Z, az elveszett város

Egyes legendák és fennmaradt iratok szerint az Amazonas-medencében létezik egy elveszett város, melyet ellepett a sűrű dzsungel növényzete. Számtalan felfedező próbált már a nyomára akadni, de mind hiába, a várost azóta sem találták meg. Vagy mégis? Netán van valami alapja az egész történetnek vagy csak pletyka az egész? A várost csak úgy hívták, hogy "Z" és nem akárki nevezte el így, mint Perc Harrison Fawcett.

A viktoriánus korszak utolsó éveiben a Föld szinte minden szárazföldi szeglete fel lett fedezve. A régi mitikus szigetek eltűntek a tengerész térképekről és a kontinenseket is szinte tökéletesen behatárolták. Azonban néhány fehér folt még maradt a térképen: Dél-Amerika dzsungelei, az Amazonas vidéke, amely a világ egyik leghosszabb folyója. Egyik leghíresebb mellékága a Rio Negro. Ez a vidék olyan rejtélyes volt az emberek számára, mint a Hold sötét oldala. Újabb állatok kerültek felfedezésre, óriási kígyók és hasonló furcsa szerzetek. Itt keresték a híres aranyvárost, Eldorádót is.

Percy Fawcett

Visszatérve Fawcettre, aki 1867.augusztus 31.-én született az Egyesült Királyságban, egy világhíres angol utazó, felfedező, archeológus volt. Édesapja tagja volt a Királyi Földrajzi Társaságnak és így, mint utód innen merítette indíttatását az expedíciókhoz és felfedezésekhez. Fawcett megannyi expedíciót levezetett, igazi kemény fickó volt, aki nem tűrte a gyengeséget csapatában. Olyan edzett volt, hogy a sok kalandorral ellentétben, nem használt a folyón se csónakot, a földön málhás állatokat sem, semmit, a dzsungelt a saját két lábán akarta felfedezni és végigjárni. Volt katona, titkos szolgálat tagja, térképkészítő és imádta a földrajzot. Ki akarta törölni a fehér, ismeretlen területeket a térképen. Míg ő hónapok alatt megjárta az olyan utakat, addig ez más felfedezőknek évekbe teltek. Olyan volt, mint egy legyőzhetetlen ember, ugyanis a dzsungel betegségeinek is sorban ellenállt a szervezete. Barátságos volt az indiánokkal és sok törzs nyelvét beszélte is, hogy elkerülje velük a konfliktust. Érdekességként megjegyezném, hogy nagy barátságban állt Sir Arthur Conan Doyle-al, aki Fawcettről mintázta a méltán híres Elveszett Világ c. művének Challenger professzor karakterét.

Fawcett arra a következtetésre jutott, hogy egy ősi magas kultúra népe még mindig ott él az Amazonas-medencében és civilizációjuk olyan régi és fejlett, hogy felfedezésük mindörökre megváltoztatná az Amerikáról kialakult véleményt. Az elveszett várost "Z"-nek keresztelte el. Szerencsére naplófeljegyzéseiből megtudhatjuk mit is gondolt erről, de hallgatásba is burkolódzott, mert félt a vetélytársaitól, hogy ellopják ötletét és adatait, és előbb fedezik fel a várost. Még felesége előtt is titokban tartotta a koordinátákat, hogy merre megy majd. Rejtjeleket és titkos kódokat használt.

A legenda és a bizonyítékok

A mi "Indiana Jones"-unk csak a tényeknek hitt, számtalan írást, dokumentumot, levéltári anyagot, régészeti műtárgyat átvizsgált így nem mondható holdkórosnak. Elméletét portugáli levéltári adatokra és egy 1753-as Roposó nevű portugál utazó beszámolójára alapozta. A legendás várost Brazíliába, a Mato Grosso térségébe helyezte. Mivel korábban Ceylonban tartózkodott katonai szolgálatai alatt, először itt hallott a városról, hogy egy nagy kiterjedésű királyság, paloták lapulnak meg a növények alatt.

Ezután tovább furdalta a gondolat és számos expedíciója során sikerült pár bennszülött szót megtanulni és nagyon sok törzzsel összebarátkozott. Összesen egy eset fordult elő, ahol kénytelenek voltak elmenekülni a csapatával a "vadaktól"- ahogy ők nevezték őket. Míg a tudósok úgy gondolták, hogy ezek a törzsek primitívek, Fawcett úgy gondolta, hogy igenis fejlettek, a halászat és a vadászat bonyolult módszereit fejlesztették ki, nagyon sok élelmiszer tartalékokat is felhalmoztak, ami az előfeltétele egy nagy létszámú fejlett civilizációnak. Ismerték a gyógynövényeket, a betegségeket, az állatok hívását stb. szóval egyáltalán nem voltak primitívek. Fennmaradtak a legendák fehér indiánokról is, azaz ezek nem lehetnek bennszülöttek, tehát korábban érkeznie kellett egy bizonyos fehér ember csoportnak, akik itt letelepedtek. Az őserdőkben, sziklákon petroglifákat, rajzokat talált, valamint cserépedényeket is. Az ilyen apróságok is erősítették Fawcett hitét "Z"-ben.

