Robotok és androidok

A tudományos technológia szépen lassan olyan eredményeket fog elérni, hogy önálló és gondolkozó humanoid robotokat hozzanak létre. Ám vajon mi lesz ennek a vége? Kiépítünk egy teljesen robotisztikus társadalmat; vagy a gépek ellenünk lázadnak majd? A kérdéskört sok tudós tárgyalja és egyelőre nem lehet tudni. Ám az biztos, hogy hamarosan elérkezünk ehhez a korszakhoz. De mióta léteznek egyáltalán robotok?

Korai ötletek

Az a gondolat, hogy egy humanoid, emberi gépet hozzunk létre, nem új keletű dolog. Amikor még nem volt meg hozzá a szükséges technológia, akkor varázslatokkal próbáltak „lelket lehelni” az anyagba. Egyes zsidó mítoszok arról számolnak be, hogy Júda Löw ben Becalél rabbi egy agyagból készült gólemet hozott létre a 16. században, ami aztán követte a parancsait. Elvégeztette vele a házimunkát és vele együtt ment az utcára is. Egy varázserejű cédulával keltette életre, s mikor elvette azt tőle, az agyagember ismét élettelenné vált. Korunkban, pár évtizeddel ezelőtt olyan elképzelések izgatták a futuristákat, hogy ha majd emberi gépeket hozunk létre, akkor minden házimunkát velük végeztetünk majd el. Talán tényleg sikerült ilyet létrehoznia már több száz évvel ezelőtt Löw rabbinak? Ha nem, és csak legenda az egész, akkor is érdekes az egyezés. Nyikolaj Fyodorovich Fyodorov (1829-1903) orosz filozófus úgy vélte, hogy az emberi élet célja az, hogy meghosszabbítsuk azt, bármilyen módon.

Azt szerette volna, ha a holtakat valahogy feltámasszák és a fizikai testünk elnyerje a halhatatlanságot. Úgy vélte, hogy ez is az evolúciónk egy része, s így egy továbbfejlesztett és tökéletes emberiség jöhet létre a jövőben. Hite szerint a halál elleni küzdelem lehet majd azaz ok, hogy a Föld minden népe egyesül, hogy megfejtsék annak legyőzésének titkát. Felvetette azt is, hogy az ember gyenge fizikumát ötvözni kell egy szuper erős technológiával. Ekkor már a korai protézisre is gondolt, azaz amikor valamilyen technológiai berendezéssel pótoljuk az elvesztett végtagokat. Fyodorov álmai és spekuláció nagyon hasonlítanak a modern transzhumanizmus elméleteihez. Ám mielőtt erre rátérnénk, fontos megemlítenünk, hogy az 1900-as évek elején állítólag már építettek egy robotembert. A berlini Busch-cirkuszban egy Ireland nevű angol egy általa feltalált és készített gépembert mutogatott az 1900-as évek elején; s a cirkusz így hirdette magát: „Ember vagy gép? Csoda a cirkuszban, gyere és nézd meg!” A gépember tudott írni, kerékpározni és sétálni is. A neve Euigmarelle volt, magassága elérte a 180 cm-t és 198 fontot nyomott. Az alkotója szerint háromszázhatvanöt alkatrészből volt összeállítva. A lábak vasból készültek, az alsóbb láb ízek acélból és fából, a karok pedig acélból és rézből. A gépember belsejében hét motor volt elhelyezve melyeket részben tollak, részben villamosság hajtott. A két erősebb motor az alsóbb végtagok mozgatására szolgáltak.

Tizennégy akkumulátor, mely nyolcvannégy volta erőt fejtett ki és óránként 2700 ampert szolgáltatott, kölcsönözte a motoroknak a szükséges erőt, ami egyben az egyensúly fenntartására is szolgált. A produkciók végén a robot egy kerékpárra ült, ugyanis ekkor az akkumulátorok működésbe jöttek, a motorok forogtak, megindult a villamosság, a vasak, a tollak; egyszóval az egész gép. Évekbe került a feltalálónak, míg nagy nehézségek és fejtörés árán az egész gépet összeszerkeszthette. A cirkuszban igen népszerű volt; s jó ideig mutogatták; mígnem aztán valószínűleg csökkent az érdeklődés felé nézve és többet nem szerepelt a porondon. Hogy Ireland szétszerelte-e vagy eladta valakinek, arról sajnos semmit sem tudunk.

Haladás a jövő felé

Pár évtizede már létrehoztak olyan kezdetleges robotokat, amik parancsoknak engedelmeskednek. Ez a technológia aztán a jelen felé egyre jobban finomodott és tökéletesedett. Japán mérnökök már két-három, teljesen emberi kinézetű kiborgot alkottak meg 2003-ban, amik reagálnak a környezetükre és az érintésekre. Az Actroid névre hallgató női android óriási sikert aratott a bemutatóján. Hasonlóval állt elő Kína is és annyira realisztikusra sikerült a robot külseje, hogy akár egy húsvér embernek is nézhetnénk. Ezeket társalgásra, házimunkára és esetleg TV hírek bemondására is alkalmazhatnák az alkotóik, viszont sokaknak már most meglódult a fantáziája a kinézetük miatt: vajon ha elkezdődnek a tömeggyártások, akkor akár szexualitásra is lehet majd őket használni?

