A mai Csehország területén főzhettek kiváló eleink legrégebben sört, valószínűleg gyógynövényekből. Ennek bizonyítékát találták meg cseh régészek egy bronzedényben, a kelet-csehországi Pardubice melletti Kladina településen.
A sör egyidős a civilizációval. Az emberiség talán előbb hörpintett e gabonából erjesztett italból, mint a borból. Sőt, egyes kutatók úgy vélik, hogy a „folyékony kenyérnek” titulált ital felfedezője korábban rukkolt elő aranyos színű italával, mint a pékek cipóikkal. Ma már kevesen tudnák meginni az ősi, gabonából gyúrt sörcipóból (valószínűleg innen ered a „folyékony kenyér” elnevezés) cefrézett, erjesztett italt, a ma ismert sör ugyanis csak az 1700-as években nyerte el jól ismert stílusjegyeit.
A mintegy 3000 éves bronzedényt az olmützi Palacky Egyetem, a brünni Masaryk Egyetem és a Ceské Budejovice-i Dél-csehországi Egyetem szakértői vizsgálták, akik az edényben kimutatták a köles és a keserű gyógynövények maradványait. Ezen növények kombinációja vezette a tudósokat arra a következtetésre, hogy az edényben a korabeli emberek sört tároltak. Az Olmützi Egyetem kémikusa egy régi recept alapján meg is főzte a feltételezett sört. melynek az alapját a köles, útifű és vadon élő élesztőgomba adja. A kémikus a sört egy belga gyümölcssörnél használt eljárás alapján erjesztette. Az így kapott serital aránylag ízletes, és ivása nyáron felüdítheti az embert.
A 2017-ben talált bronzedényt a tervek szerint kiállítják, s nem zárható ki, hogy a feltételezett recept alapján sört is főzni fognak. Ha igen, valószínűleg nagy üzlet lesz a 3000 éves recept!