A törpe sárkány a tenyeredben is elfér

Számtalan történetben, mondában, legendában és mesében olvashatunk a sárkányokról, de azt sajnos nem sikerült még meglelni, hogy a természetben előforduló hüllők és érdekesebbnél érdekesebb gyíkok miért érdemelték ki a sárkány jelzőt az előttünk élő emberektől. Mindenesetre tény, hogy valóban találó, ugyanis a világ egyik legérdekesebb sárkány típusú hüllője kétségtelenül a tatugyík. Hogy miért olyan különleges?

Tüskés külsejével és egyedi védekezőképességével a tatugyík a természet egyik legaranyosabb és legkülönlegesebb hüllője. Ahogy az állatnévrokon is sugallja, ezeknek a gyíkoknak éles, páncélszerű vonásai vannak a testük mentén és köztudottan összegömbölyödnek, ha fenyegetve érzik magukat, akárcsak a tatu.

A tatugyíkok a dél-afrikai sivatag sziklahasadékai között bújnak meg, hogy megvédjék magukat a terület zord elemeitől és ragadozóitól. Imádnak napozni a nap melegében és azon kevés hüllőfajok közé tartoznak, amelyek nem tojásrakással szaporodnak.

Ezen túlmenően ezeknek a rovarevőknek kicsi a túlélési arányuk, ugyanis viszonylag könnyen elkaphatóak és mivel kis sárkánynak tűnnek, ezért sokukat házi kedvencként is tartják, következésképpen az illegális kereskedelem veszélye is fenyegeti őket.

A tatugyík (Ouroborus cataphractus) Dél-Afrika Succulent Karoo régiójának sziklás hegyei között mondható őshonosnak. Az arany tatugyíknak is nevezett hegyes kinézetű hüllők veszélyesnek tűnhetnek ugyan, de elég lassan mozognak és csak akkor próbálnak meg elrohanni, ha más lények közelítik meg őket.

Nagyon könnyű felismerni ezt a gyíkfajtát, ugyanis bármennyire is különböző színezetűek (a barna és a világos sárgásbarna között), testüket a fejüktől a farkukig éles tüskék borítják, kivétel ez alól az alsó részük.

Érdekességük, hogy ezek a gyíkok akkor gömbölyödnek össze, amikor védekezési módba lépnek. Ha fenyegetve érzik magukat, egészen addig tekerednek, amíg a szájuk meg nem harapja a farkuk végét. Ebben a felgöndörödött helyzetben puha hasukat védik és akár órákig is képesek ebben a helyzetben maradni.

Táplálékuk apró rovarokból és gerinctelenekből áll, de elsődleges táplálékforrásuk a termeszek. A termeszek evésére való hajlamuk miatt ezek a gyíkok a táplálékukból táplálkozó termeszpopuláció jólététől függenek.

Mivel azon kevés gyíkfajok egyike, amelyek nem tojnak tojást, a tatugyíkok évente csak egy-két utódot hoznak világra. A vemhességi időszak hat-nyolc hónapig tart.

Egy másik szokatlan viselkedés, amellyel a tatu gyík rendelkezik, az a szokatlan életmód. A tatugyíkot ugyanis társas lénynek tekintik és egyszerre akár 60 gyíkkal is képes közösségi csoportokat alkotni, amelyek természetes élőhelyükön megosztják egymással a sziklahasadékokat. Nagyon ritka, hogy egy tatugyíkot egyedül látunk a vadonban.

Az 1990-es évek végéig az Ouroborus cataphractus-t a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a veszélyeztetett populáció közé sorolta.