A legcukibb maki már veszélyeztetett fajként van nyilvántartva

Megdöbbentő és elszomorító tény, hogy globális mértékben változik meg bolygónk élete és sajnos nem a jó irányba. A vírusok kora párosul a klímaváltozással, globális felmelegedéssel, jégolvadással és az élelmiszerhiány küszöbén azzal is szembesülnünk kell, hogy élővilágunk folyamatosan pusztul és jóformán tehetetlenek vagyunk a folyamat megállításában. A madagaszkári véznaujjú maki is bekerült a veszélyeztetett fajok nyilvántartásába, ami innentől kezdve tudjuk nagyon jól, hogy semmi jót nem jelent. De mi egyebet tudhatunk meg erről a cuki állatról?

A véznaujjú maki, eredeti nevén Aye-Aye (Daubentonia madagascariensis) egy nagyon ritka, Madagaszkáron élő, körülbelül 2,5 kg súlyú félmajom és vitathatatlanul a legkülönlegesebb az összes maki közül. Közepes méretű, többnyire fekete főemlős, erősen mozgékony, hosszú és bozontos farkú állat. Ő az egyetlen főemlős, akiknek nagy, folyamatosan növekvő metszőfogai vannak, akárcsak egy rágcsálónak. Csak azért nem halt ki évszázadokkal ezelőtt, mert a bennszülöttek elhíresztelték, hogy aki megöl egy ilyen makit, az maga is meghal egy éven belül. És hát az ember tudat alatt – ha másképpen nem is – ösztönösen elhiszi az ilyen átkokat.

A véznaujjú maki Madagaszkár keleti őserdeiben, valamint a nyugatabbra fekvő lombhullató erdőkben él, de megtalálhatóak még kókuszültetvényeken és néhány mezőgazdasági területen is. Bár igen rejtőzködő állat, ezért ritkán találkozik emberrel.

Kedvenc táplálékai közé tartozik a madagaszkári dió, a nagylevelű emeletfa, az Orania trispatha magvai, a fákban és a bambuszban élő lepke- és bogárlárvák, valamint a legyezőbanán nektárja. Hosszú, csontvázas középső ujjuk lehetővé teszi, hogy rovarlárvákat szedjenek ki a fatörzsek belsejéből, amelyeket a fakéreg megkopogtatásával és a nagy, mozgékony fülükkel hallgatva fedeznek fel. Amint találnak egy lárvát, átrágják a fát, és hosszú ujjukkal kikanalazzák a tápláló finomságot. Mindemellett az is köztudott, hogy a falvak közelében kókuszdiót, mangót és licsi gyümölcsöt is fogyasztanak.

A véznaujjú makik csak éjszaka aktívak és sokáig magányos állatoknak is tartották őket, de most úgy tűnik, hogy alkalmanként kettes vagy többes létszámú csoportokban is megtalálhatóak. Az éjszaka nagy részét mozgással töltik és élelem után kutatnak. Napközben ágak között és fészkekben alszanak a föld felett.

Más makikkal ellentétben a véznaujjú makik nem rendelkeznek külön szaporodási időszakkal, hanem egész évben szülnek. Két-három évente születik egy utód. A nőstények átlagos szaporodási ciklusa 49,8 napig tart és a vemhesség átlagos hossza 164 nap. Az ivarzásban lévő nőstények hangos hangokat bocsátanak ki, amely több hímet is odavonz, majd a nőstény egyetlen ivarzás során több hímmel is párosodik. Fene a jó dolgát.