Kormány tisztviselők, űrhajósok, pilóták, védelmi miniszterek és a világ politikai elitjében magas rangot betöltő személyiségek is nyilatkoztak már a földönkívüliekkel kapcsolatban. Most azokat szeretnénk kiemelni, akik nem gúny tárgyaként tekintettek a témára, hanem éppen hogy bizonygatták hitelességüket a nyilvánosság előtt.
„Nem minden légi járműnek van a légterünkben két szárnya, törzse és farka, és nem mindegyik jelenik meg a radarokon.” - írja könyvében (Open Skies, Closed Minds) Nick Pope, Nagy-Britannia egykori Védelmi Minisztere, a brit UFO-Projekt vezetője, aki a '90-es években több ezer paranormális eseményt vizsgált meg a gabonaköröktől az állítólagos emberrablásokig. A megmagyarázhatatlan megfigyelések hamar meggyőzték arról, hogy „háború folyik” az idegenek és az emberek között. Éppen ezért elég rossz hír, hogy az Egyesült Királyság Védelmi Minisztériuma csak 2009-ig finanszírozta az UFO-Projektet, így tehát bármi, ami odakint van, „bármikor ránk támadhat” – vélekedik Pope. A földiek túlélési esélyei az utóbbi időben ráadásul eléggé fatalisztikusabbá is váltak, miután a tudósok felfedezték az Oumuamua aszteroidát – amelyről nemcsak Pope gondolja azt, hogy az tulajdonképpen egy csillagközi objektum, egy idegen űrhajó, amely éppen áthalad a Naprendszerünkön. És persze nyíltan ki is jelentette, hogy ha támadásra kerülne sor, akkor az sem kérdés, hogy kik lennének fölényben.
Kanada egykori védelmi minisztere volt, jelenleg 95 éves és úgy véli, hogy legalább 80 idegen faj látogatja meg évezredek óta a Földet. Az egyik csoportot magas fehéreknek vagy északi szőkéknek nevezte. Elmélete szerint sajnos a többi faj között ökoterroristák is lehetnek: „Mindenféle olyan dolgot csinálunk, amit nem az otthonaik jó gondviselőinek kellene tenniük” – mondta 2014-ben a médiának. Hellyer hozzáteszi, hogy ezek a földönkívüliek sok technológiai áttörést hoztak létre. A mikrochipeket és az optikai szálakat például levették a lezuhant idegen járművekről, majd beépítették őket földi technikákba. De az idegenek mégis olyan speciális technológiával rendelkeznek, amely akár a klímaváltozás problémáját is megoldaná – állítja.
Corso katonai pályafutása igen hosszú és jeles volt, a második világháború utáni Róma kormányának újjáépítésétől, a hadsereg hírszerzési kapitányaként egészen a Pentagon titkos technológiai projektjének vezetéséig lépett elő a ranglétrán a hatvanas években. Úgy tűnik, hogy egy szót sem szólt nyilvánosan az idegenekről egészen 1997-ig, amikor is a Simon & Schuster kiadta a The Day After Roswell c. könyvet mindössze 13 hónappal Corso halála előtt. Ez volt az ő mondanivalója, amely egy több évtizedes Roswell-titkolózást vázolt fel, amelyben az áll, hogy az idegen űrhajókon talált visszafejtési technológiával milyen forradalmi újításokat fedeztek fel a földönkívülieknek köszönhetően. Így jutott a világ lézerekhez, részecskesugarakhoz, mikrochipekhez, sőt kevlárhoz is – mondta Corso.
Ha 1964-ben megnyerte volna a választásokat, akkor a Fehér Ház egyik első tette lehetett volna a szigorúan titkos UFO-akták nyilvánosságra hozatala. Egész életen át lenyűgözte a földönkívüli kapcsolatokkal kapcsolatos igazság és ennek nagy része abból a vágyából fakadt, hogy megtudja, mi van a Wright-Patterson légibázison található titokzatos Hangár 18-ban, ahol a légierő Blue Book projektje található. A '80-as években kiderült, hogy évtizedeken keresztül levelezett UFO-nyomozókkal és a katonaságot is zaklatta, hogy bejusson a hangár úgynevezett Kék szobájába, ahol az összeesküvés-elméletek szerint a roswell-i idegen testeket őrzik. Miután 1987-ben nyugdíjba vonult, a szenátor azt mondta Larry Kingnek, hogy „a Föld egyike a világegyetem több milliárd bolygójának. Nem hiszem el, hogy Isten vagy bárki, csak egyetlen bolygóra helyezett volna gondolkodó lényeket.”
Miután Truman elnök kinevezte a CIA első igazgatójának, Hillenkoetter 1957-ben visszavonult a haditengerészeti karriertől és felépített egy vadonatúj kutató csoportot a Légi Jelenségek Nemzeti Nyomozóbizottságában. Fő célja az volt, hogy nyomást gyakoroljon a kormányra, hogy fedjék fel az UFO-król szerzett információkat, olyan vizsgálatokon keresztül, mint a Project Blue Book. Hillenkoetter a hírszerző közösség nyomába eredt és dühös nyílt leveleket írt, amelyekben ilyesmik szerepeltek: „Itt az ideje, hogy a kongresszusi nyílt meghallgatásokon nyilvánosságra hozzuk az igazságot.” Amikor 1960-ban rámutatott, hogy a légierő eddig 6312 UFO-jelentést vizsgált meg, de látszólag megpróbálták elrejteni a tényeket, akkor a katonaság nyomatékosan emlékeztette az amerikaiakat, hogy „nincs tárgyi bizonyíték, még csak egy apró töredék sem egy úgynevezett repülő csészealjról, amit állítólag valaha is megtaláltak.”
