Régi vágy meghódítani a Marsot

Régóta nagy kérdés, hogy ha van élet a vörös bolygón, akkor hogyan léphetünk kapcsolatba az ottaniakkal? Manapság úgy vélik a tudósok, hogy nincs fejlett civilizáció a felszínén, bár a NASA tudósai mindig nagyon óvatosan fogalmaztak.

Annak idején nem csak Amerika, de a Szovjetunió is megcélozta a planétát:

"Csütörtökön a Szovjetunióból űrrakétát bocsájtottak fel a Mars irányába. Ez az első ilyen jellegű felbocsátás. A tökéletesített hordozórakéta utolsó fokozata közbülső föld körüli pályára vitt fel egy nehéz mesterséges holdat, ennek fedélzetéről történt az űrrakéta indítása a Mars bolygóhoz vezető pályára. Az űrrakétán a Mars-1 elnevezésű önműködő bolygóközi állomást helyeztek el, amelynek súlya 893,5 kg. Az út több mint két hónapig tart majd. Az önműködő állomás főbb feladatai: a Mars bolygó felé repülés során a világűr huzamosabb tanulmányozása, valamint a bolygóközi rádió összeköttetés létesítése. Továbbá a Mars bolygó lefényképezése, majd annak felületéről készített fényképeknek rádiócsatornákon keresztül a Földre történő továbbítása.” - Petőfi Népe, 1962. november 3.

A Szovjetunió folyamatosan tudott a projektjeivel újabb és újabb tudományos adatokat közölni és ehhez csatlakozott be aztán Amerika is. Ők a hetvenes évek közepén, a Viking-programmal írták be magukat a Mars feltérképezésének történelmébe. A cél az volt, hogy valamiféle biológiai életet találjanak a bolygón, valamint meteorológiai vagy szeizmikus adatokat szerezzenek. A kutatások azt mutatták, hogy valamikor régen a Marson eső is esett és ahol víz van, ott élet is lehetett. A mai napig viták tárgyát képezik egyes eredmények, melyek azt mutatták, hogy a marsi talaj összetevőjében ott volt a mikrobiológiai életre utaló nyom. Gilbert Levin, a Viking küldetés egyik fő kutatója úgy vélte, hogy az elemzések minden tudományos próbát kiálltak és bizonyítást nyert a marsi élet. Más kutatók viszont úgy vélték, hogy ehhez még több adatra van szükségünk.

A következő évtizedekben számos projekt keretein belül egyre több szonda és rover lett küldve a Marsra és annak pályájára. A NASA számos fotót készített a Mars felszínéről és kirajzolódott a táj: leginkább sivatagra emlékeztet a felszín, kanyonokkal és hegyekkel. Meglepő eredmények is születtek, miszerint van jég is a bolygón. A szondák folyamatosan vizsgálták a felszínt, a légkört, az időjárást és a tájat. A 2020-ben felküldött Perseverance rover a legmodernebb technológiával ellátva vizsgálja a Marsot és keresi az ősi élet nyomait. A roveren fúró, kőzetelemző, kamera és robotkar is helyet kapott.

Természetesen számunkra az emberes küldetések a legérdekesebbek. Már az 1940-es évektől kezdődően a tudományos folyóiratokban, a regényekben és más populáris lapokban is jelentek meg olyan cikkek és grafikák, melyek a jövőbeli Mars bázisokat mutatták be. Ezekben az az optimista elképzelés kapott lángra, mely szerint két-három évtized elteltével az emberiség képes lesz arra, hogy bázisokat alakítson ki a bolygón, és növényeket is termesszen rajta. Fantasztikus korabeli rajzokat láthatunk erre vonatkozóan ebből az időszakból, de a tervek folyamatosan csak csúsztak és semmi nem lett belőlük az ígérgetésen kívül.

Az emberiség azonban nem adta fel, hogy meghódítsa a Marsot és végre ember is lépjen a felszínére. Jelenleg Elon Musk dolgozik ezen a projekten a SpaceX keretein belül, de számos elődje is volt már, akik sajnos nem jártak sikerrel. 2012-ben alapították a Mars One programot, ami egy kolóniát akart kiépíteni a Marson. 2023-ban egy négy fős csapatot küldtek volna el a bolygóra, hogy az asztronauták felállítsák a napelemeket és más szükséges felszereléseket. Sajnos azonban a dolog befulladt, ugyanis 2019-ben az alapító céget felszámolták és a támogatások megszűntek. A NASA sem tétlenkedik persze és már nekik is megvannak a terveik, miszerint 2030-ra embert is tudnak küldeni a vörös bolygóra. Hogy ezekből a tervekből mi teljesül majd vagy szintén csak a fantázia birodalmában maradnak, azt csak a jövő válaszolhatja meg...