A Herself sokáig érthetetlenül álldogált a homályban, majd kiemelt helyeken szerepeltek különböző tehetségkutatókon, ráadásul a Fülesbagolyt is megnyerték. Most újabb hírrel szolgálhatunk róluk, hiszen legújabb érzelmekkel teli kislemezük napvilágot látott.
A zenekar két kiváló énekese és a mellettük lévő szintén kiváló zenészek már számunkra is bizonyították, hogy szükség van rájuk a könnyűzenei életben. Újabb élő példa ez arra, hogy bizony a tehetségek nem a padláson születnek, hanem komoly munka van mögöttük, amit egy ilyen repertoárral most már nagyon is érdemes lenne elismerni. Az már nem is kérdés, hogy az utánpótlások megérkeztek az új generációs élőzenei világba, most már sokkal inkább az, hogy ki lesz az első produkciós és menedzser iroda, aki felkarolja őket? Természetesen mondanánk, hogy stip-stop, de a versenyszellemnek mi is adunk egy esélyt.
A Herself zenekar kiváló dalai mellé most érkezett valami teljesen más, ami ugyan mégis csak ugyanaz, de valahogy innovációval bír és utaztat. Olykor egy kicsit a múltban, de a jelenben tart miközben a jövőbe nézünk. Ez a mentalitás bár abszolút egyezik a zenekar gondolatmenetével, most azt érezzük, hogy kitört az a bizonyos érzelmi túlcsordulás és megszületett vele együtt az UNO. A klip egyszerű, de mégis nagyszerű, hiszen a legfontosabb dolgok mindig a részletekben zajlanak és a Herself ezt minden további nélkül úgy képes kommunikálni, ahogyan azt jelen világunk kortársainak szükséges. Hogyan is lehetne elmesélni egy fiatal lány lelki vívódásait másképpen, ha nem így?