Erre már egy szakkifejezést is alkalmaznak, azaz robot-fetisizmusnak; vagy techno-szexualitásnak hívják, ugyanis rengetegen vágynak egy ilyen gépre. Ezeknek a humanoid gépeknek majd bármilyen külsőt adhatnak a készítők és mindenre képesek lesznek, amire csak vágynak a felhasználóik. Legalábbis így gondolják azok, akik már izgalommal várják, hogy végre piacra kerüljenek ezek a szexbabák. Ami talán nincs is olyan messze, ugyanis a ReallDoll nevű szexbaba már teljesen úgy néz ki egy ember; igaz, még nem robot, csak egy sima bábu. Viszont a dél-koreai tudósok által kifejlesztett EveR nevű női androidok már erősen szexuális jellegűek: a kiborg szintetikus, rugalmas zselés bőre tapintásra olyan, mint egy emberé; tudja változtatni az arckifejezését; az ajkak erotikusak és több mint 400 koreai és angol szót ismer. A jövő hamarosan már jelenné válik, és itt jön képbe a transzhumanizmus.

A transzhumanizmus és az idegenek kérdése

Amikor majd a biológiai rendellenességeket, a betegségeket, a fogyatékosságot, az öregedést képesek leszünk legyőzni a legújabb találmányokkal és technológiával, akkor az ember és a gép örökre eggyé válik; s beköszönt a transzhumanizmus kora. Sokan előre félnek ettől, mert szerintük nem csak pozitív változásokat hoz a korszak, hanem sok negatívat is. A jövőkutatók egy része ugyanis úgy véli, hogy az ember önhitt lény, Isten szerepét próbálja majd játszani, próbál újat teremteni, de elbukik. Mások szerint ez az egész majd elembertelenedéshez vezet, s talán a félig ember-félig robot egyedek egy új fajt alkotnak a jövőben. A „Terminátor” érv szerint – ami a híres azonos című filmből vette az ihletet – azt kockáztatjuk meg, hogy az emberi faj ki fog halni előbb-utóbb. A társadalomfilozófusok egyenesen erkölcstelennek minősítik az ilyen beavatkozásokat a fejlődésbe. Vajon hol húzzuk majd meg a határt, hogy ki a robot és ki az ember? Meddig robot egy robot és mikortól válik emberré? Milyen jogai lesznek; milyen szerepe lesz a társadalomban?

Megannyi kérdés, amin nagy elmék élénken vitáznak. Már az űrhajózás korszakának kezdetekor sokan fantáziáltak róla, hogy intelligens robotok fogják felváltani az asztronautákat, így nem kell majd emberéleteket kockáztatnunk minden egyes küldetéskor. Ezt követően az intelligens szuper gépek elvégzik a munkákat a különböző bolygókon – például a Holdon vagy a Marson – s űrhajósaink később utánuk mennek a biztosított környezetbe. Mivel az emberi faj egyre jobban halad előre, hogy ezeket a „bio-technológiákat” valóban létrehozza, felmerül a kérdés, hogy vajon a földönkívüliekben is felvetődtek-e hasonló gondolatok? Több ufó beszámolóban is említenek robotokat, ám nem lehetett eldönteni, hogy részben biológiai lények-e vagy sem. 1964-ben Donald Schrum az egyik Kaliforniai erdőben vadászott az éjszaka, amikor egy fényes tárgyat látott átsuhanni az égen.

Az ufóból egy kisebb tárgy jött elő, majd az idegenek is megjelentek, akik leginkább bádogemberekre hasonlítottak. Schrum rájuk lőtt, de a nyílvessző szikrázva lepattant a testükről. Ijedtével felmászott egy fára, az egyik robot azonban követte és egy furcsa füstöt engedett ki magából, amitől Schrum teljesen elájult. Mire felébredt, addigra a látogatók már eltűntek. Más eseteknél többen is felvetették, hogy a kis szürke lények esetleg biorobotok lehetnek, ezért sem látnak rajtuk érzelmeket; ezért hasonlítanak ennyire egymásra; s csak a feladatra koncentrálnak – azaz az emberek elrablására és a kísérletekre. Akárhogy is van, a szkeptikusabb tudósok szerint, ha egy földönkívüli faj képes nagy távolságokat megtenni a csillagok között, akkor értelmes lépés lenne tőlük az, ha felfedező útjaikra biorobotokat küldenek maguk helyett. És kitudja: talán majd hamarosan mi is ilyen félig gép-félig emberi lényeket küldünk a világűrbe, akiket akár szuper embereknek is hívhatunk.

Hasonló témákkal találkozhatsz még híreink között a Paranormális menüben, valamint élőben a keddi ParaSpiri műsorunkban is. Látogass el facebook oldalunkra, tekintsd meg a Fáklya Rádió elképesztően sajátos életét és nyomj nekünk egy like-ot, ha elnyerte a tetszésed!