Az aggodalom és az álmodozás ugyanannak a dolognak a különböző aspektusai, mégpedig a kreatív képzeletednek. Míg előbbi azt valósítja meg az életedben, amit nem akarsz, addig utóbbi vázlatot készít arról mit érhetsz el az életben. De hogyan működik?
Sokat hallani a spiri világban az aggódásról, mint fogalomról, de mechanizmusáról, mibenlétéről már jóval kevesebbet. Hogyan érhetnénk el így céljainkat és hogyan élhetnénk álmainkat, amíg az aggodalom teljesen elsötétít még akkor is, ha ennek ellenkezőjét gondolod, de tudat alatt mégis valami teljesen más energia áramlik az Univerzumba? Öntsünk hát tiszta vizet a pohárba és haladjunk lépésről lépésre!
Az aggodalom ellehetetlenít, kimerültté és fáradttá tesz, mindez általában a külső tényezők hatására vagy a jövőtől való félelem miatt és éppen ezért sokaknak ez azt a benyomást kelti, hogy az nem is irányítható. Olyan ez, mintha valaki eltérítené az elmédet és a képzeleted segítségével a legrosszabb forgatókönyveket vetítené ki anélkül, hogy meg tudnád azt állítani. Az álmodozás viszont erőt, elégedettséget és energiát ad, ugyanis te táplálod az elmédet pozitív képekkel az örömeidről, vágyaidról és szükségleteidről. Látod a két energia közötti különbséget?
Pedig mindkét esetben ugyanaz a forrás, a képzelet. A képzelet pedig nem más, mint a saját valóságod rajtad kívül eső mezője, ami egyszerűen csak tükrözi a magadról alkotott legmélyebb hitedet és gondolataidat. Ez a mező pedig egy 3D-s tükörként működik és mindennek engedelmeskedik, amit utasítanak neki.
Most biztosan arra gondolsz, hogy milyen hülyeség ez! Miért tükrözne vissza egy rossz dolgot, amit nem akarsz a valóságodban megélni? A válasz egyszerű: mert feltétel nélküli és semleges. Nem fog vitatkozni veled és nem is fogja megpróbálni megváltoztatni a véleményedet. Egyszerűen elfogadja, hogy ez a te saját szabad akaratod és ezt tiszteletben is tartja.
Az élet tényleg úgy működik, mint egy tükör. Ha mosolyogsz, a tükör visszamosolyog rád. Ha összeráncolod a homlokodat vagy grimaszolsz, a tükör ugyanezt fogja tenni. A mindennapokban miért lenne ez másképpen? Minden, amit gondolsz, az pontosan ugyanabban a minőségben fog visszatérni hozzád. Te vagy a küldő és a fogadó is, vagyis a képzeleted határozza meg a valóságodat. Ha kezded érteni, hogy mire is szeretnénk kilyukadni, akkor kapcsoljunk egy magasabb fokozatra!
Minden, amiről eddig beszéltünk, azt úgy is megfogalmazhatnánk, hogy vigyázz, mit kívánsz, mert valóra válik! De nyugodtan helyettesítsd be a kívánság szót a gondolj, a higgy szavakra, a végeredmény ugyanaz. Leegyszerűsítve akkor is megteremted a jövődet, ha aggodalmad nem szándékos és akkor is ha álmodozásaid tudatosak! A választás minden esetben a tiéd!
Jogos lehet így már a kérdésed, hogy akkor is létrehozom a valóságomat, ha nem is tudom, hogyan kell csinálni? A válasz röviden: igen. De ha tudatosan összpontosítasz a pozitív dolgokra és arra, amiket el akarsz érni, akkor az Univerzum feltétel nélkül és egészen pontosan válaszol az általad kibocsájtott frekvenciára. Tehát a gondolataidat ha érzésekkel párosítod és úgy látod magad előtt, hogy az már rég megtörtént és érzed is az ezzel kívánt jót, akkor kétséged ne legyen afelől, hogy a tiéd is lesz! Bizonyos értelemben tehát az álmodozás olyan, mintha jó emlékekre gondolnál vissza. Mert amikor álmodozol, akkor szándékosan hangolod a frekvenciádat a vágyaidhoz azáltal, hogy belső képeket hozol létre jövőbeli énedről. Ez viszont felgyorsítja a megnyilvánulási folyamatot és addig nem látható lehetőségeket enged be a valóságodba.