A titokzatos gabonaábrák történelme

Az ufókutatás egyik legvitatottabb területét képezik a gabonakörök, melyek nem mások, mint a gabonaszár megdőlésétől létrejött alakzatok. A téma az 1970-es években lett népszerű, amikor a körök elkezdtek az angol gabonamezőkön felbukkanni, és hamarosan több száz lett belőlük. A legtöbbjük éjszaka készült, és csak reggel fedezték fel őket. Egy este alatt több tucat kör is megjelenhetett.

Szkeptikusok kontra ufókutatók

Az ufókutatók úgy gondolták, hogy a gabonaköröknek közük lehet a földönkívüliekhez, mert elég sokan láttak rejtélyes fényjelenségeket egyes ábrák kialakulásának éjszakáján. Először azt sejtették, hogy egy-egy repülő csészealj leszállásának nyomai a kör alakú képződmények. A szkeptikusok persze más magyarázatot adtak; szerintük forgószél, jégeső, szélvihar alakította ki a lenyomatokat. Később azonban két angliai férfi, Doug Bower és Dave Chorley azt állította, hogy ők készítették a gabonaköröket, és csalás az egész. A szkeptikusok örvendeztek, az ufókutatók pedig kételkedtek. Egyrészt, mert a két angolnak nem sikerült ugyanúgy reprodukálnia a mintákat, amelyeket állítólag ők maguk csináltak az éjszakák folyamán; másrészt, mert egész Anglia-szerte bukkantak fel a körök, több ezer kilométerre egymástól. Volt, hogy egyetlen éjszaka alatt akár több is, így teljességgel kizárható, hogy a két férfi készítette volna őket.

Érdekes, hogy a szkeptikusok semmilyen kutatási anyagot nem képesek elfogadni, amit az ufókutatók készítettek a helyszíneken, de a két szenzációhajhász úriember állításait rögtön elhitték bármiféle feltétel nélkül, ráadásul úgy, hogy a saját magyarázatukat is romba döntötték, amely a természeti erőre utalt. Később az alakzatok bonyolódtak, és az egyszerű köröket leváltották a geometriai piktogramok. Már nemcsak az angol vidékeken tűntek fel, hanem szerte a világon, így több százféle ábra jelent meg az évek során. Természetesen erre már a két „tábor” állítása sem volt megfelelő: ilyen bonyolult formák nem lehetnek a repülő csészealjak aljzatának lenyomatai, és nem lehet ismert természeti erő eredménye sem. Sajnos megjelentek a hamisítók is, akik kötelekkel, deszkákkal próbálták utánozni az ábrákat, így a téma komolyságán igencsak nagyot rontottak. Azonban ezekkel is megvoltak a problémák: meg lehet különböztetni, amit tényleg ezekkel az egyszerű módszerekkel készítettek el, és amit egyáltalán nem. Például a „valódi” ábráknál sosincs meg az alakzathoz vezető út, amit az emberek taposhattak ki, hogy bejussanak a mezőre. Volt olyan ostoba szkeptikus, aki azt állította, hogy az ábrahamisítók maguk után visszahajlították a gabonák szárait. Abszurd feltételezés, és ennek a nyomai is meglennének, de ilyet soha nem találtak. Másrészt a hamisítók nem tudják úgy kitaposni az alakzatokat, hogy a gabonák szárai ne törnének el a léc alatt. A valódi ábráknál a szárak el vannak hajolva, és szinte kicsavarodnak, még sincsenek eltörve.

A körökben érdekes módon még egy anomália található: a műszerek valamilyen szintű sugárzást mérnek a letaposott részeknél. Újabb fogást kerestek a kételkedők, és évekkel később megjelent egy új feltételezés: a hamisítók mindig magnetront vetnek be, amely egy elektroncső. Ha a mikrohullámú sugárzás oldalról éri a növényt, az egyenlőtlenül melegedik fel – főleg a szárcsomóknál –, ezért deformálódik, megdől. Napjainkra már minden háztartásban található magnetron, például a mikrohullámú sütőnkben, de a ’70-es években még korántsem volt elterjedt árucikk, kizárólag katonai radarokhoz használták. Igen ám, de így mit kezdjünk az olyan ábrákkal, amelyek még korábbi időszakokban tűntek fel? Ugyanis ilyenek is léteztek!

