A tudósok jelenleg úgy gondolják, hogy minden ötödik vagy hatodik bolygó lakható lehet, két általános kritérium alapján: sziklásak és pályájuk beleesik a lakható zónába, ahol nincs sem túl hideg, sem túl meleg, mégis pont megfelelő ahhoz, hogy folyékony víz képződjön a felszínén. És ugye ahol víz van, ott lehet élet is. A földönkívülieket kutatók és rajongók leginkább a következő hét bolygó miatt a legizgatottabbak.
A 2016. augusztus 24-én felfedezett legközelebbi exobolygó a Kentaur csillagképben a Földtől 4,2 fényév távolságra (40 trillió km) potenciálisan is lakható világ lehet. Nem teljesen elképzelhetetlen, hogy már ebben az évszázadban küldhetünk oda egy szondát, és közvetlenül tanulmányozhatjuk a bolygót, sőt, akár egy napon mi magunk is ellátogathatunk felszínére.
A Vízöntő csillagképben található vörös törpe csillagot 2010-ben fedezték fel, majd néhány év kutatást követően 2017 februárjában a NASA bejelentette, hogy a csillag körül hét darab Föld-szerű exobolygó kering, melyek bőven beleesnek a lakható zónába és minden valószínűség szerint víz is lehet a bolygó felszínén, ráadásul olyan közel vannak egymáshoz, hogy az élet az egyik bolygóról gyorsan átterjedhetett a másikra.
Ezt a bolygót nagy valószínűség szerint nem fogjuk kolonizálni. Majdnem hétszer akkora, mint a Föld, azonban atmoszférája igen vastag, amely minden bizonnyal képes biztosítani az élet lehetőségét. Az átlag hőmérséklet a mínusz 43 celsius fok és a plusz 23 celsius fok között mozog.
A Földtől 11 fényévnyi távolságra, a lakható zónában található ez az exobolygó, amely az egyik legjobb esélyünk arra, hogy életet találjunk egy másik bolygón. Egy vörös törpe csillag körül kering, és furcsa jeleket is észleltünk róla, amelyeknek talán intelligens eredete van.
Egyre több teória lát napvilágot arról, hogy egykoron a Mars igenis lakott planéta volt. Egyesek még azt is bátorkodnak kijelenteni, hogy most is az. Végül is az élet feltételei adottak, hiszen mint azt már hivatalosan is tudjuk, van rajta víz. Bár a bolygó manapság úgy néz ki, mint egy kopár pusztaság, nem sok okunk van leírni annak esélyét, hogy idegeneket találunk valamilyen barlangban vagy hasadékban. Bár egyesek mégis erre számítanak.
A Jupiter és a Szaturnusz sok holdján folyékony óceán jelei mutatkoznak a felszín alatt. Ezeken a bolygókon bármikor felfedezhetjük az élet nyomait.
A tudósok egyszerűen csak „vízi világnak” nevezték el, ugyanis a Hubble űrteleszkóp általi vizsgálatok azt állítják, hogy a bolygó 75%-a víz, fennmaradó 25%-a pedig kőzet, amely biztosíthatja az élet feltételeit.