Terence McKenna, mint a tudatosság szakértője, azt mondta: „Ne aggódj, mert nem tudsz eleget ahhoz, hogy aggódj. Az aggodalom tulajdonképpen nem más, mint az ördöghöz való imádkozás. Az aggodalommal csak saját magad ellen fordulsz."
Mint minden erőt, a képzelőerőt is fel lehet használni jóra vagy rosszra, de úgy tűnik, hogy ezt a tényt magától értetődőnek vesszük. Pedig amikor egy célunk vagy álmunk felé sodródunk és dolgozunk érte, majd egy külső tényező ezt kettévágja az aggodalom érzésével, akkor abban a pillanatban megfékeztük a képzelőerőnket, és addigi teremtésünknek éles ellentétét kezdjük el megvalósítani.
A jó hír, hogy mindig van visszaút, csak tisztában kell lennünk minden kétséget kizáróan, hogy merre tartunk. Amíg céljaink megvalósítása alatt ott van bennünk a jó érzés, addig azt minden további nélkül el is fogjuk érni! Amennyiben pedig az aggodalom veszi át érzelmeink felett az uralmat, jobb ha elfogadod: máris halálra ítélted magad.
De nem kell így lennie! Vannak mindennapjainkban mélypontok, életünk részei, amelyek mint bármely más kihívások áthidalhatóak. Az elméddel irányítsd az érzelmeidet és tudatosan idézd elő magadban a jólét érzését! Ha kellő szintre emelted ezt magadban napi szinten, akkor egy másodpercre sem keríthet hatalmába az aggódás! Nézz szembe vele és merj élni!
Megközelítjük kicsit megfoghatóbban. A képzelet közvetlenül hat a fizikai és érzelmi testre, így az aggódás hatására minden stresszreakció beindul. Minél több a stressz, annál több a félelem, minél több a félelem, annál több az aggodalom, és hamarosan az erőtlenség és a romlottság lefolyójában keringünk. A tudományos kutatások során is kiderült, hogy a test nem tudja a különbséget az elképzelt és a „valódi” forgatókönyvek között. Ez azért van, mert valójában nincs különbség. Minden tapasztalat szubjektív, mert nincs „odakint” – mindez „itt” történik most. És mindezt a képzeletünkön keresztül hozzuk létre. Érted már?
Pozitív körülményeket és eseményeket képzelj el! Tudd, hogy megkapjuk az erőt ahhoz, hogy megváltoztassuk helyzetünket, és képzeld el a kényelmet, a biztonságot, függetlenül attól, hogy mi a jelenlegi állapot.
Amikor megerősítjük az együttérzés, a szeretet, a béke, a beteljesülés és a boldogság létezését, akkor dönthetünk úgy, hogy a képzeletünket erre a valóságra alkalmazzuk. Hogyan lehetnék kedvesebb, szeretetteljesebb, békésebb, elégedettebb és boldogabb? Ezek a helyes kérdések, amelyeket fel kell tenni, mivel ezek azok a szervezőelvek, amelyek körül a kvantumrészecskék és -hullámok formálódnak, hogy biztosítsák ezt a valóságot. A képzelet pedig az a motor, amely a döntéseinkből származó tapasztalatainkat mozgatja.
Az életünkben pedig amikor a dolgok negatívvá válnak, akkor tulajdonképpen leállítottuk a képzelet teremtő erejét, mert elhanyagoltuk a pozitív érzelmek fenntartását, helyüket átvette az aggodalom és a félelem. Nem hagyhatod, hogy ez megtörténjen, ennyivel igazán tartozol saját magadnak!
Mert a képzelet szó szerint a mi portálunk egy magasabb élet felé. Azáltal, hogy lehetővé tesszük egy magasabb és csodálatosabb beteljesítő élmény elképzelését, felépítjük azt a létrát a végtelen lehetőségekhez. És amikor elképzelünk egy egész civilizációt, bolygót és univerzumot a felemelkedésről, a szeretetről és az isteni alkotásokról, akkor ezen a frekvencián csatlakozunk az összes többi képzelethez, felerősítve a hatást, igazi pozitív élettapasztalatokat teremtve minden lény számára.