Az ezüst fertőtlenítő hatását már az ókoriak is ismerték. A kútba dobált ezüstpénzek régen életeket mentettek.
Számos történelmi példát találunk arra, hogy az emberek bizonyos ezüsttárgyakat használtak fertőtlenítésre és betegségek megelőzésére. Hérodotosz például beszámol arról, hogy a perzsa királyok sosem indultak útnak az ezüstkorsókat szállító kocsi nélkül. A rómaiak ezüstérméket tartottak az edényeikben, a kínai császárok pedig ezüst pálcikákkal ettek. A középkorban a tehetős európai családok ezüstkanalat adtak a gyerekeknek, hogy azt szopogassák. A 20. században aztán a NASA fejlesztette tovább az ezüstionizációs technikát az űrbe szállított vízkészletek tisztán tartására.
Az ezüst - önfertőtlenítő - hatást, egy svájci botanikus, Karl Wilhelm von Nägeli írta le 1893-ban. Dokumentálta, hogy különböző fémionok - az ezüst mellett például a réz, a vas, a cink és az alumínium - káros hatással vannak egyes mikroorganizmusokra. Mára több kutatás is született a témában, melyek bebizonyították, hogy az ezüstionok körülbelül 650 féle kórokozót pusztítanak el, emellett a penészgombák ellen is hatásosak.
Az ezüstöt fertőtlenítésre az orvostudománytól kezdve egészen a háztartásig használhatjuk. Létezik már ezüsttel bélelt, illetve ezüstlemezeket tartalmazó mosógép, amely képes már 30 fokon is elpusztítani a baktériumok és gombák közel 100 százalékát. Hasonló elven működik az ezüsttel ellátott mosogatógép és a hűtő, sőt, ezüstbevonatú wc-ülőke is létezik.
Kijelenthetjük tehát, hogy az ezüstnek a népegészségügyi jelentőségén kívül jótékony hatása van a gazdaságra is, javasolt tehát élni az ezüst jelentette megoldásokkal, mint lehetőségekkel.