Wallace Hume Carothers amerikai vegyész 1937. február 16-án szabadalmaztatta a nylont kilenc évnyi munka után. 1928-ban kezdte ezirányú kutatásait, 1932-ben pedig sikerült először a nylont szintetikusan előállítania.
A DuPont cég 10 évig dolgozott 27 millió dolláros ráfordítással, mire az első nylon-harisnyákat elő tudta állítani. A nylont első ízben a New York-i világkiállításon mutatták be, így az eredeti elnevezés állítólag a "New York Pylon", azaz a kiállítás védjegyéül is szolgáló híres szabadságszobor nevéből származott.
Az angolszász világban makacsul tartja magát az a névmagyarázat is (valójában csak legenda), hogy a nylon szó a New York (NY) és London (Lon) szavak összevonásából ered. Valószínűbbnek tetszik az a szófejtés, mely szerint a nylon nevét az anyagot előállító kutatóvegyészek feleségeinek kezdőbetűiből - Nancy, Yvonne, Lovella, Olivia, Niha - állították össze a figyelmes férjek. Más elképzelés szerint az elnevezés a Now You Lousy Old Nipponese! (Nesztek, ti tetves vén japánok!) szavak kezdőbetűinek összevonásából keletkezett. Carothers ezzel azt akarta kifejezni, hogy a műszál a valódi japán selyemmel versenyképes lesz.
A tréfás rövidítés lehetséges, hogy később, az első tömeges felhasználás során, a második világháborúban jött létre, amikor az amerikai pilóták ejtőernyő selymét nejlonból készítették, mivel a japánok nem szállítottak nekik selymet. 1954 óta a nylon minőségi megjelölése a lineáris, alifás poliamidoknak. Magyarországon néhány éve megváltoztatták a nylon írásmódját, így ma már a fonetikus nejlon alakot használjuk.