Természetesen a '80-as években felbukkant egy másik elmélet is – miszerint Hillenkoetter mindvégig segített egy politikusokból, katonatisztekből és tudósokból álló titkos bizottságot vezetni, a Majestic 12-t. Az ufológusok azt állítják a mai napig is, hogy ez a bizottság még 1947-ben alakult, bár a csoport létezése abszolút a kormányzati aktákon alapul, amelyeket állítólag 1984-ben részlegesen feloldottak titkosításuk alól. Az FBI természetesen teljes mértékben tagadta hitelességüket, de ők és a Majestic 12 továbbra is népszerűek az összeesküvés-elméletek körében, ráadásul még a Blink-182 „Aliens Exist” című dalában is szinte pontosan erről van szó.
Kucinich a 2008-as elnökválasztási kampánya alatt egy élő tévés vita során bevallotta, hogy 1982-ben UFO-t látott barátja, Shirley MacLain Washington állambeli otthonában. Évekkel később az ohiói kormányzójelöltet rengetegen gúnyolták emiatt és meg is kapta az ilyenkor szokásos jelzőket, valamint azt is, hogy nem is a lakosságot akarja meggyőzni, hanem a kis zöld emberek szavazataira számít...
A kampányban résztvevő munkatársak készen álltak arra, hogy tagadják Kucinich UFO élményét, ám az eszes riporterek elkezdték faggatni őt a MacLaine 2007-es New Age könyvének, a Sage-ing While Age-ing részletéről, amelyből kiderült, hogy Kucinich nem csupán UFO-t látott, hanem telepatikusan fel is vették vele a kapcsolatot. Kucinich állítását MacLaine testőre és több közeli barátja is alátámasztotta, mely szerint többször láttak háromszög alakú UFO-kat alakzatban repülni a háza 50 mérföldes körzetében, amely egyébként a Rainier-hegy közelében volt (Amerika egyik leghíresebb „UFO észlelés lelőhelye”). Kucinich az interjúk után mégis elnyerte a közösség támogatását a riporterek legnagyobb bánatára.
Végül azon kezdett el dolgozni a Kongresszusban, hogy leállítsák az űrfegyverek fejlesztési projekteit, egy 2001-es törvényjavaslatban pedig – amelyet ő maga írt – „megtiltotta” Amerikának, hogy sugárzást, elektromágneses, pszichotronikus, lézeres vagy más, az emberi szervezetre káros technológiákat használjanak, elutasítva az elmekontroll lehetőségének legapróbb lehetőségét is. Kifejezetten kiemelte a „chemtrail”-eket, nem véletlen tehát az, amikor az összeesküvés-elméletek hívei azt hiszik, hogy biológiai hadviselésre használják őket. És mindez 2001-ben, amikor még szó nem volt ezekről a dolgokról a köztudatban. Minden, ami ellen harcolt, úgy tűnik hiábavaló volt, hiszen ez mind megtörtént és történik napjainkban is… Kuninich azért még 2008-ban csak azért is megerősítette, hogy látott UFO-t, majd kijelentette, hogy: "ebben az országban többen láttak UFO-t, mint ahányan azt gondolom, hogy helyeslik George Bush elnökségét".
Bill Clinton vezérkari főnök-helyetteseként az X-akták fanatikusaként ismerték, aki többször felhívta a légierőt, és megkérdezte, hogy mi folyik az 51-es körzetben? 2014-ben 13 hónapot töltött Obama elnök tanácsadásával és legnagyobb kudarca elmondása szerint az volt, hogy nem sikerült feloldani a kormányzati aktákat az 1965-ös pennsylvaniai Kecksburg-i UFO-incidensről. Aztán Bush mandátuma alatt nyilvánosan keresztes hadjáratba kezdett és UFO-dokumentumokat adott ki Leslie Kean újságírónak, aki a Times Pentagon leleplezése mögött állt.
Podesta a nyilvánosság előtt ugyan titokban tartotta a földönkívüliek létezésének tényét, de Kean bestsellerében (Go on the Record) írt egy előszót, amelyben ugyan most már közhelynek számít, de akkor még nagy szavak voltak: „Itt az ideje, hogy kiderüljön, mi is az igazság… Az amerikaiak és az emberek szerte a világon tudni akarják az igazságot.”
A világhírű űrhajós házaspárja miután jeles karrierjüket befejezték, mindketten ufológusok lettek. Pavel az orosz UFO-szövetség élére állt és azt állította, hogy egy azonosítatlan repülőgépet látott elszáguldani a repülőgépe mellett, amikor egy tudóscsoporttal utazott haza Washingtonból. Az emberek a fedélzeten azt mondták, hogy háromszög alakú volt, erősen megvilágított, és 1000 mérföld/órás sebességgel repült.
Marina azonban eggyel felülmúlta őt, miszerint több UFO-t és egy nagylábú idegen lényt is látott pályafutása során. Könyvet is írt tapasztalásairól, amelyben azt is megfogalmazta, hogy a szovjet kormánynak öt darab idegen űrhajó is a birtokában van és további 14.000 UFO észlelésről tesz jelentést. Későbbi könyvében (UFO Glasnost) arról ír, hogy Leonardo da Vinci, Jules Verne és Ray Bradbury idegenek médiumai voltak, Gorbacsov pedig egy földönkívüli küldönc, éppen ezért lehetett „ő egy korszakalkotó jelenség”.