Szellemidézés és asztaltáncoltatás Magyarországon a kezdetektől

Az 1850-es évekre tehető a szellemidézések és a spiritizmus beférkőzése Magyarországra. Eleinte még csak asztalt táncoltattak, azaz a bútort körbeülők rátették a kezüket, amikor is az magától mozogni, lebegni vagy táncolni kezdett. Mindezt a szellemek játékának tulajdonították, míg a szkeptikusok – ugyanis ők is feltűntek a színen – csalásra gyanakodtak, hogy valaki valamilyen módszerrel a körbeülők között emeli azt meg. Az asztaltáncoltatás annyira elterjedt minden korosztályban és társadalmi rétegben, hogy egy időre betiltásra is került.

A vallásosak is felháborodtak, hogy egyesek nem a kereszténység hű tanait követik, hanem a szellemek erkölcsi üzeneteit – ami szerintük megtévesztő démonoktól származtak. Jókai Mór regényírónk 1855-ben a következőket tette közzé a lapokban:

Az egész tüneménynek kilenctized része nyegleség, kilenc századrésze eleven képzelődés, de egy ezredrésze megmarad megfoghatatlan valóságnak, minek kitalálása az őrültek házába juttatja az embert.

Minden tilalom ellenére a spiritizmus tovább terjedt és híres pártolói is akadtak, akik aztán Budapestet világszerte híressé tették vele. A részben magyar származású Vay Adelma grófnő, aki barátságot kötött Dr. Grünhut Adolf orvossal, írómédiumi képességekkel bírt. A szellemek gyógykezeléseket írtak vele a betegek részére, ami által azok meggyógyultak. A sikerek miatt több ezren rajongtak Adelmáért és rendszeresen járt a fővárosba is. A doktor bácsi – ugyanis spiritiszta barátai így nevezték – 1871-ben megalapította a Szellemi Búvárok Pesti Egyletét. Az egyesület ezzel megkezdte a spiritizmus terjesztését könyvek, folyóiratok és cikkek által. Immár szellemidéző szeánszokat tartottak a szalonokban, kastélyokban, de még hírességeink otthonában is: Jókai Mór, Arany János és Madách Imre is közéjük tartozott.

Amiért a spiritizmus a keresztény vallás nagy ellenségévé vált, az az volt, hogy egyöntetűen kijelentette, hogy a reinkarnáció valós. S reinkarnáció révén a szellemek és lelkek más bolygókra is leszülethetnek, ami szembe megy a keresztények által terjesztett egyszeri élettel.

Természetesen Magyarországon is akadtak szkeptikusok és tudósok, akiket érdekelt a tárgykör. Ahogy külföldön is, így itt is megpróbálták azokat megmagyarázni. Nagyon sok csaló felbukkant a szellemidézéseknél, akik aztán teljesen elrontották a valódi jelenségek hitelességét. Tóth Béla kételkedő „Spiritimusról” c. munkájában leírja, hogy a médiumok alvajárók, holdkórosok, egyszerű vágyvezérelt emberek; míg a kopogásokat pedig az ujjporcok tördelésével érik el. Akiket nem csalással vádolt meg, az szerinte csak egyszerű önámítás.

A médiumban mindig csak a maga tudása, tehetsége, ismeretköre nyilvánul meg, soha más. Agyvelejének egy része álmodik, olyan dolgok is eszébe jutnak, amelyekre rendes állapotban nem bír emlékezni.

Voltak viszont, akik másként gondolták. Dr. Chengery Papp Elemér vegyészmérnök ellenőrzött kísérletek mellett több száz ülést folytatott le egy médiummal, s rengeteg olyan esemény zajlott le, amit nem lehetett megmagyarázni. Tárgyak és fényjelenségek jelentek meg a semmiből, vagy élő állatok kerültek a helységbe – a kígyóktól kezdve a rákon át az apró bogarakig; amiket állítólag a médium pszichikai ereje materializált oda. Szirmai Kornél pszichológus pedig külön választotta a csalókat a hitelesektől, s ő maga annyiszor meggyőződött a jelenségek valódiságáról, hogy ha a szomszédban telepátia kísérletek vagy szeánszok folytak, már át sem ment őket megtekinteni. A spiritizmus mozgalma a második világháborúval ért véget, amikor is a szeánszokat betiltották, s az üléseket illegálisnak minősítették.

© 2021 Fáklya Rádió · Weboldal: ArtCorner

Artisjus Engedélyszám: W/001506/2020

Felügyeleti szerv: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,
1015 Budapest, Ostrom u. 23-25. - honlap: www.nmhh.hu

Fáklyarádió - Fény a sötétben