülő csészealjak elterjedése a Végítélet jele, ami semmi jót nem jelenthet a földi lakosok számára. Az egyház az egész történelem során tagadta azt, hogy földönkívüliek léteznének, így vadul támadni kezdte a földönkívüli hipotézist és saját embereit küldte a kutatók közé. Több ufós szaklap főszerkesztője, neves szervezetek tagjai is azt kezdték el nyilatkozni, hogy a kis szürke archetípusú idegenek leblokkolják az embereket, tehát egyfajta agykontrollon vesznek részt, amit megszálltságnak neveztek el – tehát démonok. A nyolcvanas évek után végül ez a hipotézis is elhalványult a többi mellett, azonban az utóbbi években ismét felkapott lett. Az egyik oka az, hogy a volt MUFON vezető tag, Joe Jordan is ezeket a nézeteket kezdte el hirdetni.

Az időutazó hipotézis

Vajon lehetséges-e az időutazás? A fizikusok szerint elméletben igen, azonban ennek gyakorlati kivitelezésével kapcsolatban már gondok vannak. Szakértő tudósok is vitáznak a témáról, de egyetértés nincs köztük. Többen is a paradoxonokon akadnak fent – például ha a múltba visszamenve megölnénk a nagypapánkat, akkor valószínűleg mi sem születünk meg, azonban így visszamenni sem tudnánk -, míg mások szerint ezek kiküszöbölhetőek. A felvetések szerint ekkora mértékű paradoxonokat nem tudnánk megcsinálni, vagy az is lehetséges, hogy a beavatkozások miatt több alternatív idővonal is kialakulhat és ott folytatódnak tovább az események. Akárhogy is, rengeteg emberek meggyőződésévé vált, hogy az ufók a jövőből érkeznek és valójában a mi utódaink ülnek a repülő szerkezetekben. Egyes ufókat ezért látnak hirtelen eltűnni, majd megjelenni, mert valójában éppen akkor ugrottak az időben. A feltételezések szerint a Földünk lakosságának nagy része egy óriási katasztrófa során elpusztul, városainkból hamu válik és az állat-és növényvilág is szinte kihal. Valljuk be, ez egyáltalán nem lehetetlen elnézve világunk szinte kaotikus helyzetét. Az idegenek – pontosabban mi emberek – azért járnak ide vissza a jövőből, hogy mintákat gyűjtsenek, amit felhasználhatnak majd a saját idejükben, hogy újra felvirágozzon az élet a bolygón. Talán az emberszerű idegenek ezért is hasonlítanak ránk, a kis szürkék pedig elsatnyult genetikai korcsok és emiatt is kísérleteznek az embereken.

Az interdimenzionális hipotézis

Az ET hipotézis után ez a legnépszerűbb álláspont, aminek két nagy támogatója Jacquess Vallée és Nick Redfern lett. Korábban mind a ketten úgy voltak vele, hogy az ufók földönkívüliek, aztán ez megváltozott, miután végignézték a felhalmozott adatokat. Vallée szerint a repülő csészealjak párhuzamos világokból jönnek, tehát a világok átjárására szolgálnak, nem pedig csillagközi utazásokra. Ugyanerre a következtetésre jutott egy CIA dokumentum is még a negyvenes évekből, amit már nyilvánosságra hoztak. Manapság egyébként a fizikusok is felvetik, hogy egy Multiverzumban élünk. Amikor az ufók megjelennek materializálódnak a síkunkra, majd eltűnésükkor a saját világukba lépnek vissza. Talán ez lehet a megoldása annak is, hogy a kis szürkék könnyedén átlépnek a falakon és ott teremnek a szobánkban. Ezek a jelenségek végigkísérik az emberiség történelmét, mindig az adott korszak értelmezése szerint megnyilvánulva. Tehát nem ősi űrhajósokkal van dolgunk, hanem egyszerűen más világok lakóival, amik az érzékszerveink számára észrevehetetlenek. Régen az emberek angyalokkal és tündérekkel találkoztak, de azok ugyanúgy viselkedtek, mint most az idegenek. Ez az elmélet megválaszolna egyébként több paranormális jelenséget is – például a Fatimai jelenést, a szellemeket, az állatesőket, a halál közeli élményeket -, valamint az ufók gyakoriságát, mert nem kell fényévnyi távolságokat megtenniük a Földre érkezéshez. Mivel azonban a beszámolók szerint az időt és a teret is manipulálják - gondoljunk csak az elveszett időre - kell lennie valami gazdagabb alternatívának a földönkívüli hipotézis mellett. Vallée szerint az interdimenzionális hipotézis lehet a kulcs a kérdéshez. Sőt, úgy véli, hogy a kormányok azért hallgatóznak annyira ufó ügyben, mert valójában semmit sem tudnak kezdeni a jelenséggel; és nem pedig azért, mert lepaktáltak volna az idegenekkel vagy szert tettek volna a technológiájukra.