A balesetről az első információt a YUFOS angol ufológiai szervezet kapta, majd egy hírszerző tiszt felvette a kapcsolatot velük, mely szerint további információi vannak az UFO-balesetről és elküldte az elkészült dokumentumok másolatát a Dél-afrikai Légierő „szigorúan titkos” aktái formájában. Nem rég egy 3D CGI animációkat készítő filmstúdió lemodellezte mi és hogyan történhetett valójában.
1989. május 7-én 13 óra 45 perckor a dél-afrikai haditengerészet „SA Tafelberg” fregattja üzenetet küldött a haditengerészet fokvárosi főhadiszállásának egy UFO-ról, amelyet a fregatt radarképernyőjén észleltek és amely északnyugati irányban repült az afrikai kontinens felé. A haditengerészeti parancsnokság megerősítette, hogy ezt az objektumot a légierő repülőgép-radarjai és földi radarjai, valamint a fokvárosi nemzetközi repülőtér is észlelte.
A rádiókapcsolat létrehozására tett kísérletek nem jártak sikerrel, ezért a Valhalla légibázist értesítették és két Mirage F11-es vadászgépet küldtek a levegőbe, hogy elfogják az objektumot. Azonban az hirtelen és nagy sebességgel repülési irányt változtatott, egy repülőgép számára abszolút lehetetlen módon. Azt a parancsot kapták a pilóták, hogy tüzet nyissanak a tárgyra a „Tor-2” kísérleti fedélzeti lézerágyúból, ami meg is történt. Gozen századparancsnok arról számolt be, hogy az objektum több vakító villanást is kibocsájtott ezt követően, majd elvesztette stabilitását, és továbbra is északi irányba haladva folyamatosan veszített a magasságából, majd nagy sebességgel 25 fokos szögben a földbe csapódott Dél-Afrika botswanai határától 80 km-re északra, a Kalahári-sivatag középső részén.
A szigorúan titkos akta másolatában az állt, hogy 150 méter átmérőjű és 12 m magas volt az ezüst színű korong alakú lezuhant tárgy. Az objektum körül az erős hőhatások következtében a homok és a sziklák megolvadtak és erős mágneses, valamint radioaktív sugárzás volt mérhető. Az objektumot a légierő titkos bázisára szállították, a katasztrófa sújtotta területet pedig megtöltötték homokkal és törmelékkel, hogy elrejtse az incidens minden nyomát.
A roncsok közül még életben lévő két szürke idegent szintén a bázisra szállították és azonnali vizsgálatok alá helyezték, azonban a humanoidok agresszív természete miatt nem lehetett vér- és bőrmintát venni tőlük. Nem ették meg a különféle típusú ételeket sem, kommunikációjuk pedig telepatikusan történt. A történtek miatt az Amerikai Légierő is mélyen bekapcsolódott az ügybe és az idegeneket 1989. június 23-án átszállították a Wright Patterson légibázisra, hogy magasabb szintű kutatást végezzenek rajtuk.
Az ufológusok rengeteget tanulmányozták ezt az esetet és a titokzatos tartalmú dokumentumokban a hírszerző tiszt neve, James Van Groenen és iratai is azonnal gyanúba kerültek. Dél-Afrikában minden hivatalos dokumentum ugyanis búr nyelven íródik, ezek a papírok azonban gyenge angol nyelven kerültek továbbításra, sok nyelvtani hibával és a metrikus mértékegységek is lábbal és yarddal keverednek. Még a sivatag neve – Kalahari – is hibásan van írva a dokumentumban! Az ottani időt pedig mindenhol a greenwichi középidő jelzi, bár Dél-Afrikában a katonaság az univerzális időrendszert (UT) használja.
Az "SA Tafelberg" fregatt ráadásul nem is volt a dél-afrikai haditengerészet tulajdona. "Tafelberg" néven csak egy 1959-ben épített A-243-as tanker volt forgalomban a vizeken.
A dokumentum szerint a hajó Fokvárosban történt UFO-észlelésekről rádiózott, bár a haditengerészet főhadiszállása Simonstownban van. A Valhalla Légibázis, ahonnan Gozen állítólag felszállt, egy kiképző és adminisztratív központ, ahonnan nem hajtanak végre harci bevetéseket. A Kalahári régió pedig, ahol az objektum állítólag lezuhant, nem egy homokos nyílt sivatag, hanem lakott terület, ahol tanyák vannak szétszórva a vidéken. Miért nem látott és hallott az esetről senki sem a helybéliek közül? Egy ilyen katonai műveletnek azért vannak nyomai, de egyetlen elhaladó járműről sem számolt be senki. Miért hallgatott erről Botswana kormánya? Egy cáfolat sincs az esetről, de még egy apró sajtóhír sem, egyszerűen semmi.
