Az emberiség évszázadok óta gyártott legendákat olyan lényekről, amik félig emberek és félig halak. Ők voltak a sellők, de hableányoknak is nevezik őket, bár természetesen férfi egyed is van köztük. Állítólag a világ számos pontján észlelték őket, de mi lehet ennek az alapja?
Az ókori mitológiák rendszeresen beszámolnak sellőkről, mint például a kínaiak, a közel-kelet népei, a Brit-szigetek környékén élők és persze európaiak is. Az Asszír-Birodalom már i.e. 1000 évvel ír Asratum istennőről, aki akaratlanul megölte szerelmét és szégyenében vízbe ugrott, majd félig hal lett belőle. A későbbi történetek gyakran hozzák kapcsolatba ezeket a lényeket a szerelemmel. Bár nem szokták sellőnek titulálni, de muszáj megemlítenünk Oannészt, vagy más néven Adapát, aki a mezopotámiaiaknál lelhető fel. Neki már lábai is vannak, de a teste mégis halszerű. Egyfajta istenség, vagy bölcs, aki az emberiséget tanította, majd visszahúzódott a vizek mélyére. A sumer Eriduban halkultusz is volt, így több ábrázolás is fennmaradt az ilyen lényekről. Az ufó kutatók úgy vélik, hogy Oannész – és más nagy tanítómesterek – földönkívüliek voltak, vagy egy előző civilizáció fennmaradt egyedei. Az afrikai dogon törzsnél sem nevezik őket sellőnek, hanem Nommóknak, akik a csillagokból szálltak alá és egy ideig összeismerkedtek az emberekkel és csillagászatra tanították őket. Térjünk vissza a „hagyományos” értelmezésre, miszerint ők külön fajt alkotnak a vizek mélyén. Természetesen a görög mitológiában is fellelhetőek, és sokan összekeverik őket a szirénekkel. Az egyik legfőbb vízisten például Triton. A közel-keletről származó Ezeregyéjszaka meséi, amelyet az évszázadok során állítottak össze, szintén szerepelnek félig ember-félig hal lények, akiknek még társadalma is van a vizek mélyén. Nincs helyünk minden népet felsorolni, de az érdeklődők továbbkereshetnek a Suvannamaccha (hinduizmus), Aycayia (Karib-térség) és Rusalka (szláv) nevek alapján.
Azt hihetnénk, hogy a történelem előrehaladásával a mitológiai lényekbe vetett hit kikopott, de nem így van. Sőt, már nem csak legendákat gyártanak a sellőkről, de valóban látják is őket. Tengerészek, hajósok és halászok egész serege számolt be a velük való találkozásról a középkortól egészen a 19. századig. Még Kolumbusz Kristóf is leírta, hogy több sellőt is észlelt a legénységével 1493-ban, amikor felfedezte a Karib-szigeteket. A méltán híres Feketeszakáll hajónaplója is jegyzi, hogy a legénység több szép hableányt is látott. 1541-ben egy Oannészhoz hasonló lény emelkedett ki a vízből Dániában, Zealand szigeténél. A Wales-i Carmarthenshire, Pendine vizeiben észleltek egy női sellőt 1601-ben, aki elég torz és furcsa formájú volt. Erről az esetről még egy ábra is fennmaradt, valószínűleg annyira megfogta a történet a készítőt. Egy Pennsylvaniai halász még 1881-ben is látott egy példányt. Mára ezekről a jelentésekről azt feltételezik az emberek, hogy fókák és lamantinok félreértelmezései voltak.
A kriptozoológusok olyan észleléseket gyűjtenek és tanulmányoznak, amikor a tanúk olyan állatokat látnak, amikre nincsenek egyértelmű bizonyítékok és még a zoológusok sem fedezték fel őket. Sajnos egyesek preparációkat is próbáltak eladni hiteles tetemekként, gondoljunk csak a Fidzsi hableányra vagy a Jenny Haniverre. Ez utóbbi az ördög hal kiszárított teteméből készült, aminek olyan, mintha arca is lenne. Viszont hiába léptünk át a 20-ik századba és vagyunk most a 21-ikbe, manapság is látnak sellőket az emberek, igaz, egyre ritkábban. Talán az óceánok még most is rejtegetnek olyan élőlényeket, amikről mit sem tudunk és ez idáig rejtőzködtek előlünk. A hableányok mítoszának is lehet valamilyen alapja, talán máig ismeretlen vízi gerinces élőlényekről van szó. Az emberek viszont ki vannak éhezve az ilyen históriákra, amit az is jól mutat, hogy az Animal Planet által, színészekkel készített 2012-es sellőkről szóló áldokumentumfilmet a nézők nagy része valóságnak hitt; és úgy vélte, hogy sellők valóban léteznek.
Hasonló témákkal találkozhatsz még híreink között a Paranormális menüben, valamint élőben a keddi ParaSpiri műsorunkban is. Látogass el facebook oldalunkra, tekintsd meg a Fáklya Rádió elképesztően sajátos életét és nyomj nekünk egy like-ot, ha elnyerte a tetszésed!