Korai gabonaábrák

Ezeket a furcsa alakzatokat mindig csak véletlenül, utólag vették észre a régi fényképek hátterein vagy műholdfelvételeken, Angliában és Amerikában egyaránt. Greg Jefferys kutató és régész a Google Earth programmal talált meg a térképen egy gabonakört, amely 1945-ben bukkant fel. Azon év nyarán több ábrát is találtak a mezőkön. Továbbá Greg felfedezte azt is, hogy a Nature tudományos magazinban már 1880-ban írtak a jelenségről. Ugyanebben az évben a kormány által finanszírozott titokzatos Majestic-12 nevű testület is több gabonaábrát vizsgált ki, fotókat és dokumentációkat készítve azokról. Egy másik kutató, Andy Thomas fellapozta a „Sussex Notes and Queries” régi lapszámát, melyet a Sussexi Régészeti Társaság publikált az 1930-as években. Az 1936-os lapszámban megjelent egy cikk négy gabonaábráról diagrammal, fotóval és leírással, amelynek a szerzője Eliot Cecil Curwen régész és író volt. A forrás tehát hiteles tudományos munka. 1904-ben is találtak gabonakört egy bilsingtoni farmon, pontosabban hat, egy fonalban lévő gyűrűt. A különös képződményről egy Mrs. Wheeler nevű lakos számolt be levelében, amit nagybátyjának, Teddy Lawesnek írt. Megpróbálták újra felállítani a kukoricát, de nem sikerült nekik. Később a levél a helyi újság szerkesztőségébe került, így szerzett róla tudomást több kutató is.

Vélhetőleg az 1800-as évek előtt is voltak már gabonakörök, de vagy nem maradt fent róluk publikáció, vagy mélyen lapulnak a levéltárak irataiban, hogy valaki felfedezze őket. Egy kivétel azonban akad! A Hertfordshire című megyei röpirat 1678. augusztus 22-i számában megjelent egy cikk, és egy fametszetet is készítettek róla. A kép egy kaszáló démont ábrázol, mert akkoriban a mélyen keresztény vallású emberek úgy vélték, hogy ezt az ábrát csakis az ördög készíthette. A gabonakört egy háromhektáros farmon találta a gazda, és azt is elmondta, hogy éjszaka „lángokat” vélt látni a sötétségben. A képen láthatók az óramutatóval ellentétesen elhajló gabonaszárak. Ez is bizonyítja, hogy a gabonakör nem egy modern XX. századi csíny, mint aminek be akarták állítani.

A legkülönlegesebb piktogram

Tény, hogy a legtöbb ábra az ufóészlelések után tűnt fel a világ különböző pontjain, részben ezért is kapcsolták össze őket az idegenekkel. Ilyen volt például a 2001-ben megjelent két gabonaábra is, amelyekről a világsajtó is beszámolt. A nagy-britanniai Chilbolton mezőin fedezték fel őket, egy rádióteleszkóptól nem messze. Az egyik emberszerű arcot ábrázolt, míg a másik fekvő és álló adatsorhoz hasonló jelekből állt. Érdekes egybeesés, hogy a NASA 1974-ben egy kettes számrendszerben küldött grafikus kódot küldött a világűrbe egy óriási teleszkóppal. Ez tartalmazta az emberek DNS-kódját, a bolygón megtalálható kémiai elemeket, az ember életkorát, hogy mennyien vagyunk a Földön, hogyan is nézünk ki, és hogy a Naptól számítva a Naprendszer melyik bolygóján élünk. A kód alján a teleszkópjaink kinézetének ábráját is feltüntették. A 27 évvel későbbi, az előbb említett gabonaábra is ilyen kódból állt, csakhogy különböztek az adatok: a szén helyett a szilícium volt a domináns elem az életformákban. Az emberi figura helyett egy nagyfejű, de alacsony humanoid lény volt látható, valamint a DNS-kódjuk plusz egy szálból állt. Ahol pedig a mi teleszkópunk lenne, egy bonyolultabb alakzat volt kivehető, egy olyan szerkezeté, amely nincs a Földön.

Talán a mi üzenetünkre jött ez a válasz? Talán a mi teleszkópjaink nem érzékelik az idegenek rádiójelzéseit, mert más technológiát használnak? Egy évvel később ugyanitt, egy kis szürkéhez hasonló idegen lény ábrája jelent meg egy CD-koronghoz hasonló piktogrammal együtt, amely különböző vastagságú vonalakból állt, így leginkább a televízió képéhez lehetett hasonlítani. Paul Vigay számítástechnikus egy képelemző szoftverrel megfejtette a jelet, és kiderült, hogy szintén bináris kódban íródott! Az ábra adatait átkonvertálták ASCII-ba, amely az ábécé kódolásának számítógépes szabványa, és végül sikerült lefordítani az üzenetet, amely így szólt: „Óvakodjatok a hamis ajándékok kínálóitól és be nem tartott ígéreteiktől. Sok fájdalom, de még van idő. Létezik a jó odakint. Mi a megtévesztés ellen vagyunk. Átvitel vége.” Igazán rejtélyes mondatok ezek. Vajon ezt is egy csínytevő követte el az éjszaka folyamán, vagy tényleg az idegenek üzentek nekünk az égből, hogy valamire felhívják a figyelmünket? Nem tudjuk, de a vita és a kutatás azóta is folyik a gabonakörökről, és várjuk, hogy földönkívüliek hátha újabb üzenetet küldjenek nekünk.

Hasonló témákkal találkozhatsz még híreink között a Paranormális menüben, valamint élőben a keddi ParaSpiri műsorunkban is. Látogass el facebook oldalunkra, tekintsd meg a Fáklya Rádió elképesztően sajátos életét és nyomj nekünk egy like-ot, ha elnyerte a tetszésed!