Végül a legnagyobb ellentmondás természetesen a lézerágyú említése volt, amely lelőtte az UFO-t. A repülési lézerágyú legfejlettebb energiaforrása még az új évezred elején is 20 tonnát nyomott és 2,5 x 2,5 x 10 métert mért. Csak nehéz szállító repülőgép szállíthatja. Egy Mirage közelébe nem ér ezeknek az adatoknak.
Amikor világossá vált, hogy a dokumentumok hamisak, mélyebben megnézték James van Groenen és Henry Azadehdel állítólagos katona munkásságát. A zimbabwei Cynthia Hind pedig elmondta, hogy van Groenen, aki hírszerző tisztnek és helikopterpilótának nevezte magát, valójában egy amatőr ufológus:
Amennyire én tudom, holland származású, Dél-Afrikában született férfi. 16 évesen kezdett érdeklődni az UFO-k iránt, és a MUFON tagja lett. Aztán, miután egy ideig Kanadában élt és csatlakozott (elmondása szerint) a kanadai ufócsoporthoz, James visszatért Dél-Afrikába, ahol létrehozta saját csoportját ugyanazzal a névvel: NUFORIN. 1989-ben a dél-afrikai televízióban beszélt a bandájáról, és minden érdeklődőt meghívott, hogy csatlakozzon hozzá. Kétségtelenül sok jelentkező volt, mivel van Groenen kellemes fiatalember volt, és a csoporttagok éves hozzájárulása csak körülbelül 100 dollár volt.
Végül Európába menekült a két cinkos és van Groenen egy ideig Azadehdellel élt, de igen hamar összevesztek és megpróbálták tönkretenni egymás életét. Például amikor van Groenen Németországba költözött, kémkedéssel lett megvádolva. A német rendőrség felkereste Jamest, de nem találtak semmi gyanúsat. Bosszúként azt mondta Cynthia Hindnek telefonon, hogy Azadehdel drogok terjeszt és egykori KGB-ügynök.
Innentől kezdve nagyon erősen elmérgesedett kettejük viszonya és hamisítás, sikkasztás, dokumentum- és okirathamisítás, pénz-és börtönbüntetés kísérte életüket.
1995. szeptember 15-én, helyi idő szerint 22:20-kor egy fekete farmer, Peter Lachasa értesítette a helyi őrmestert, hogy nagyon fura űrhajó roncsokra emlékeztető ismeretlen anyagokat talált a farmján, 12 km-re nyugatra a Madibamatso folyóhoz közel. Lachas úr elmondása szerint pedig 21:15-kor furcsa hangot hallott az égből a farm közelében. A hang megijesztette a jószágait és házi kedvenceit. Körülbelül két perccel később tompa robbanás hallatszott. Kiment a házból, hogy megtudja, mi történt. Lachas úr barátai, akik a farmja területén élnek, azt mondták, hogy fényes tüzet láttak az égen, az égő valami pedig a talajjal való ütközés hatására felrobbant, vakító villanásokat kibocsátva.
Ez az újabb eset utal egyedül arra, hogy a múlt megismételte önmagát, ugyanis két dokumentum maradt fenn ezzel kapcsolatban. Egyikük így szólt:
"1989 májusában kénytelenek voltunk teljesíteni az Egyesült Államok kormányának kívánságát, amikor a dél-afrikai légierő lelőtte az űrrepülőgépet..." - A Repülési és Űrkutatási Osztály Külföldi Technológiákat Tanulmányozó Osztálya, Valhalla/Svartkol Légibázis
Egy másik azt mondta: "Ennek az esetnek ugyanazok a jellemzői voltak, mint egy hasonló incidensnek, amely a Kalahári-sivatagban történt 1989 májusában, és úgy döntöttek, hogy ugyanúgy járunk el…" - A Repülési és Űrkutatási Osztály Külföldi Technológiákat Tanulmányozó Osztálya, Valhalla/Svartkol Légibázis