Áttanulmányozta a korábbi konkvisztádorok feljegyzéseit. Ezeknek nagy részét költői túlzásnak nevezte, ám úgy gondolta, hogy van alapjuk. Ezek a régi felfedezők mind-mind egymástól külön, hasonló feljegyzéseket készítettek egy dzsungelben lapuló városról, amazonokról és nagy számú embercsoportokról. Fawcett maga is találkozott női bennszülött csoportokkal úgy gondolta ezek lehettek az amazonok, a nagy számú ember csoportokat kiirtotta a megannyi járvány és már csak elszórva élnek, a várost pedig néhányan láthatták, de hogy a kapzsi felfedezők nem találták meg azt is biztosnak vélte.

A végső lökést egy portugálul íródott kézirat adta, amit most a Brazil Nemzeti Könyvtár több ezer darabos irattárában tartanak. "Történelmi beszámoló egy nagy, titkos és nagyon régi városról.. amelyet 1753-as években fedeztek föl." Szóltak a kézirat kezdő sorai.  Egy portugál bandeirante, azaz szerencselovag tollából származott, akinek a nevét már nem lehet kiolvasni. Leírja, hogy ő és emberei miként indultak el Brazília belsejébe. "Hosszú vándorlás során felfedeztünk egy hegyláncot, amely szinte az egekig ért. Találtunk egy utat a hegyek között, mely úgy tűnt emberkéz alkotta, mintsem a természet." Amikor elérték az ösvény legmagasabb pontját, alattuk egy ősi város romjai terültek el boltívekkel, utakkal, templomokkal és egy szoborral. A kézirat alján számos hieroglif volt felrajzolva, amit az író látott a városban.

A végzetes expedíció, kutató expedíciók és feltételezések

Fawcett 1925-ben fiával Jack Fawcettel és annak barátjával Raleigh Rimmel indult el a város megkeresésére. Szándékosan őket választotta, mert bennük megbízott és igen erős férfiúk voltak. A társaságok szerint, akik támogatták, mind azt hangoztatták, hogyha ezt ő nem tudja véghez vinni, akkor senki sem. Az volt a terve, hogy a korábbi expedíciójának végső pontjáig kísérőkkel utazik, majd onnan mindösszesen hárman indulnak tovább. Kitalálták, hogy küldöttekkel továbbítják egy bizonyos pontig a leveleiket, hogy mi van velük. Utolsó levelét Fawcett 1925. május 29-én írta. Ebben a levélben beszámolt arról, hogy ő és fia jól van, azonban Raleigh-nak gennyes fekélyek vannak a lábán, beteg és lesoványodott, ezért kétséges, hogy kibírja-e a további megpróbáltatásokat. Utoljára egy falu törzse látta életben, ám őket ismerte és nem bántották. Eljutottak a híres Döglött Ló táborhelyre is, amely arról kapta a nevét, hogy '21-ben Percy ott lőtte le beteg lovát. Ezek voltak az utolsó hírek az expedícióról, a résztvevők további sorsa mind a mai napi ismeretlen.

Ezek után számtalan kutatóexpedíció indult utánuk, de mindhiába, senki sem találta meg őket.

Sok feltételezés látott napvilágot. Az egyik, hogy megölték a kis csapatot, méghozzá az egyik indián törzs. Ezt nehéz elhinni, mert Fawcett jó kapcsolatot ápolt a törzsekkel, mindig is erre alapozott. Még a helyi törzsek leszármazottai is emlékeznek rá, hogy látták, mikor kisebbek voltak. A másik feltételezés az volt, hogy megölték és kirabolták őket, az akkoriban ott bujdosó katonák. Egy újabb gondolat az, hogy egyszerűen csak nem bírták ki a dzsungel megpróbáltatásait és elvesztek valahol, főként a sérült Rimmel miatt. Természetesen ez is lehetséges, de egyik feltételezésre sincs semmiféle bizonyíték. Egyesek pedig úgy gondolták, hogy megtalálta Z-t, de onnan már nem akart visszatérni, annyira elbűvölte...

A legenda valósága

Napjainkban fejlett falvak nyomaira bukkantak bizonyos régiókban, a dzsungelben, ahová Percy igyekezett. Az erdőirtás során számtalan kultikus helyet fedeztek fel, amely a régészek szerint egy óriási városállamhoz tartozhattak. Számtalan geoglifákat, földsáncokat fedeztek fel, amiknek rendeltetési feladata ismeretlen. Mély árkok és peremek vannak több száz méteren keresztül, amiket eddig elrejtett a dzsungel. Utak, töltések, csatornák, rámpák bukkantak elő. Építésükhöz rengeteg ember kellett, akik fejlettek, úgyhogy Fawcett elméletének egy része ténnyé vált, s beigazolódott, még ha nem is teljesen. Ugyanis a fejlett városállam, nem köveket használt, ugyanis kevés kő található a dzsungelben, szerves anyagból készítették a településeket: fa, pálmalevél, földhalmok, amelyek lebomlanak, de nyomuk megmarad. Találtak egy barlangot is, melynek mélye egy 10 ezer éves (!!!) település maradványait rejtette. Amazónia északi részén feltártak egy kőből készült csillagászati obszervatóriumot is, amik akár 2 ezer évesek is lehetnek! Gyakorlatilag minden érvénytelenné vált, amit valaha tudtunk a Kolombusz előtti Amerikáról.

Hasonló témákkal találkozhatsz még híreink között a Paranormális menüben, valamint élőben a keddi ParaSpiri műsorunkban is. Látogass el facebook oldalunkra, tekintsd meg a Fáklya Rádió elképesztően sajátos életét és nyomj nekünk egy like-ot, ha elnyerte a tetszésed!