Középső bronzkori kozmikus eredetű robbanás emlékéből születhetett Szodoma bibliai története

A Jordán-folyó völgyében fekvő ősi város, Tell el-Hammam egy középső bronzkori kozmikus robbanás következtében pusztulhatott el. Ennek emlékéből születhetett Szodoma bibliai története - írta a The Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli újság honlapja.

Régészeknek a Nature című tudományos folyóiratban megjelent elmélete szerint a Tell el-Hammam nevű, Jordániában, a Holt-tenger közelében lévő egykori város pusztulása rendkívüli módon hasonlít Szodoma lerombolásához.

A maradványok alapján mintegy 3600 évvel ezelőtt egy meteor vagy egy űrből érkező kő robbanhatott fel a város fölött, amely addig, mintegy i.e. 1650-ig az ötvenezer ember lakta Jordán-völgy legvirágzóbb és legjelentősebb települése volt Jerikó és Tall Nimrin mellett.

A hirtelen esemény olyan magas hőmérsékletet okozott, hogy a kerámiaedények kívülről megolvadtak és felforrtak, belül azonban épen maradtak.

Az egykori városban napon kiszárított sártéglákkal építkeztek, melyekből ötszintes épületeket is emeltek. A rejtélyes pusztító erő az alapok szintjéig lerombolta a házakat, a vályogtéglák elporladtak, az épületek, köztük a helyi uralkodó palotája és a várost körülvevő téglafalak és tornyok is összeomlottak.

A kutatók szerint ekkora megsemmisüléshez szükséges intenzív hőhatást csakis kozmikus becsapódás vagy robbanás okozhatott, és mivel nem található becsapódási kráter, a város felett történhetett az üstökös vagy meteorit detonációja.

A tudósok szerint feltételezhető, hogy ennek az eseménynek voltak szemtanúi, majd nemzedékeken át mesélték a látottakat, és ezzel ihletet adtak a bibliai Szodoma történetéhez, amelyben tűz és kövek zuhannak az égből, hogy elpusztítsák a várost.

Ne feledkezzünk meg a paleoasztronautika hívei körében elhíresült teóriáról sem, mely szerint egy tudatos  atomrobbantás történt a sumer történetekből ismert, az Enki és Enlil klán közötti küzdelem harcában. Ha a Bibliából ismeretes Szodoma történetében a cselekmény előzményeiben lévő angyalokat behelyettesítjük földönkívüliekké, akkor máris kerek és értelmes, logikus történetet kapunk, ami nem kitaláció vagy irodalmi mű, hanem a valóság egészen konkrét leírása.

Utóbbi bár komoly vitákat szított már, a jelen régészeti kutatás mégis ehhez az igazsághoz húz a legjobban. Remek példa erre a Mohenjo Daro körüli bonyodalmak, amely szintúgy ugyanezt a lehetőséget taglalja, ugyanezen leletek fennmaradt bizonyítékául egy másik kultúrában.

faklyaradio.hu / MTI