A Green Day még most is nagyot üt
A mai 30-40-es korosztály számára minden bizonnyal felejthetetlen élményekkel párosult a stílust kedvelők között a Green Day. A koncertek után a rockdiszkóban, az akkor még normális zenét is játszó zenecsatornákon a tv-ben és a házi bulik alkalmával biztosan felcsendült legalább egy olyan dal tőlük, ami mindenkit megmozgatott. Bátran ismerj hát magadra és gyere velünk egy nosztalgikus utazásra, hiszen ha meghallod őket, biztosra vesszük, hogy azonnal bulizni támad kedved!
A 90-es évek elején valami teljesen megváltozott a rockzenei műfajokban és ahogyan rengetegen eltűntek, velük együtt rengetegen fel is bukkantak. Persze ott volt a nagy grunge hullám, vagy éppen Kurt Cobain tragikus halála, ami mind-mind hatással volt az emberekre és valahogy a punk irányzat is ez idő tájt mutatta meg egy másik arcát. A zenei közösségekben tátongó űrt pedig számos tejfölös szájú kaliforniai gyerek töltötte be, akik között a Green Day is helyet foglalt, akkor még nem is gondolva arra, hogy egy igen előkelő helyre váltottak jegyet.
Az 1994-ben kiadott Dookie lemezükkel világszerte robbantak be a köztudatba és az MTV is felfigyelt rájuk, minek következtében díjak armadájának birtokosaivá váltak. Ebben az időszakban írták meg Bascet Case c. dalukat is, ami talán még mindig azon dalok közé tartozik, amit ha meghallasz, nyakunkat rá, hogy elindul a tánc. Ne feledkezzünk meg azért a lassabb, melankolikusabb szerzeményeikről sem, mint például a Time of Your Life, ami megint csak egy olyan Green Day dal, amelyet senkinek sem kell bemutatni.
A zenekar a világsiker és a hírnév után valami teljesen új stílusirányzatban gondolkodott, így már előrukkoltak vonós és fúvós betétekkel is dalaikban, ami mondjuk abban az időben elég furcsának hatott. Bár több zenekar próbálkozott hasonlóval, valamint szimfonikus metal csapatokból is szépen gazdagodtak a zenecsemege kedvelők, így annyira nem is volt ez meglepő. A Metallica is megcsinálta az S&M albumát, ami bár megosztotta rajongóit, be kell vallani egészen jól sikerült. Nos, a Green Day is valahogy így élte meg innovációját.
Majd jött a Warning és az American Idiot. Míg előbbiben már egyértelmű volt a punktól való elszakadás és a pop-rock felé hajazás, addig az utóbbi mégiscsak visszatért a húzósabb témákhoz. Egyszerű volt az ok is: ugyan a Warning újabb óriási sikert hozott magával, de ahány új rajongóval gyarapodtak, annyival lettek szegényebbek is. Felfigyeltek a fiúk arra, hogy a Green Day vonatra csak akkor fognak visszaszállni az emberek, ha adnak nekik egy újabb adag lázadást, ahogyan az elején tették. Szerencsére ez is sikerült nekik.
Aztán jött egy kis mélypont, a lecsúszás. A szex, drogok és pia itt már csak rock and roll nélkül ment. Ugyan kiadtak három albumot, de annyira semmi köze nincs a Green Dayhez, hogy kár is vele foglalkozni. Szerencsére ezt Billi Joe is belátta és nyíltan nyilatkozott is erről, elismerve a kudarcot. Egyszerűen csak kellett a mennyiség a kiadónak.
Valami azért történt a fiúkkal, ugyanis csinálni akarták tovább a bulit és 2016-tól napjainkig elképesztő hangzású és minőségű anyagokat böfögnek ki magukból! Visszatértek oda, ahonnan elindultak és zenéjük ugyanazt az euforikus élményt képes adni, mint a Dookie-nál. Egy szó, mint száz: a Green Day még mindig nagyot üt és simán megér egy bordát a megfelelő ereszd el a hajam buliban!